fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (6) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (61) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1869) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (6) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Írásért könyvet: Dr. Felszeghi Sára: Kór-képek

2010.07.14. 15:00 | motoko | Szólj hozzá!

Címkék: irodalom testkép trauma tanulmány orvostudomány recenzió magyari andrea felszeghi sára

Magyari Andrea

„Kísérleti alkalmak”: alkotók a betegségek tükrében

 
Mit jelent az, ha az alkotó beteg, a művek szempontjából? S hogyan fejthetők meg a megrajzolt szereplők betegségei, hogyan válik a betegség metaforává?
 
Dr. Felszeghi Sára Kór-képek című könyvének célkitűzése az, hogy megvizsgálja, hogyan használják a betegséget mint poétikai eszközt a 19. és 20. századi magyar irodalom egyes alkotói.
 
E kérdésfeltevéssel persze legalább olyan szövevényes pókhálóba sodorjuk magunkat, mint amilyenbe akkor, ha azt vizsgáljuk, mit jelent az, ha az alkotó nő, illetve milyen női figurákat jelenít meg; hiszen rögtön fel kell tennünk a kérdést, mi a beteg, mi a normális, mi a normától eltérő, létezik-e „egészséges”, „normális” ember, etc. A Kór-képek ezt a kérdést nem boncolgatja; Dr. Felszeghi Sára könyve, amely az orvos- és az irodalomtörténet határán mozog, saját bevallása szerint „pusztán” arra keres választ, hogy „használták-e az alkotók műveikben a betegséget mint eszközt, vagy az alkotók betegségei befolyásolták-e a műveik létrejöttét, s ha igen, ezek a betegségek miként tükröződnek az alkotásaikban”. (5) Élet és irodalom kapcsolatának elemzése persze finom kezeket igényel, sebészkezeket, s ezt tekintve a szerző mintha inkább az irodalomtudományban jártasabb kollégákra akarná hagyni a műtétet. Könyve így jórészt megmarad orvostudományi műnek, melynek irodalmi vonatkozásai abban mutatkoznak meg, hogy az elemzett páciensek történetesen írók. A helyzetet az is egyszerűsíti, hogy Szabó Lőrinc és Németh László – betegségeiknek dokumentálása teszi ki a könyv nagy részét – a modern kor két legelterjedtebb kórjában szenvedtek: Szabó Lőrinc szívbeteg, több infarktust él túl, Németh Lászlót a magas vérnyomás kínozza.
 
Két fejezet taglalja Szabó Lőrinc betegségeit, egyik az 1950 előttieket, a másik pedig az ’51 és ’55 közötti időszakét, különös tekintettel a költő infarktusaira. A Vers és valóság adott passzusain kívül a szerző rengeteg levélrészletet idéz, amelyben Szabó Lőrinc részletesen leírja tüneteit, rohamainak állomásait. Érdekes a lábon kihordott infarktus lefolyását szinte percről-percre jelentő naplórészlet, s megrázó a költő halálát leíró szöveg, amely a fiú, Lóci írása, bár nem azért – s így is van ez rendben –, mert a „nagy ember” halálát írja le, mert bekukkantunk valahová a pletykalapok éhségével. Egyszerűen az apa halálát végignéző fiú alakja felzaklató. Mindazonáltal a laikus olvasó lassan elvész az orvosi vélemények és zárójelentések, gyógyszerlapok (ezek mind fénykép formájában is kísérik a szöveget) özönében, amelyből nem sokat ért, s az is eszébe juthat, hogy ennek a szövegnek ideális olvasója Németh László lenne.
 
Németh aztán a következő fejezetben kerül terítékre (a kifejezés talán morbid, de valóban kézhez kapjuk az író teljes boncolási jegyzőkönyvét). Nagyrészt persze az író hipertóniával kapcsolatos munkáiról esik szó, a konkrét szépirodalmi művek közül tulajdonképpen csak az Irgalom jelenik meg. „Az élet kényszerűségeit kísérleti alkalommá, laboratóriummá kell alakítani” – idézi Dr. Felszeghi Sára Németh Lászlót, a Levelek a hipertóniáról kapcsán. (121) „Amitől félek, nem a halál, az elhülyülés, nyomorékság” – mondja Németh, s ahogy Dr. Felszeghi Sára is írja, az orvostörténeti vonatkozásokon túl egy ember félelme a kiszolgáltatottságtól az, ami Németh László hipertónia-leveleit és feljegyzéseit átbillenti a puszta orvostörténeti adalékból (ami szintén fontos, hiszen neki köszönhetjük a az első pontos, részletes feljegyzéseket a magas vérnyomás okozta betegségekről) szépirodalomba. (124) Az irodalom iránt érdeklődő laikus azonban megint csak úgy érezheti, hogy sok minden vázlatban, sőt, megemlítetlenül marad: érdekes lett volna elgondolkodni a nagyregények, a Gyász, az Iszony és az Égető Eszter szereplőinek betegségén, épp azért, mert az orvos szerző talán még tudatosabban aggatja a szereplőkre a betegséget, mint az, aki nem szakember. (Gondolhatnánk. Persze lehet, hogy éppen nem. Ezért is lett volna érdekes komolyabb szövegvizsgálatot végezni.) 
 
A könyv utolsó két fejezete aztán innen közelítve igyekszik feltárni irodalom és betegség viszonyát: Jókai és Fejes Endre műveinek kapcsán a szerző azt vizsgálja, hogyan válik a betegség metaforává. A fejezet Schopenhauer-idézettel indul, nevezetesen hogy a 19. században a betegséggel kapcsolatos elméletek közül az válik népszerűvé, mely szerint a betegség akaratunkból fakad, betegségünk kifejezi a jellemünket. Ennek, s Susan Sontag A betegség mint metafora című esszéjének fonalán haladva vizsgálja Dr. Felszeghi Sára azt, milyen összefüggést rajzol Jókai a hősei és azok betegségei között. Az utolsó Rozsdatemető-fejezet ugyanezt a megközelítést alkalmazza, azonban nem az egyén, hanem a társadalom szintjén: a kérdés immár az, hogyan rajzolja ki a társadalomban halmozottan megjelenő betegség magának a társadalomnak a „jellemét”, hogyan vetíti elő jövőjét. Mindazonáltal a gondolatok itt is meglehetősen vázlatosak, s bár ezúttal elmaradnak a laikus számára szinte leküzdhetetlen orvosi szövegek (ilyenek nem is lehetnek, hiszen most nem a szerző betegségéről, hanem a művekben megjelenő betegségábrázolásról esik szó), az elemzés ritkán lépi át az orvostörténet határait.
 
(Dr. Felszeghi Sára: Kór-képek. Napkút, 2008)

A bejegyzés trackback címe:

http://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr772149296

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.