fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

"Hétesen valami változik." A Bódis módszer és eredményei I.

2010.12.02. 07:00 | icentrifuga | 2 komment

Címkék: film műhely folyóirat szegénység összefogás szolidaritás bódis kriszta köz élet

Bódis Kriszta több mint egy évtizede dolgozik azon, hogy az  Ózd melletti Hétes telep roma lakói emberhez méltóbb körülmények között élhessenek. Célja azonban nem "pusztán" a segítségnyújtás, hanem az, hogy a telep lakói visszataláljanak önmagukhoz, ezen keresztül pedig a társadalomba. "12 éve járok az Ózd melletti Hétes telepre, ismerem a közösség problémáit, minden tagját. Művészi távolságtartás helyett a filmforgatás közben választottam a cselekvő alkotó: vagyis önkéntes szociális munkás és emberjogi aktivista szerepét.  Az itt készült filmjeimmel konkrét problémák megoldásában segítettem. (...) 2007-től nyaranként alkotó táborokat szerveztem. Hittem benne, hogy be kell menni, jelen kell lenni, és közvetlenül az alkotás élményének lehetőségét nyújtani az ott élőknek. A gyerekeken keresztül a felnőttek is bekapcsolódtak az alkotásba és a tábor életébe. E táborok rengeteg tapasztalata közül az egyik legfontosabb, hogy bebizonyosodott az alkotó folyamatok pozitív ereje, amelyre olyan szocializáció építhető, mely a társadalomba való visszailleszkedést és másik oldalról az elfogadást segíti." 

Műhely rovatunkban ma Bódis Kriszta Hétes telepi munkájáról és módszerének eredményeiről számol be. 

 

Közös film, Közös Ház: az alkotás, mint a

társadalmi felemelkedés eszköze

 
(helyzetjelentés egy módszer eredményeiről)
 
 

Közös film

 

( Hangok vaksága és a dokumentum)
 
Közös film készül az ózdi Hétes telepen. Hétesi roma és önkéntes nem roma fiatalok – az idén negyedszer megrendezett nyári alkotótáborban – elkezdtek egy filmet, melyet ők maguk írnak, rendeznek, játszanak, magukról, maguknak, és a világnak, ahonnan ki vannak közösítve.
A Közös film alkotói: Váradi Rajmund Körte, Váradi Gergő Fogas, Seres Attila Busman, Seres Regina, Seres Géza Macsó, Matovics Erik, Balogh Áron, Hajdú Gergő. A mentorok és alkotótársak néhány budapesti filmes és önkéntes, Bódis Kriszta, Somogyvári Gergő, Kohut Péter,  Muhi Zsófi, Muhi Kári, stb.
 
Hétesen ezzel együtt valami más is készül: paradigmaváltás a dokumentumfilmben, szemléletváltás a művészetben, eredmények a változásban: az alkotás - filmezés  ezúttal nem a szokásos síneken közlekedik, az alkotó folyamat itt és most a társadalmi felemelkedés eszköze.
 
 
Régmúlt:
 
Bódis Kriszta:
 
"12 éve járok az Ózd melletti Hétes telepre, ismerem a közösség problémáit, minden tagját. Művészi távolságtartás helyett a filmforgatás közben választottam a cselekvő alkotó: vagyis önkéntes szociális munkás és emberjogi aktivista szerepét.  Az itt készült filmjeimmel konkrét problémák megoldásában segítettem. 2000-ben leállt a kilakoltatás, és a telep ledózerolása. A hétesiek tisztázhatták jogviszonyaikat, az állam segítette adósságrendezésüket. Az önkormányzat hozzájárulást kapott a telep körülményeinek javításához. Támogattam egy családot, és a telepen élő  keresztgyerekeim kiköltözhettek. "
 
Közelmúlt:
 
"Mindezt kevésnek éreztem. 2007-től nyaranként alkotó táborokat szerveztem. Hittem benne, hogy be kell menni, jelen kell lenni, és közvetlenül az alkotás élményének lehetőségét nyújtani az ott élőknek. A gyerekeken keresztül a felnőttek is bekapcsolódtak az alkotásba és a tábor életébe. A következő évtől már sok önkéntes jelentkezett, hogy részt vegyen a táborban.
 E táborok rengeteg tapasztalata közül az egyik legfontosabb, hogy bebizonyosodott az alkotó folyamatok pozitív ereje, amelyre olyan szocializáció építhető, mely a társadalomba való visszailleszkedést és másik oldalról az elfogadást segíti. 
Ehhez szükséges az alkotás jogát átadni és kiszélesíteni,  az alkotást eszközként használni, alkotói pozícióba engedni a kirekesztett csoportokat. Ez a szemlélet és módszer indirekt módon a rendkívül súlyos helyi problémák kezelésében is használható. 
 
A munka gyümölcse:
 
A Közös film egy hatalmas munka tükre is. A hétesiek között töltött idő alatt megszületett egy vízió, kezdetben még csak az én fejemben, bár az ottaniak életéből, a beszélgetésekből, vágyakból, lehetőségekből és a táborok sikeréből leszűrve: Ez a vízió A "Cseppben a tenger" Alkotásközpontú integrációs modell. 
Tudtam jól, hosszútávon mindez csak igyekezet és bozótharc maradt volna. Idén  azonban az OSI támogatásával a Máltai Szeretetszolgálat programjának részeként már látványos eredményeket felmutató modellként működik. A Hétes telepen élőkkel együtt közösségfejlesztési, alkotási, kommunikációs szemléletet hoz az alapvetően szociális és oktatási fókuszú projektek sorába.
 
Vissza a Közös filmhez
 
A Közös film az idén augusztusban már negyedszer megrendezett hétesi alkotó táborban indult el.  A táborban  minden évben alakult filmes csoport a színházi-, tánc-, kézműves és média-szekció mellett. Idén a telep 16-22 éves fiataljai alkották a filmes csoportot. A filmes foglalkozások nem hagyományos módon, tanítás formájában zajlanak. Módszerem pszichológiai és kreatív ösztönző gyakorlatok ötvözete. 
A fiataloktól azt kértem, mindenki találjon ki egy filmtervet valami személyes témából, ami őt mostanában legjobban feszíti, foglalkoztatja. A filmtervekből a csoport kiválaszt egyet, majd megalakul négy stáb, és a tábor alatt elkezdjük a film forgatását. Az alkotási folyamatot, a közösség és a résztvevők személyiségének fejlődését  is forgatjuk, ebből egy dokumentum film készül. A filmes csoportban integrációs helyzet modellezése (magtapasztalása) is zajlik, ugyanis a mentorok, az önkéntesek a filmes csoport tagjaiként, részt vesznek a  fejlesztő és önismereti gyakorlatokban, amelyek középpontjában az alkotás áll. 
Így készül a Közös film, amely a dokumentumfilmet és a játékfilmet is magába foglalja. 
 
A Közös film annak a  dokumentumfilmes paradigmaváltásnak  állomása, melynek során egy-egy leszakadt, nehéz helyzetben lévő közösség – az önkifejezés felszabadító hatása, önnön problémáinak megfogalmazása, tudatosítása által – közelebb juthat a kitörési pontokhoz.
 
 Hogyan készül a Közös film
 
- Egy telepi fiú, Körte, aki a korábbi táborokban filmezésben-színjátszásban egyaránt a legaktívabb volt,  kiválasztja a csoport tagjait a munkára. A csoport a tábor programján belül elvonultan dolgozik.
- A munkát a kreativitást felszabadító és ösztönző gyakorlatok vezetik be. Játékos tréning elemek – pl. a pozitív attitűd, vagy a kritikai gondolkodás kialakítására. Fölfedezzük az eszközöket, a nyelv, a stílus használatát. Felfedezzük saját hangunkat, kreativitásunkat.  
– Az előkészítő munka során a stáb elkezd kitalálni és megírni egy történetet. Nincs műfaji megkötés, kliptől a horrorig bármi jöhet. A gondolkodás egyébként egy – a Blair Wich Projekthez  hasonló – sztorit körvonalaz.
– A csoport tagjai kiosztják egymás közt a szerepeket, Somogyvári Gergő, Kohut Péter és én, valamint az operatőrködést megkedvelő Erik  dokumentáljuk a folyamatot. A kamera olykor kézről kézre vándorol. megismerjük egymást. Rácsodálkozunk a különbözőségeinkre és azonosságainkra. Előítéleteinkre és arra, hogy egy jól  szervezett találkozás milyen könnyedén képes felülírni gyanakvásainkat, prekoncepcióinkat. 
Áron egy gyerekkori rossz élménye óta kerülte a romákat. Most rácsodálkozik Körte érzékenységére. "Nem gondolnám egy ilyen kigyúrt, tetovált romáról, hogy Petőfit olvas, és hogy verseket ír. Hogy ilyen jólelkű lehet..." "Én meg azt gondoltam rólad – fűzi tovább a szót Körte – hogy sokkal beképzeltebb vagy – bocsánat, hogy ezt mondom, nem akarlak megsérteni, csak...jó, hogy ilyen egyszerű, közvetlen vagy..."
– A tábor végéig elkészül egy kb. 5 perces anyag, amit a táborzáráskor levetítünk a közönségnek. Sikerünk van.
– A stábot ösztöndíjjal meghívjuk Budapestre. A csapat mindent látni, tudni akar a városról, a kiállításokról, a világról. Isszák magukba a tudást. 
Tervünk, hogy a további munkára, professzionális környezetben adunk lehetőséget és időt a film befejezéséhez. Az Alkotóházban (Közös ház) stúdiót szeretnénk.
 
 
 

A Bódis módszer

 
A Közös film művészeti, morális és társadalmi szempontból is megújítja a dokumentumfilmezést.
A Közös film az alkotásközpontú Bódis módszer foglalata és mintája. 
Célja lehetőséget adni a marginális helyzetben lévők önkifejezéséhez, emberhez méltó szocializációjához, egyenrangú bekapcsolódási lehetőséget nyújtva számukra a társadalmi  párbeszédre, együtt gondolkodásra és a közös cselekvésre.
 A módszer és szemlélet a kultúrák közötti kölcsönhatást  támogatja, amikor a találkozások valódiak és hatásukra minden irányban változások jönnek létre.  Az eredmény pedig együttélni képes, mert közös megegyezéseket hozó, alkalmazkodni és újat alkotni is képes új közösség. 
 
A módszer alapja, hogy hisz abban: a szocializációs hiányosságok pótolhatók. Hogy minden fejlődés alapja az integrált személyiség és integrált társadalom. 
Az alkotásközpontú módszerrel és gyakorlatokkal elérhető, hogy az egyén lehetőséget kapjon képességei megismerésére és a közösségi lét megtapasztalásában megélhesse, hogy van helye, pozitív, építő szerepe. Motiválttá válik arra, hogy viszonylag mostoha körülmények között is a legjobbat hozza ki magából.
Olyan technikai tudást és saját élményt ad, amelyre különféle célok építhetőek. Életmódváltozástól kezdve a közösség érdekérvényesítő képességének vagy demokráciájának fejlesztéséig.
Gyakorlati anyagot biztosít, amely egyszerre képes kezelni a másságot és az azonost az emberben. Nem hisz a speciális képzésben (a specializációban igen), mert az alkotás potenciál minden emberben benne van. A módszer az alkotásra való képességet fejleszti, melynek magja mindenkiben benne van. A módszer ezért nem csak hátrányos helyzetű csoportokban alkalmazható.  Mindenféle szociokulturális csoportban működik, különféle fejlesztések érdekében.
Gyakorlatai olyan egymásra épülő és egymással tetszőlegesen kombinálható játékos pszichológiai-alkotó foglalkozások, élmény elmélyítések, melyek elsajátíthatók és egyénileg továbbfejleszthetők.  
 
A helyzet, melyben az alkotásközpontú Bódis módszer megfogalmazódott, és működésbe lépett:
 
A Hétes telepen emberhez méltatlan körülmények között  élnek azok a roma származású - romungró - emberek, akik a rendszerváltás első áldozataiként azonnal elvesztették a munkájukat.
 
Felnőttek és gyerekek egyaránt folytonosan küzdenek itt. Guberálnak, kokszot vájnak, gombásznak, vagy alkalmi munka után szaladgálnak. A közüzemi díjakat nem tudják fizetni. Vizet egyetlen kútról cipelnek kannákban a telep közepéről. Mérőórák nincsenek. Előfordul, hogy tízen is élnek egy szobában. Nincs a házakban wc sem. A szemétszállítás nem megoldott. A gyerekeknek nem volt hol, nem volt mivel játszani. A szociális állapot és a kilátástalanság törvényen kívül helyezte őket legalább húsz éve már. A családok illegális eszközökhöz nyúlnak az életben maradás érdekében. Tagadhatatlanul sok a probléma, szenvedélybetegségtől más devianciákig. De vannak olyanok is, akik példamutatóan igyekeznek talpon maradni. A mostoha körülmények miatt a gyerekek betegeskednek, lemaradoznak az iskolából, ruházatuk, ellátásuk, tisztaságuk sokszor a szülők igyekezete ellenére sem tökéletes, ezért külön megbélyegzik őket. Ez negatív identitáshoz, önértékelésük csökkenéséhez, alul-motiváltsághoz, tanult tehetetlenséghez vezet. A leszakadó csoportokkal szembeni vádak önbeteljesítő jóslattá válnak. Mindezek a telepen élő romák kitörési esélyeit, fejlődését gátolják, s inkább a negatív és önpusztító folyamatokat erősítik.
 
A változás iránya:
 
 A módszer fő eredménye, hogy az integrációban együttműködő közösség kezd kialakulni. Konkrét példák: focipálya építése a szeméttelep helyén, focicsapatok szervezése, pályakarbantartás. Házjavítások, egészségügyi festés, rovarirtás, veszélyelhárítás, beázások megszüntetésének, vizesárok építésének  kezdeményezése, kalákában történő kivitelezés. Aktív szülői részvétel és szervezés a telepen zajló nyári alkotótáborokban, technika biztosítása. Tervek megfogalmazása az életmódbeli változásokhoz és a sikeres integrációhoz. Eredményes együttműködés alakul ki a gyermekvédelemmel és az iskolákkal.  A szociális szakemberek, tanárok, ózdi lakosság kapcsolata pozitívabb irányba fordult, a telep már nem a város szégyenfoltja. A szegregátumok és a város metszéspontjában levő Alkotóházban (Közös ház)  nem cigányok számára is vonzó közösségi terek megteremtésén dolgozunk. Az önkéntes munka kultúrájának fejlesztésével és a médiában való új kommunikációs megjelenéssel a társadalom nagy részét igyekszünk aktivizálni a cselekvő szolidaritás irányába.
 
 A táborok és közös kulturális programok során alakuló alkotásközpontú módszerünk – filmes, képzőművészeti, és egyéb műfajokkal dolgozó alkotó-szociális terepmunka – az állapotok megfordításához vezettek. Kialakulóban egy építő közösség.
 
Mielőtt ez a program elkezdődött volna Ózd, Hétes telepet az itt élők is végállomásnak érezték. Elzárva a lehetőségektől, szégyenkezve a szegénység miatt.
Sorsukról a gyerekek is így gondolkodtak. Ma egy közösség ébred itt, talál magára.
Az alkotó erő megtapasztalása, az önkifejezés ereje lehetőséget nyújtott a kitörési pontok megtalálására.
 
 Szemléletváltás a művészetben
 
Tereptapasztalataim anyagát, valamint nemzetközi és hazai művészeti edukációs módszerek, pszichológiai fejlesztő tréningek módszereit ötvözve dolgoztam ki és fejlesztem  alkotásközpontú modellprogramomat, mely meggyőződésem szerint szemléletváltást hozhat a szociális munkában, a művészeti nevelésben, és a művész-műalkotás-befogadó hagyományos viszonyában is.
 
A művészetek társadalmi szerepéről ugyanis mintha mostanában elfeledkeztünk volna. Pedig az alkotás építő élményét  mindenki számára lehetővé kellene tennünk.
A Bódis módszerben a pedagógiai cél nem művészek, hanem tágabb értelemben véve alkotó, építő emberek nevelése. Az alkotás – részt venni egy filmben, színdarabban, rajzolni festeni, zenélni – itt elsősorban eszköz: a rombolással a devianciával szemben a marginális csoportok megtapasztalhatják, hogy képesek tenni,  és érdemes tenni a közösségért, amiben élünk.
 
Egy-egy "mű" – mint pl. a Közös film –  létrehozása tehát ebben a közegben üzenet és tett. A perifériáról a centrum felé történő megnyilatkozás, a bekapcsolódás eszköze. A Bódis módszer elmélyíti az alkotás élményét, erősíti a személyiséget, vonzóvá teszi a tanulást, fejleszti az önismeretet, erős egyéniségeket nevel, akik képesek kitörni a nyomorból, ahelyett, hogy újra termelnék.  Képesek jól kihasználni a segítséget, és alkalmassá válnak arra, hogy a széthulló, farkastörvényekkel működő életközösségeiket rehabilitálják. Ezzel pedig hatékonyan állnak helyt a gettón túli világban. Sőt, gyakorlatilag belülről számolják fel a gettókat.
 
A filmkészítés, mint az alkotásközpontú módszer egyik formája, az alkotásról való gondolkodást és a dokumentumfilmezést is alapjaiban változtatja meg. Az alkotásközpontú modell ráadásul átjár a műfajok között, új műfajokat teremt.
A módszer hosszú távú, személyes jelenlétet igényel. Amit itt kidolgoztam, modellként használható más marginális csoportokban is.
 
 
 
 
A módszer tehát:
 
– a marginális csoportok szociális és mentális rehabilitációjában, valamint a kirekesztettek integrációjában az alkotást és a kultúrát eszközként alkalmazza. Pszichoterápiás technikákat ötvöz az alkotás élményét elmélyítő kreatív gyakorlatokkal.
–  elsősorban a gyerekek oktatásba való beilleszkedését és bennmaradását, képességeik hatékony kibontakoztatását alapozza meg. A gyermekeken keresztül vonja be a felnőtteket az együttműködésbe.
– a módszer aktivitást és személyességet igényel. A helyi szociometria-, valamint a meglévő hagyományok/törvényszerűségek ismeretében működik. Ezekre kapcsolódik rá, és ezek pozitívumait tekinti alapnak.
– célja az építésben  – alkotás/teremtésben – mutatni példát. Autonóm közösség- és személyiségfejlesztéssel megalapozni a beilleszkedést. Belső motivációk felébresztésével és megerősítésével katalizálni a társadalmi mobilitást. Aki képes továbblépni, annak lehetőséget kell adni, akinek nagyobb gondoskodásra van szüksége, annak segíteni kell.
– érzékenyíti a többségieket, a középosztálybelieket. Hidat teremt.
– a módszer vállalja, hogy a látványos eredményeket és változásokat nem egyik napról a másikra, hanem hosszú távú munkával fog elérni.
– a társadalmi tudatformálást célzó integratív aktivitásai során nem egyszerűen összeereszti vagy összekényszeríti, hanem összekapcsolja a távolodó társadalmi (marginális és nem marginális) csoportokat.  Az önkéntesség kultúráját fejleszti és támogatja. A szolidaritást és a civil felelősség fogalmát tettekre váltja. Modellt ad arra, hogyan kell, hogyan lehet ezt csinálni.
 

 

Egy megvalósulni látszó vízió:

A Közös Ház = Alkotóház

 
A Közös film és a pozitív közösségeket fejlesztő, folytonosan alakuló Bódis módszer után lássuk, az Alkotóház tervét, mely 2010 augusztusában kéz közelbe került.
 
 Alkotóház és  alkotásközpontú tevékenységei:
 
– alkotásközpontú foglalkozások
– interaktív integrációs programok 
– tematikus kulturális találkozók (események, fesztiválok),  
– irányított/moderált találkozások romák és nem romák között, művészekkel, ismert személyiségekkel, vállalkozókkal, tanárokkal, óvónőkkel, orvosokkal és más foglalkozásban sikeresekkel, tehetséges diákokkal, akik példát hoznak, hogy érdemes tanulni. Példát hoznak a motivációkról (ki, miért gondolta/tudta, hogy érdemes, kit, mi motiválhat a társadalmi mobilitásban)
 – tematikus, összehangolt alkalmak workshopokkal, koncertekkel, közös játékkal és alkotással.
– alkotásközpontú közösség és személyiségfejlesztő foglalkozások gyerekeknek és felnőtteknek. (film, képzőművészet, színház stb. műfaji határok nélkül)
Melyek céljai a re-szocializáció, a képességfejlesztés, a prevenció, rehabilitáció.
 – műhelyképzés, helyi munkák elvégzésére – iparos és házvezetési praktikák – teleprehabilitációhoz.
– tudásközpont a terepen – a Bódis módszer folyamatos fejlesztése  önkéntesek szociális munkások, művészek stb. bevonásával. Nemzetközi képzés terepgyakorlattal.
 
Még több Hétesről: 
 
 
 
 
 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr812487192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vipera01 2010.12.02. 09:29:22

Hétes telep roma lakói... csak cigányok vannak ott. Az utolsó nemcigányt, egy 92 éves magyar nénit nemrég vertek agyon. Vajon erről fog film készülni?

Anti Anyag (törölt) 2010.12.02. 09:43:06

Gondolom a film lényege az lesz, hogy a rasszista magyarok miatt Hétesen az utcára sem mernek kimenni a cigányok, a kitörni vágyó cigányokat pedig a magyarok egyemberként tolják vissza a nyomorba.

Természetesen számtalan díjat fog nyerni a hiteles alkotás.
süti beállítások módosítása