fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (6) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (61) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1869) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (6) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Utolérni az utolérhetetlent

2010.03.08. 10:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: regény folyóirat recenzió jaffa györe gabriella mörk leonóra

"Ha a női regények sajátos karakterjegyeként kezeljük a szerelmet és a beteljesülést, akkor ez a könyv nem egy tipikus női regény: a szerelem inkább csak valamiféle hivatástisztelet és önszeretet formájában van jelen – az újságírónő-főhős annyira ragaszkodik kitűzött céljához, hogy a másik akarata ellenére is szeretné azt elérni."

Mörk Leonóra regényéről Györe Gabriella recenzióját olvashatják.


(Mörk Leonóra: Az utolérhetetlen Mr. Yorke, Jaffa Kiadó, 2009, 2450 Ft)

Ha Mörk Leonóra nevét ütöm be a keresőbe, az első linken az ELLE főszerkesztő-helyettese az ELLE-ben nyilatkozik szépségápolási szokásairól. Másodikként az ELLE 2009. novemberi számában a könyve kapcsán vele készült interjú egy részlete olvasható (Karafiáth Orsolya kérdezi, aki a regény hátlapjának ajánlóját is jegyzi). Az utolérhetetlen Mr. Yorke című regénye egy szerencsétlennek indult szerencsés véletlen eredménye: Mörk Leonóra interjút szeretett volna készíteni Richard Armitage-el (neki ajánlja végül a regényt is: „To Richard Armitage, who will never read this book”). 
A regény főhősnője, Juhász Dóra újságírónő, aki interjút akar készíteni egy (szerinte és az általa referenciacsoportként megkérdezettek jó része szerint is) ragyogóan tehetséges színésszel, de kudarcot vall és sok nyűggel jut csak előre. Life Coach tanítja az élet sikeresebb megélésére, ahogy ez Mörk Leonórával is megesett, de a szerző az ELLE-ben olvasható interjúban így nyilatkozik : "A könyvem irodalmi riport, valós eseményeken alapul, de a regénybeli újságírónő, Mészöly Dóra nem én vagyok. Nem, mintha rossz lenne neki, például fiatalabb, csinosabb és szőkébb nálam. Bár Dóra az én képzeletem teremtménye, és az ő érzései nem feleltethetők meg az enyémeknek, azzal a veszéllyel szembe kell néznem, hogy az emberek ezt nem így gondolják majd."
Azt hiszem, a regény értékéből sem pro, sem kontra nem vonna le az sem, ha Mészöly Dórát egyenesben azonosíthatnánk Mörk Leonórával: alaptulajdonságuk, a végtelenségig vitt kitartás biztosan egyezik. Az utolérhetetlen Mr. Yorke egy el nem készült interjú története. Mr. Yorke valójában nem létezik, a köré kerekített élet, a rajongói klubok, a honlapok, a filmek és szerepek armadája azonban az író kiválóan működő fantáziájáról és korábbi élettapasztalatáról tanúskodik, s ha a valóságban ennyire nem is lehetett bonyolult és sokrétű a Richard Armitage utáni hajsza, Mr. Yorke-ot a regényben minden szempontból alaposan igyekszik bekeríteni riportere.
Ha a női regények sajátos karakterjegyeként kezeljük a szerelmet és a beteljesülést, akkor ez a könyv nem egy tipikus női regény: a szerelem inkább csak valamiféle hivatástisztelet és önszeretet formájában van jelen – az újságírónő-főhős annyira ragaszkodik kitűzött céljához, hogy a másik akarata ellenére is szeretné azt elérni. A regényben nem csupán Armitage változott Mr. Yorke alakjává. A helyszíneket és a szórakozóhelyek neveit is egyaránt lecserélte a szerző, ami számomra sok esetben feleslegesnek tűnik. Ha Bret Easton Ellis Holdparkjára gondolok, annak sincs sok akadálya, hogy saját nevükön szerepeltetve a főhősöket egészen más életet adjunk nekik, mint a valós, így zavarva össze még teljesebben fikció és valóság viszonyát. Hogy a Corvin tetőből e regényben Rooftop lesz a Bárdosi utcában, Paris Hiltonból pedig Miss Waldorff, igazából feleslegesnek tűnő változtatások. A regénybe helyezett (költött vagy átköltött) filmes diszpozíció, vagy a rajongói honlapok cikkei, bejegyzései, a youtube-linkek és kommentek vagy a magánnyomozói szerződés-minta viszont erősíti a valóság-érzetet.
Az alapötlet jó, ahogy a kezdőmondat is: „Tulajdonképpen mindenről Charlotte Brontë tehet”. A gimnazista-korú gyermekét nevelő Mészöly Dóra újságíró a nemzetközi LEI magazin hazai lapjánál dolgozik, s interjút kér egy nyáron nálunk forgató, itthon ismeretlen sztártól, akibe a Shirley TV-sorozat feldolgozásában ’szeret bele’. Az interjút előbb visszaigazolják, majd lemondják. Kálváriája a filmes cégek és reklámügynökségek, színész-ügynökök és filmgyári munkatársak világában Kafka kastélyának filmipari adaptációja, az olvasók körében aratandó sikert pedig egyszerre segíti a nyomozás-érzet felébresztése és a csinos férfi főhősről és acélkék szeméről szóló leírások. Nekem kicsit túl hosszúra nyúlik a nyomozás, s Mészöly Dóra, az elbeszélő pszichológiai mozgatórugóihoz mérten már indokolatlannak ez a végtelen kitartás, de tény, hogy az első nyolc fejezeten egy lélegzettel vágtam át magam, s utána sem tartott hosszú ideig a regény bekebelezése. Mindvégig kimondatlanul a homályba vész azonban Mészöly Dóra mélyebb érzelmi érintettsége, a kamaszos rajongás és lelkesedés pedig nem indokolja ezt a vehemenciát, inkább egy kicsit eltévedt személyiség rajzolódik ki, aki kitűzött céljától akkor sem tántorít, ha minden barátja és a mentális egészségéért felelős szakemberek is erre sarkallják. A főhős néha rálát magára, néha nem. Mikor a kitartást olyan erénynek tekinti, mely hiányzik belőle, a regényből vélhetően nem. Mikor arról beszél „az én szeretetnyelvem az ajándékozás – míg másoké az érintés, az elismerő szavak, a szívességek vagy a minőségi idő –” (86. o.), akkor a regényből vélhetően igen. Ahogy lánya tiltakozásával kapcsolatban a maga számára megfogalmazza a különbséget: „Eszter csak azt nem gondolja végig, hogy ezekre a kalandokra nem mint Mészöly Dóra, Budapest, VI. kerület, Hegedűs utca 77. szám alatti lakos vállalkozom, hanem mint Mészöly Dóra, a magyar LEI magazin szerkesztője. Ha magánemberként tekintem meg a Shirley-t, akkor mindössze annyi történt volna, hogy megállapítom, ez az Edward Yorke orrbavágóan jóképű pali, sokért nem adnám, ha egy órán át egyfolytában nézhetném (ami azt illeti, nézem is, mert a DVD-t szerencsére le lehet állítani), és kész. Eszembe nem jutott volna levelet írni neki, autogramra vadászni, pláne megpróbálni megismerkedni vele, mert ugyan minek? Újságíróként viszont teljesen más a helyzetem.” (110. o.)
Hogy a makacsság  erény-e vagy hiba, kérdés marad, gazdagodtunk viszont egy regénnyel, mely bevezet a magazin-újságírók életének hol szórakoztató és fényűző, hol nehéz világába — bár a lapkészítés rejtelmeiről ne ebből a kötetből igyekezzünk tájékozódni – és egy megfogadható tanáccsal: „aki hisz benne, hogy győzni fog, annak még egy Edward Yorke-nál jóval nagyobb hatalommal, a halállal szemben is van esélye” (189. o.).
Néhol tesz ugyan olyan kanyarokat, melyek elbeszélése a fősodor szempontjából teljesen mellékes (hogyan látja vendégül egy cég Párizsban az újságírókat, hogyan telik a londoni látogatás egy cég CSR-tevékenységének népszerűsítése érdekében szervezett nemzetközi program örvén), s esetenként kiderül, milyen újságírói fogásokat, szokásokat és műfajokat ítél el a főhős* (vagy a szerző?), összességében mégis szórakoztató regény Mörk Leonóráé, de főképp a lehető legjobb megoldás arra, hogy győztesként jöjjön ki egy helyzetből, melyben e kötet nélkül a vesztes szerepét oszthatta volna rá a sors.

Györe Gabriella

 

*”Az internetes újságok elszaporodásával valóban felbukkant egy új műfaj, a kérdezz-felelek, Edwarddal is sorra jelentek meg az ilyen anyagok a különféle amerikai webes lapokban. Ilyenkor a site újságírója telefonon feltesz a sztárnak egy zsákra való teljesen összefüggéstelen, általában az olvasók által beküldött kérdést, majd a válaszokat a legcsekélyebb változtatás nélkül felpakolja az oldalra. Na mármost ezt én nem nevezném interjúnak, hiszen maximálisan hiányzik belőle a kreativitás és főleg a professzionális írói-szerkesztői teljesítmény. […] Nagyon nem szeretnék ilyen helyen dolgozni és közben azt képzelni magamról, hogy újságíró vagyok! Hál’ istennek a LEI egészen más minőségi kategóriát képvisel […]” (57. o.)

Részlet a könyvből a könyvesblogon


A bejegyzés trackback címe:

http://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr631808745

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.