Dzsungel a szívben - A szív kutyája: a női önismeret antológiái.
A nőiség legintimebb módja az írás, a novellák a szexről, a testről, anyáról és apáról szólnak: hűség és marcang... A szöveggyűjtemények anyaszerkesztője Forgács Zsuzsa, koncepciója a női tapasztalat kollektív szépirodalmi felmutatása. A szöveggyűjteményben 50 kortárs nő olvasható.
A szerzők és anyaszerkesztőjük bemutatták a magyar irodalomban páratlan antológia-mozgalom új köteteit: Dzsungel a szívben - A szív kutyája
A bemutatóról Jánosa Eszter írt Icának.
"..Már alig van szabad szék, egymás után érkeznek a nők. Harminchárom szerzőnő és a közönség. Aztán a hangfalakból felharsan Nina Simone hangja: I’m feeling good… A kivetítőn tekergőznek a sorok. Kezdésként mindenkit bepörgetnek..."
2010. október huszonhetedike, este hét, Nyitott Műhely. A Kitakart Psyché sorozat legújabb ikerkötetének bemutatója. A Dzsungel a szívben és A szív kutyája című antológiákban 33 női szerző ír arról, hogyan látják korunk lányai apáikat és anyáikat.
„Laci! Édesem! Nem működik a mikrofon!” Forgács Zsuzsa Bruria, az anyaszerkesztő az utolsó simításokat végzi, nem sokkal kezdés előtt. „Mindjárt előkerítem az énekesnőt is, remélem, nem ragadták el a lidércek a vécében.” Már alig van szabad szék, egymás után érkeznek a nők. Harminchárom szerzőnő és a közönség. Aztán a hangfalakból felharsan Nina Simone hangja: I’m feeling good… A kivetítőn tekergőznek a sorok. Kezdésként mindenkit bepörgetnek.
Forgács Zsuzsa felolvassa a könyv fülszövegét, amely egy fajta sűrítmény az antológia anyagából: „Különös lények az anyák, vannak köztük olyanok, akik egyetlen mondattal képesek megváltoztatni a múltat, mások a Damjanich utcánál szeretnek felmászni Jákob létráján a Mennybe, megint más anyák képzett meteorológusok, akik előszeretettel művelik a légitüneménytant, megspékelve egy kis káoszelmélettel, miközben tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy a változékony időjárás kedvezőtlenül hat, és nedves időben összeragad a só, ezért aztán ilyenkor képtelenség rendes ételt főzni…”
„Az apák persze nem kevésbé különös szerzetek, mint az anyák. Sokan közülük állítólag csak háromszor sírnak életükben, és abból is legalább kétszer senki sem látja a könnyeket. Akadnak közöttük olyanok is, akik előszeretettel fogadják leányaik udvarlóit klottgatyában ülve az almafa alatt, hogy azok a porolón mutathassák be a nagykelepet, miután elszavaltak legalább egy verset…”
Ezután zenei közjáték következik. Ferenc Karolina Puccini és Weber áriákat, valamint Kurtág utánérzéseket énekel, némiképp meglepő szöveggel: „Rapai Ágnes Csillageső Kiss Judit Ágnes Áldozócsütörtök Lovas Ildikó Meteorológus…” Két könyv szerzőinek nevei és az írások címei hangzanak el így, dobhártyaszaggató öniróniával, a közönség kuncogásától kísérve. Aztán újabb stílusváltás: a Kontroll Csoport énekesnője, Bárdos Deák Ági lép fel, ezúttal egy prózai szöveggel: Lassú, rázós, anyázós. A címe alapján dal is lehetne. Itt aztán nyomban kiderül, hogy az anyákkal a történelem is együtt jár. Régi fényképen elevenedik meg 1956 novembere, egy anya és egy újszülött alakja. Aztán újabb képek: egy anya, aki a konyhában eljátssza gyerekeinek azt, amit kislánykorában átélt a II. világháború idején, a város fölött ereszkedő bombázó repülőgépek zaját. Egy anya, aki széttép egy régi fényképet, és ezzel meghamisítja a múltat. Egy anya, aki télen-nyáron kihajol lánya után az ablakon, megelőlegezve saját hiányát.
Ezután Selyem Zsuzsa olvas fel részletet Maxi taxi című írásából. Itt egy örök vesztes apa tragikomikus alakja jelenik meg, aki végre azt teszi, amit tenni akar: egy whiskys üveggel elvágja ordítozó felesége lábát, aztán kinyitja az ablakot és gyönyörködik a tavaszi reggel szépségében.
Rappai Ágnes novellája következik Forgách András előadásában. Itt egyszerre három anya alakja elevenedik meg, akik tulajdonképpen az elbeszélő kisgyerek szerzeményei. Egy finom, származását titkoló anyuka, aki egy mondatával képes megváltoztatni a múltat. Egy anya, aki minden tehertől megszabadít, aki hazajött Auschwitzból és fél a költözéstől. Egy anya, aki mindig beteg, de az orvosok mégsem képesek belátni ezt a családban egyértelműen elfogadott tényt. A különböző anyák aztán vitatkoznak egymással, helyreigazítják egymást. Vagy mégis egy anya alakváltozatairól lenne szó, akinek meghatározta az életét a koncentrációs tábor élménye?
Ezután Ladik Katalin olvassa fel Vadhús című írását. Negyvenes-ötvenes évek, Jugoszlávia. Egy írástudatlan apa, aki hosszú hónapokig dolgozik Boszniában egy erdőirtáson, és eltorzult arccal kergeti a lányát, nadrágszíjjal a kezében.
Az utolsó felolvasó álneve Arany Malac. A The winner takes it all című írás anyafigurája grófi családból származik. Ő Közép-Európa legszebb asszonya, aki gyűlöli a férfiakat, és gyűlöli a gyerekeket is. Az érzékiség annyira nem érintette meg, hogy egyáltalán nem zavarja, amikor a negyediken lakó ügyvédné meztelenül nyit neki ajtót. Viszont hihetetlen mértékű érzékenységet fejlesztett ki a lánya élete iránt, akit a meztelen ügyvédházaspár segítségével akar tönkretenni.Az utolsó írás által keltett döbbenetbe úszik be, mintegy feloldásként a Velvet Underground Sunday morning című száma. Az anyaszerkesztő mindenkit tortára és egy pohár pezsgőre invitál.
A rendezvény után belenéztem még egy kicsit a kötetekbe. Nem csak író és költőnők, hanem színésznők, énekesnők, festők, rendezők és képzőművészek írásait is olvashatjuk az antológiában: pl. Kis Marian, Palya Bea, Drozdik Orsolya, Fekete Ibolya, Hajnal Márta. Az eddig említett szerzőkön kívül kiemelném még Babarczy Eszter, Ágens, Kiss Noémi, Tóth Krisztina, Falcsik Mari és Karafiáth Orsolya írásait is. A kötet különböző műfajú szövegek laza csokra - van novella, személyes vallomás, öngyógyító írás - amelyeket a szerzők nőisége és a téma köt össze.
A könyveket olvasva az volt az érzésem, hogy magánterületre tévedtem. Emlékekkel van dolgom, amelyek szeszélyesen, személyes élményeken keresztül mutatják azt, ami megtörtént. Mert élmény van az írások mögött, mindegy, hogy fiktív vagy valós a történet, mintha titkokat fednének fel, amikhez igazából csak családtagoknak lenne közük. Ez olyan irodalom, ahol egy idegen család tagjaként ismerhetünk magunkra.
Jánosa Eszter
A szerzőkről:
