A cikk jól hangzik, de torz.

Nem az államadósságról van szó, hanem azoknak az angol és holland állampolgároknak a kártalanításáról, akik egy csődbe ment izlandi bankban tartották a pénzt. Ezt nem akarják kifizetni az izlandiak. Ezt persze nem hallgatta el senki, rengeteg magyar lap megírta.

gazdasag.ma.hu/tart/cikk/c/0/92760/1/gazdasag/Az_izlandiak_az_adossagtorlesztes_ellen_szavaztak

Amúgy akkora a forradalom, hogy tiszta erőből tárgyalnak az EU-csatlakozásról.

www.euractiv.hu/bovites/hirek/lendletes-izlandi-kezdes-a-csatlakozasi-targyalasokon-003422

Kérdés, hogy szeretnénk-e olyan forradalmat, ahol ha becsődöl egy bank, nem kárpótolja senki a betéteseket.

Furcsa azt ünnepelni, hogy az adós nem adja meg a tartozását
. Az egy másik ember pénze!!! A banknak nincs pénze, tudatlanok vagytok! Kihelyezi a nála elhelyezett pénzt...

Mit szólnál, ha az OTP nem fizetné vissza a betétedet?!?
A korrupció és a rossz kormányzás egészen más kérdés! Lásd Pártunk és Kormányunkat...
Izlandot végsőfokon csak az Euro fogja konszolidálni. Ha felvállalják a tagok.
Éljen az izlandi miniszterelnök! De az is más kérdés...

"A banknak nincs pénze, tudatlanok vagytok! Kihelyezi a nála elhelyezett pénzt..."

Az a tudatlan, aki azt gondolja, hogy a bank a nála elhelyezett pénzt helyezi. Szó nincs róla. Egy bank a nála elhelyezett pénz többszörösét ki tudja helyezni. A kétszintű bankrendszerben nem a jegybank teremti a pénzt, hanem a kereskedelmi bankok teremtik meg azt, hitelkihelyezéssel (vesd össze: a hitelből valami új teremtődik, ami növeli a gazdaságot, tehát a kihelyezett hitelpénzből érték lesz - nem csak pénz teremtődött, de érték is).

"Mit szólnál, ha az OTP nem fizetné vissza a betétedet?!?"

Azért van OBA (www.oba.hu/), hogy az ilyen esetekben kifizeti a betétesek nagy részének a betétjeit. Egészen pontosan 100 ezer euróig.

Az az angol meg, aki úgy teszi izlandi bankba a pénzét, hogy arra még az EU-n belüli bankbetétekre vonatkozó garanciák sem vonatkoznak ha meg nem is érdemli, hogy nem kapja vissza, de mindenesetre egy életre megtanulta, hogy az ember nem dől be a nagy hozamok ígéretének. Tartották volna Svájcban, ugye.

cserepj:
Megteremtődik a az érték, csak nem teremtődik hozzá csereeszköz (pénz), mivel a bankok által teremtett "pénz" nem pénz, hanem hitel, amit vissza kell adni. Így a megteremtett érték mellé ha nem jön a gazdaságba ennek megfelelő mennyiségű új kamatmentes pénz mint csereeszköz (vagyis nem hitel) akkor a megteremtett érték értéke csökken.
Nem tudom, mennyire érthető, de életbevágóan fontos, hogy ez érthető legyen, írjatok vissza kérlek benneteket.

vegabluuz
Tényleg fontos, hogy érthető legyen, hogyan veszítünk önállóságot, függetlenséget és jövőt, amikor a magtakarításainkat nem áramoltatjuk vissza a környezetünkbe, hanem eldugjuk mindenki elől, lehetőleg egy bankba, és titokban arra gondolunk, hogy ha mégis túlélnénk a világvégét, akkor majd jól kivesszük onnan a pénzünket lehetőleg kamatostul és élünk mint Marci hevesen. Legföljebb picit magányosan:)

@vegabluuz:

A bankok által teremtett pénz egyik oldalon valóban hitel, amit vissza illik fizetni (nem mindig sikerül, ennek a kockázata van ugyebár beárazva a kamatszintbe), a másik oldalon azonban nagyon is valóságos pénzzé válik a kihelyezéskor.

Konkrét példa, hogy érthető legyek.

A bankban van a betéteseknek - legyenek kis számok - 100 betétesnek, egyenként 1 forintja, összesen 100 forintjuk. Nekem van egy ötletem: paradicsomot szeretnék termeszteni, amihez szükségem lenne 50 forint kezdőtőkére. Odamehetnék a betétesekhez egyesével, hogy adják oda nekem az 1 forintjukat, és én 1,1-et adok vissza nekik egy év múlva. Minden második betétes talán odaadná, mindegyikkel csak 3 órát beszélnék, mutatnám a paradicsomültetési terveimet, naponta két potenciális hitelezővel beszélgetnék, elmenne két hónap mire összejön a pénz. Már benne járnánk a tavaszban, lekéstem a palántázásról. Nem növeltem a GDP-t 50 forinttal.

De ha februárban odamegyek a bankhoz, hogy adjon nekem 50 forint hitelt, ugyanúgy 10% kamatra, akkor jó esetben egy hét múlva már a banknál nyitott számlámon látnám a pénzt, amin megveszem a magokat, palántázok, ültetek, és nyáron betakarítok 70 forint értékű palacsintát, amit el is adok a piacon, a banknak kifizetem az 55 forintot, nekem lett 15 forint hasznom, a világban több paradicsom termett, mintha nem kaptam volna hitelt, és még a banki betétesek is örülnek majd, mert ugyan nem 10% hozamuk van, de valamennyit a hitelkamatból ők is látnak majd a betéteiken realizálódni. Ráadásul az 50 forint amit elköltöttem, valós pénz volt: továbbvándorolt a boltoshoz, ahol a magokat vettem, kifizette a pénztárosnak, mint munkabért, meg befizette az államnak, mint adót, stb. A pénztáros betette a bankba a fizetését, ahol az újra betétté vált, amely újabb hitelkihelyezés alapja lehet...

Mindebben a trükk az, hogy a banknak nem volt szüksége 50 forint betétre ahhoz, hogy nekem 50 forint hitelt adjon. Ahhoz elég neki mondjuk 5 ft betét is. Vagyis ha van még 20 szomszédom, akik paprikát, tököt, uborkát, stb. termesztenének és ők is hitelért folyamodtak volna a bankhoz, a 100 forint betétállományra a bank kihelyezhetett volna 1000 forint hitelt is. A kihelyezett hitelből mind a huszan termelhettünk volna, eladhattuk volna a termésünket, kifizethettük volna a hitelünket és a falu GDP-jét a sokszorosára növelhettük volna.

De lássuk mi történik, ha a 20 kihelyezett 50 forintos hitelből nem mindenki tud törleszteni, nem mindenki fizeti vissza az 55 forintot. Például jött egy jégeső, és minden zöldségem tönkrement. Vagy kiderült, hogy az emberek nem veszik a paradicsomot, és rám rohadt minden, amit megtermeltem, nem tudtam eladni.

A banknak van ugyebár 100 forintnyi betétese. Ők elvárják, hogy 5% kamatot fizessen nekik a bank, tehát a banknak 5 ft kamatkölsége lesz.

Ha mindenki jó adós, akkor a bank 1000 forint hitelre 100 forint kamatjövedelemre tesz szert, a nyeresége 95 forint.

Ha egy adós nem fizet, akkor a bank 1000 forint hitelre 45 forint kamatjövedelemre tesz csak szert, a nyeresége 40 forint.

Ha már két adós nem fizet... csődbe is ment a bank.

Egyébként nyilván extrém példa egy 10x hitelkihelyezés a betétállományhoz képest, de jól szemlélteti a kockázatokat és azt, hogy időnként miért olyan nehéz zöld fényt kapni.

A paradicsom helyébe mindenki helyettesítsen be a saját szakmájából valami jó példát: pl. gépbeszerzés, amivel több terméket tudna előállítani, stb.

Jól látszik, hogy ez a rendszer nem tökéletes, abszolúte sebezhető, ha rossz adósoknak ad hitelt, vagy a korábbi jó adósok hirtelen rosszá válnak, ugyanakkor olyan források aktivizálására képes, ami a frakcionális rendszer nélkül nem lenne elérhető.

Egy-egy bankcsőd egyébként sokkal természetesebb folyamat lenne, mint megpróbálni ezeket a mamuthitelintézeteket a végtelenségig életben tartani. Ráadásul a bankcsőd sokkal kisebb hatású lenne, ha eleve nem nőhetnének ekkorára a bankok. A világon minden körforgásban van. Miért épp a hitelintézetek lennének kivételek ez alól?

@cserepj: Izland az EGT tagja, és az izlandi kormány az akkori minimumszintig, 20000 euróig garantálta a betéteket, csak éppen nem volt pénze ezt kifizetni.

Izlandról egy kicsit érdekesebb sztori:
elofolyoirat.blog.hu/2011/08/05/izland_az_elhallgatott_gyozelem

cserepj:
Átolvastam mindent amit írtál, és teljesen így van.
Az elején egybe veszed a pénzt a hitellel, hogy a hitel sz mégiscsak pénzzé válik. Na itt van a bibi.
Egy könyvnek van szerzője, fedele, lapjai, lehet olvasni. Egy Szórólapnak is van lapja, meg lehet is olvasni, de nem könyv. Tehát attól, hogy a hitelben felvett pénzzel tudsz fizetni a boltban, mert ugyan úgy néz ki, mint a "rendes" pénz, attól az még nem pénz (érds, nem kamatmentes pénz) hanem hitel, akár hívhatod hitel.pénznek is.
Ez akkor válik érdekessé, ha megérti az ember, hogy a hitel kamatos visszafizetése után KEVESEBB pénz lesz az adott gazdaságban.
Ez két okból nem történik meg: sosem lesz visszafizetve, így teszik rabszolgává az országokat. Vagy némi kamatmentes pénzt áramoltatnak a gazdaságba (itt a helyes kérdés az, hogy hogyan?) és akkor néminemű törlesztés lehetséges.

A megoldás a hitelek és a kamatok teljes eltörlése, és az országok önrendelkezésének visszaadása a saját pénzük kibocsátása felett. A kibocsátás mértéke pedig a nemzeti össztermék függvénye. Gyakorlatilag mint eredeti funkciója, a pénz így csak csereszköz lenne, nem lehetne pénzzel pénzt gyártani, csak valódi megtermelt értékkel.
És ebből látod, hogy a pénznek nem arany, sem olaj a fedezete, csupán az adott nemzeti gazdaság összértéke.

Ugyanezt a cikket adtam meg linknek...bocs.