fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (6) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (61) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1869) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (6) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Hely a szívnek. Eve Ensler könyve a kamaszlányok titkos életéről.

2010.12.15. 10:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: folyóirat gender recenzió nőtudat eve ensler magyari andrea


„A lányok tüdejének bal fele kisebb, mint a jobb, hogy a szívnek elég hely maradjon.” Ezzel a mottóként használt idézettel kezdődik Eve Ensler Érző lelkek című könyve, a „fekete-arany” Ensler-sorozat második darabja. A Nyitott Könyvműhelynek köszönhetően a magyar olvasó még idén kézbe vehette a könyvet, amely New Yorkban februárban jelent meg.

 Hatásos felütés, ráadásul tudományosan is alátámasztott; Ensler a könyv végén a forrást is feltünteti. Kamaszlányok titkos élete, így szól az alcím, az eredetiben benne van az is, around the world, az egész világon. Azaz akárcsak a Vagina-monológokban, megint világ körüli utat teszünk Enslerrel, s az, hogy felhőtlenül fogunk szórakozni, biztos nem garantált.  Ensler ötlete volt a V-day, ami azóta világméretű mozgalom lett, s melynek legfőbb célja  a nők ellen elkövetett erőszakos cselekedetek  felszámolása. Az írónő, hogy a  mozgalmat népszerűsítse, 

számtalan országot bejárt, s akárcsak a Vagina-könyv esetében, itt is célja, hogy egyfajta  keresztmetszetet adjon, ezúttal a kamaszlányok lelkéről.  A könyv kicsit nehezen kezdődik el, már a 27. oldalon járunk, mire hozzájutunk a szövegekhez; számomra nem igazán érthető, mire fel ez a nagy óvatosság, miért szorulnak rá ezek a szövegek arra, hogy az ajánlás után külön lapon mottó, újabb külön lapon a szerző megjegyzése a szövegek műfaját illetően, majd egy kiadói előszó, eztán pedig még egy szerzői előszó is következik, de hát így volt már a Vagina-monológoknál is, azt hiszem. (Hát igen, követni kellett volna az anyai tanácsot – az enyém ugyanis még gyerekkoromban elmondta, ő sokkal jobban szereti utólag olvasni az előszót. A sorrend: lent a hab, rajta a sör, fent a pohár talpa, mondja Örkény, és mégse ömlik ki.)  

A forma nem változott: itt is rövid, lírai, fiktív monológokat kapunk, ezúttal kamaszlányok monológjait, melyeket  Ensler szövegezett, egyes részei elhangzott beszélgetésekből származnak, más részek kitaláltak. A könyv eredeti címe: I am an Emotional Creature, ez kb. annyit tesz, érző lény vagyok. Az angol cím azonban  tartalmaz egy olyan pluszt, melyet a magyarban nehéz lenne visszaadni; az „emotional” szónak ugyanis van, lehet egy negatív konnotációja is, kb. talán „hisztisnek” adhatnánk vissza, épp amennyiben kamaszlányok ellen akarjuk fordítani. Esetleg azt mondjuk: ne légy már olyan érzékeny!  S épp erről van szó: Ensler megint az elnémítás, elnémulás ellen lép fel. A lányok elnémításának egyik legfőbb eszköze pedig az, hogy reakcióik, érzelmeik kifejezését feketeponttal értékeljük, adott esetben hisztisnek, kezelhetetlennek nevezzük  őket. Ez a negatív jutalmazás pedig, úgy tűnik, nagyon is hatékony lehet a lányok esetében: ahogy  a szerző felhívja figyelmünket, a statisztikák szerint „100-ból 74 lány érzi úgy, hogy annak nyomása alatt él, hogy mindenkinek megfeleljen”. (Amerikai statisztika, de úgy vélem, az európai hasonló mutatókat produkálhat.) A címbeli kijelentés tehát úgy értelmezhető, mint a hallgatás megtörése, a belső világ vállalása, a zsilip felnyitása. „Könyvemmel arra szólítalak fel benneteket, hogy ne tetszeni, hanem kérdezni akarjatok” – írja Ensler, ebbe pedig nehéz lenne belekötni. A másik rejtett jelentés ott van, hogy az angol olvasó az "emotional" ellentéteként az "intellectual" szóra asszociál (ez a szó a címadó szövegben konkrétan meg is jelenik), tehát az állító mondat a patriarchátus társadalom ellentétében megfogalmazott öndefiníció is egyben. Lerágott csont, mondhatnánk, de nem biztos, hogy egy kamasz lány számára is az.

Kérdés marad azonban, hogy mennyire szólhat ez mindenkinek. Mennyiben szólhat épp a 35  fiktív szereplő legalább negyedének, akik totális kiszolgáltatottságban élnek, akiket ahhoz, hogy egyáltalán eljussanak saját belső világukhoz, először a rabságból – szexuális rabságból,kényszermunkából – kellene kiszabadítani. Ensler könyve nem könnyű olvasmány, ne adjuk kiskamasz lányunk kezébe közvetlenül lefekvés előtt. A könyv 204 oldalas, jegyzetekkel és köszönetnyilvánítással együtt, de a „jó részek” csak a 150. oldal után kezdődnek.  A szövegek rövidek, könnyen olvashatók, de épp ebben rejlik a dolog veszélye, mert egyáltalán nem könnyen emészthetők. Az amerikai gimnazista lány monológjából, akit barátnői terrorizálnak, ugyanakkora szenvedés árad, mint a Barbi-babákat összeszerelő kínai lányéból (a könyv egyik legerősebb szövege ez), a palesztin lányéból, akit öngyilkos merényletre akarnak rávenni, vagy a bolgár kamaszéból, akit elrabolnak, és szexrabszolgaságban senyved. Az utolsó néhány szövegnél aztán némileg enyhül a mellkasi szorítás  – megtudjuk végre, miért jó lánynak lenni -, de addigra mintha már késő lenne. Hát ezért kellene rátenni a könyvre a 12-es karikát, tudniillik, hogy jobb szülői felügyelet mellett olvasni. (Persze, itt már megint a saját példámból indulok ki, meg abból, hogy az ICA-olvasók között nem szokás gyereket eladni, de még verni se. Nem kellene elfelejteni, hogy a magyar kamaszlányok egy része szintígy mesélhetne a szenvedéseiről. S ebben az esetben egész mást jelenthet egy ilyen könyv elolvasása.)                

Simone de de Beauvoir-nak van egy vékonyka  regénye, magyarra Képek, káprázatok címen fordították. Főhőse egy 33 éves fiatal nő, Laurence, a 60-as évek Párizsában él.  Szép ház, szép gyerekek, szép férj. Szép szerető. Reklámszövegíróként dolgozik,  fegyvere a nyelv és a kép, s főként  a kettő manipulatív módon előállított kombinációjából megalkotott világ, ahol minden szemet és fület gyönyörködtető. Egyik nap a nő azzal szembesül, hogy 10 éves lánya, akit, eddig azt hitte,  sikerült minden rossztól megóvnia, azt kérdezi, miért élünk, ha ennyi a szenvedés. A regény végén a családtagok hangos tiltakozása ellenére Laurence úgy dönt, lánya kérdései, érzései  „normálisak”, nem engedi, hogy a gyereket kezelésnek vessék alá, s teljes mértékben elzárják a valóságos világtól, azaz a szenvedésről való tudástól. Minden szülőnek fontos kérdés ez: mit,  s mennyire kell beengedni, meddig lehet hinni, ha nem is a Mikulásban, de abban, hogy az embereken lehet segíteni. Hogy a dolgok változhatnak, hogy a világ lehet jobb. Ensler válasza erre az, hogy könyve azért íródott, hogy ne nőjenek fel olyan nemzedékek, amelyekről aztán újra meg lehet írni majd a Vagina-monológokat. Egy könyv persze ehhez vajmi kevés, de ha már itt van, éljünk vele. Jó alkalmat teremthet egy, vagy több beszélgetésre, akár otthon, akár az iskolában. (Azt gondolom egyébként, hamar kötelező  darabjává válhat a drámapedagógusok olvasmánylistájának is.)

Magyari Andrea 

 

 

Eve Ensler: Érző lelkek. Kamaszlányok titkos élete. Nyitott Műhely, 2010. 


A bejegyzés trackback címe:

http://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr232516503

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.