A KOGART (Kovács Gábor Művészeti Alapaítvány) Házban immár hagyomány az évente megrendezett, fiatal művészek évi terméséből válogató anyag kiállítása. Az idei kurátorok, Szabó Noémi és Mészáros Zsolt tevékenységükről, a művek kiválasztásának folyamatáról és a kiállításról egy blogot is indítottak, amit itt lehet elérni. Az idei kiállítást augusztus 5-én, csütörtökön 18.00 órakor Eszenyi Enikő színész-rendező, a Vígszínház igazgatója nyitja meg a KOGART-ban. A kiállítás augusztus 6. és szeptember 26. között lesz megtekinthető a KOGART Házban (1062 Budapest, Andrássy út 112. 2. és 3. emelet). A kiállítás résztvevőiről több olvasható a cikkben.

A kiválasztott résztvevők

BASA Anikó
idén végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő tanszékén. Helyspecifikus diplomamunkája helyett egy tavalyi évben készült műve szerepel a Friss kiállításon. Bár nem a műfajnak megfelelő hagyományos hordozókat (vászon) és anyagokat (festék) alkalmaz, mégis festészeti értékeket mutat fel (pl. keretbe foglalás, foltokból építkezés). A damilokra erősített cérnacsomókból finom, aprólékos eljárással hoz létre érzékeny grafikai hatású egy-kétalakos kompozíciókat, amelyek a sorozathoz kapcsolódó animációban életre is kelnek.

DOBÁNY Mátyás
2010-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Művészeti karán, festő szakon. Védésén többek között a néhány éve szintén Pécsett diplomázott Sudár Pétert említette, mint vele rokon szellemű alkotót. A festés mellett High Voltage művésznéven zenével is foglalkozik, Homebound című számát a Petőfi Rádió játszotta. Diplomamunkája a művész családtagjain keresztül a generációk egymásmellett élésére, az életkorok sajátosságaira irányítja rá a tárlatlátogató figyelmét. Stílusára a fotószerű beállítás és komponálásmód jellemző, amely érzékeny festői felületgazdagsággal párosul.

HÁMORI Anett
2010-ben végezte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Több méter hosszú papírtekercsein jellé redukálva jelennek meg barátai, ismeretlen ismerősök alakjai. A fehér papíron a keleti kalligráfiák tiszta absztrakciójával bukkannak fel a teret generáló, hol kisebb, máskor nagyobb figurák. Hámori Anett két kiállított alkotása tartalmi szempontból az emberi kapcsolatok bonyolultságát, formai aspektusból pedig a téri dinamizmus és ritmika festői lehetőségeinek útjait térképezi fel.

HEIM Péter
ebben az évben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász tanszékén a halmaz című művével. Az alkotás folyamatait blogjában dokumentálta és az arra feltöltött fotókon, bejegyzéseken keresztül kirajzolódhat a rá jellemző elmélyült és analitikus gondolkodás. A természeti jelenséget (halraj) felhasználó munka lendületes és koncentrált plasztikai formája a függesztett szobor témakörét járja körül. Az elméleti kérdésfelvetés mellett a mű erős vizuális élményt nyújt. A mozdulatlanság/mozgás dinamikájának pillanatfelvétele.

HOLLÓ Manuella
a pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán végezte tanulmányait 2010-ben Somody Péter irányítása alatt. Kirakatok című diplomasorozatának darabjai a külföldi városok kirakatainak színes és csábító, ugyanakkor illúzióra épülő csillogását mutatják be már-már hatásvadász festői eszközökkel. A kisméretű vásznakon a klasszikus olajfesték helyett különböző csillámporral kevert és fényes hatású akrilfestékkel hozza létre a harsogó horror vacui felületet. A kompozícióba applikált flitterek és gyöngyök merész fricskát adnak a mindent elárasztó giccsnek.

KALMÁR Dorottya
kiállításra kerülő diplomamunkája hét képből áll. Az ikonokat idéző kompozíción aranyháttér előtt magasztosulnak szakrálissá a mindennapok egyszerű tárgyai, mint az etetőszék, a mosógép vagy épp egy konyhai asztal. A banális használati eszközök a művész saját szűk környezetének, egy gyermekét nevelő anya intim mikrokozmoszának jellegzetes szimbólumai. A síkszerű ábrázolás és a szűk képtér, valamint a formák tudatosan eltorzított perspektívája mesekönyvek illusztrációit idézik.

KELLER Diána
2009-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia tanszékén. Tavaly elnyerte a rangos Essl Award fődíját, amelyet fiatal közép-európai képzőművészek között osztanak ki. Videómunkáira letisztult képi világ jellemző, valamint egy-egy téma sorozatokban való kibontása. A sokszempontú megközelítés, az egyszerű, ugyanakkor új felismeréseket felszínre hozó ötletek, illetve a választékos kifejezésmóddal párosuló játékos hangvétel olyan évszázados műfaji hagyományokat fordítanak ki pimasz iróniával, mint például a csendélet.

Kim CORBISIER
a fiatal, belga származású képzőművész idén végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Összetett művészeti látásmódjához szervesen kapcsolódnak fotói és videói, valamint amatőr színészi tevékenysége (Pálfi György Nem vagyok a barátod (2009) című filmjének volt egyik főszereplője). Kim Corbisier az elmúlt években az urbánus környezetből kiragadott életképeket fest, szinte minden esetben az emberek közötti kapcsolatot emelve képeinek fő témájává. Az utazásai során lefényképezett apró történeteket, mindenkinek ismerős hétköznapi szituációkat örökíti meg vásznain. Műveinek dinamikus hangulatát erősen meghatározza az a sajátos légies festői stílus, amely a vázlatszerűségen, az olajfestékkel elért laza akvarellhatáson alapul.

GRUPPO TÖKMAG (K. Budha Tamás – Tábori András)
A Tökmag Csoportot megalakító két művész (K. Budha Tamás, MKE, intermédia, 2008 és Tábori András, MKE, festő, 2010) munkásságának origójában a városi tér jelenségeinek és problémáinak, a városi környezetben spontán módon alakuló, éppen ezért nem kanonizált művészet feltérképezése áll. Külföldön is gyakran bemutatott projektjeikben a XXI. századi nagyváros művészeti megnyilvánulásait dokumentálják és alakítják. Aeropiktúra című installációjuk léggömbökön függő festékszóró sprayekből állnak, amelyek költői módon, emberi beavatkozás nélkül hagynak jelet a falon.

KÖLLŐ Zsuzsanna
grafika szakon végzett idén a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Az itt látható diplomamunkája saját egyiptomi ásatásokon szerzett élményeire épül. 2008-ban és 2009-ben vett részt a Fábián Zoltán Imre vezette régészeti csoport munkájában a Luxor melletti, a Nílus nyugati partján fekvő Gurnában. A faládák, a bennük lévő homok, a pauszpapír Egyiptomot és a régészeti munkálatokat idézik fel. A tárlatlátogató, belépve az installáció terébe, részévé válhat a feltárás izgalmas folyamatának, amely során a különféle korok tárgyainak egymáson áttűnő alakzatai az idő és az emlékezet nyomait rajzolják meg.

KUPECZIK Ágnes
idei diplomamunkája valójában vízválasztó eddigi festészetében. Egyetemi évei alatt főleg színes és realista felfogású csendéleteket festett. Évek óta visszatérő motívuma a női cipő, amely jellegzetes szimbóluma egyrészt a női létnek, másfelől korunk fogyasztói kultúrájának. Kupeczik folyamatos formai kísérletek során jutott el a cipő valósághű ábrázolásától a tárgy teljes absztrahálásig, amely kiállított nagyméretű festményeit jellemzi. Kompozícióin a homogén és a színátmenetekkel játszó felületek váltakozása teremt izgalmas formai feszültséget.ű

MENYHÁRT MENYUS Tamás
1986-1996 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt és képgrafika szakon tanári diplomát szerzett. 1995-ben Művészképzőben mesterdiplomát kapott. Képzőművészeti tanulmányait 1996-1998 között az oslói Statens Kunstakademin posztgraduális szakán folytatta. A külföldi tanulmányutak után tért haza és megalkuvást nem ismerő, következetes alkotói magatartása révén a hazai képzőművészeti élet egyedi hangvételű figurájává vált. Menyus előszerettel épít be kompozícióiba kisebb tárgyakat, más anyagokat (papír, textil), amely kitágítva a festészet határait, konvencióktól mentes alkotófolyamatról tanúskodik.

RIZMAYER Péter
„Az installáció a természetből való kilépés és az abba való visszatérés lírai megfogalmazása. A régen otthonul szolgáló természet veszélyei elől egy másik, emberi természetet (ház-város) alakítottunk ki. A ház mikrokozmosz, a makrokozmosz leképzése. A házból látom a világot, de a világ nem lát engem. A videóban az egyik világ átfordul a másikba, a határok összemosódnak: a bentből kint lesz, a reneszánsz perspektívából levegőperspektíva lesz, a bezártságból a végtelen természet tárul elénk.” /művész/

SÜVEGES Rita
képzőművészeti tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar festő szakán kezdte, majd az első év után a Magyar Képzőművészeti Egyetemen folytatta és ott is fejezte be 2010-ben. Az Ártér című diplomamunkája a tájkép hagyományos műfaját fogalmazza át eredeti módon. A hálóra festett, három rétegű ábrázolás, kilépve a térbe, különleges, holografikus hatást kelt. Korábbi munkáiban is erőteljesen foglalkoztatták az élővilághoz kapcsolódó asszociációk, különösen a természeti és atmoszférikus jelenségek, mint a folyadékok, pára megjelenítése, átlényegítése.

SZABÓ Attila
tradicionális festészeti hagyományokat követő alkotásai egy olyan jól körvonalazható kortárs tendenciába tagozódnak, amely a XIX. század utolsó évtizedeiben felbukkanó finom naturalizmus ezüstös párába burkolt festői világának újrafogalmazását kísérli meg kortárs környezetben. Anakronizmus helyett izgalmas vizuális paradoxon két diplomamunkája a Falfirkász és az Aknafedél, amely utcai jeleneteket, cseppet sem emelkedett szituációkat örökít meg gyöngyházfényű, világos színekkel, finom rajzossággal és aprólékosan leíró ábrázolásmóddal.

A további résztvevő művészekről a blogon lehet majd olvasni.