Az idén már ötödik alkalommal ítélik oda az AEGON Művészeti Díjat. Az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban alapította azzal a céllal, hogy elismerje a kiugró szépirodalmi teljesítményeket, s a díjjal is felhívja a közvélemény figyelmét az alkotókra. A díjat élő magyar író kaphatja az előző évben újdonságként napvilágot látott, kiemelkedő jelentőségű szépirodalmi művéért.
A szakmai zsűri döntése szerint 2006-ban Spiró György vehette át első ízben a díjat a Fogság című regényéért, 2007-ben Rakovszky Zsuzsa kapta meg Visszaút az időben című kötetéért, 2008-ban Térey János az Asztalizene című színművéért, tavaly pedig Jónás Tamás vehette át Önkéntes vak című verseskötetéért.
Mivel az AEGON szeretne nyitni a társművészetek felé, ezért nem egyetlen irodalmi díjat hozott létre, hanem az elismeréssel együtt a „párját” is: az AEGON Művészeti Társdíjat, amelyre már a díjazott író jelölhet másik magyar művészt – másik művészeti ágból. Olyan valakit, aki valami jelentőset hozott létre, s akire fontos ezzel a díjjal is felhívni a figyelmet. 2006-ban Spiró György Jeney Zoltán zeneszerzőt jelölte az AEGON Művészeti Társdíjra, 2007-ben Vojnich Erzsébet festőművész vehette át a társdíjat Rakovszky Zsuzsa javaslatára, Térey János jelöltje Kovalik Balázs operarendező volt, 2009-ben Juhász Gábor zeneszerző, gitárost nevezte meg díjazottként Jónás Tamás.
Az AEGON Művészeti Díjat minden esztendőben tavasszal adják át, az AEGON Művészeti Társdíjat pedig a díjazott író döntése után, fél évvel később, ősszel. A zsűri döntése előtt ezúttal is irodalmi lapok, műhelyek vezetőit kértük fel arra, hogy tegyenek javaslatot a jelöltekre. Mivel 2006 ősze óta a hazai irodalmi élet színe-java fellépett már vendégként a Képzett társítások – AEGON-esteken, ezért őket is megkértük, hogy küldjék el jelöltjüket a 2010-es AEGON Művészeti Díjra. A zsűri a javaslatok beérkezése után döntött arról, ki kapja majd az elismerést.
A 2009-ben napvilágot látott szépirodalmi művek közül tíz került a végső körbe, köztük csak egy kötet írója nő: Tóth krisztina Magas labda című könyve érdemelte ki ezt az elismerést.
A végső fordulóba került kötetek: Csaplár Vilmos: Hitler lánya (Kalligram); Darvasi László: Virágzabálók (Magvető); Kemény István: Kedves ismeretlen (Magvető); Kovács András Ferenc: Sötét tus, néma tinta (Magvető); Kukorelly Endre: Ezer és 3 (Kalligram); Podmaniczky Szilárd: Szép Magyar Szótár (Podmaniczky Művészeti Alapítvány); Schein Gábor: Egy angyal önéletrajzai (Jelenkor); Tóth Krisztina: Magas labda (Magvető); Vajda Miklós: Anyakép, amerikai keretben (Magvető); Varga Mátyás: Hallásgyakorlatok (Magvető).
