fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Lángh Júlia: Kaddis az anyákért

2013.06.26. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: ajánló történelem irodalom folyóirat trauma könyvajánló önismeret centrifuga nőtudat lángh júlia fff gender pécsi pollner katalin

borito_leadhez.jpg"Akivel természetes halál végzett, az „meghalt”, akiket megöltek, azok „elpusztultak”. A titkot fedő szépítő szavak: a családból mindenki „elpusztult a II. világháborúban”, az elhurcolt munkaszolgálatos „elment”, „nem jött vissza”. A durva tények kimondása gyötrelmes. Ahogy az egyik emlékező nagyon pontosan mondja: Eleinte szégyelltem beszélni. Szégyelltem, hogy megeshetett velem, hogy nem haltam meg inkább. Szégyelltem az emberiség nevében, hogy képes volt végignézni."

Lángh Júlia írása a Lányok, anyák - elmeséletlen női történetek II. című, Pécsi Katalin által szerkesztett kötet bemutatóján hangzott el. A kötet a Novella kiadó gondozásában jelent meg az idén. Az írás rövidített változatát 2013. június 21-i számában közölte az Élet és Irodalom. Itt a teljes változatot olvashatod.

kep2_01.jpgAnyám ügyes volt, gyors és erélyes. Anyám nem volt sznob, a kultúrát a magatartásában hordta. Anyám soha nem tudta túltenni magát azon a kudarcon, amit én jelentettem számára. Odaadó, gyengéd, állandóan tevékenykedő anyánk kicsit távolinak látszott. Anyám a villámhárító volt, és a családi béke őre. Anyámmal a kapcsolatunkat leginkább a kényszeresség jellemezte. Anya feloldhatatlanul magához láncolt. Anyám újra bátornak bizonyult. Anyaként sosem szerettél, Anyaként csak rosszindulat áradt felőled. Anyám egész lényével elutasította az ésszerűtlen dolgokat. Anyámmal az utolsó évben, amikor már szinte fel sem kelt az ágyból, nagyon közel kerültünk egymáshoz. Anya utáni kutatásom egyre indulatosabb, ijedtebb és görcsösebb lett. Néha a tükörben anyukám arcát vélem fölfedezni. Anya lendületes és dinamikus, mindenre képesnek látom. Anyukám alakította ki a dolgok rendjét, mértani pontossággal. Anya úgy szorongott, mint egy elveszett kisgyerek, magam is csak szoronghattam mellette. Őszinte beszélgetés alakult ki köztünk, életünkben először.

kep2_02.jpgAhány emlékező, annyiféle anyakép, annyiféle valóságos anya, és annyiféle anya-lánya viszony. És a háttérben, vagy az előtérben, kinél hogy, „hallgatások és elhallgatások útvesztőjében”, ahogy az előszó szép címe mondja, a zsidó élet képei, aztán a gettó, a láger, a Duna-partra hajszolt menet, a bujkálás és szökés jelenetei a hétköznapi élet sok apró részletével. Megrendítő adalékok a szolidaritás és a barátság erejéről, anya a lányt, lány az anyát, nővér a nővért: vér szerintit és lágertestvért ment meg pusztán azzal, hogy jelen van; az együttlét, az egymással törődés erősíti és életben tartja őket.

Többségben lányok, másod- vagy harmadgenerációs holokauszt-túlélők írnak, nem egyszer anyjuk szavait, jegyzeteit, naplóját vagy síron túli, képzeletbeli beszédét idézve, vagy éppen a nagymamáét, mert három, sőt időnként négy nemzedék üzen egymásnak. De a beszéd nem könnyű.

kep2_04.jpgAnyám sokat beszél, és sokat hallgat a múltról.
Anya éjszakai fölriadásai, kiáltásai mögött valami sötét titok lappang, amiről én nem tudhatok.
Anyám elhallgatott, ültünk a réten. Aztán még annyit mondott, hogy erről soha többet nem akar beszélni.

Annál is nagyobb teljesítmény, hogy ez a könyv beszél, az elmeséletlen női történeteknek ez a kötete, másodikként a Sós kávé c. antológia után. De, idézet: csak az elmesélés aktusa kínál meleget, a mese maga nem. Hogyan is kínálhatna, amikor a családi múlt elbűvölő meséi mindig úgy végződnek, hogy: „…és őket is elégették”, amikor az elbeszélőnek arra a kérdésére, hogy hol van most az édesanyja, a kápó válaszképpen a krematórium füstjére mutat.

Akivel természetes halál végzett, az „meghalt”, akiket megöltek, azok „elpusztultak”. A titkot fedő szépítő szavak: a családból mindenki „elpusztult a II. világháborúban”, az elhurcolt munkaszolgálatos „elment”, „nem jött vissza”. A durva tények kimondása gyötrelmes. Ahogy az egyik emlékező nagyon pontosan mondja: Eleinte szégyelltem beszélni. Szégyelltem, hogy megeshetett velem, hogy nem haltam meg inkább. Szégyelltem az emberiség nevében, hogy képes volt végignézni.

langh_juli.jpg


A csend sok családban kényszeres, az anya karján lévő számot is hallgatás övezi. Van, ahol kóser háztartást vezetnek, van, ahol a szombatot sem tartják. A családok többsége asszimilált zsidó, felvilágosult polgár, az egyik történetben a nagyapa meghatóan „ügyelt a szép magyar beszédre”. 

kep2_03.jpg

Magyarok voltak mind. (Fiam történészként a dualizmus kori magyar zsidóság helyzetével, életével, eszméivel foglalkozik, így gyakran olvasok nála idézeteket az Egyenlőség című neológ politikai hetilapból. Szívszorító, hogy milyen hűséggel és igaz érzelemmel vallanak magyarságukról, hogy milyen bizalommal szeretik a hazát, öntudatlan bizalommal, mit sem sejtve, hogy néhány évtized múlva mit tesz velük ez a haza.)

A szolidaritás, a barátság, sőt, az apró életörömök mellett természetesen jelen vannak a borzalmak is, az appelek, a hírek a kukorékoltató századokról, a munkaszolgálatosról, aki átnyújtott egy májkonzervet a kerítésen, és az őrök azonnal lelőtték, vagy, talán a legfájdalmasabb, a szolidaritást durván megtagadó egyes sorstársakról. Mégis, „még a legrettenetesebb időkben is akadtak boldog pillanatok” – mondta egy anya, nem is egyszer, a lányának. Kertész Imrétől tudjuk: a naplemente Auschwitzban is szép.

meghivo_kep.jpgSzerzőink négy égtájról küldték írásaikat, kibucból, Jeruzsálemből, Párizsból, Torontóból, Sydney-ből és persze Budapestről. Van köztük író, újságíró, tanár, pszichológus, jógaoktató, mézeskalács-készítő, könyvelő és még sokan mások, sokfélék, van aki évtizedek óta holokauszt túlélők csoportjaival dolgozik, interjúvol, pszichoterápiás segítséget nyújt, és jó néhányan a holokauszt és az antirasszista oktatás területén dolgoznak, emlékbeszédeket tartanak, iskolákba járnak, hogy elmondják a fiataloknak. „Ezért maradtam életben” írja egyikük, „foglalkozásom: holokauszt aktivista”, így a másik. Ezt a kötetet is tekinthetjük ennek a munkának a részeként: lábjegyzetelve vannak a jiddis szavak, a zsidó ünnepek és szokások és a lágerszótár szavai, tehát nyilván a nagyközönségnek, a témát nem feltétlenül ismerőknek szólnak az írások, vagy nekik is.

A szerzők rövid bemutatkozása többnyire már önmagában egy-egy életregény. És mindenki megjegyzi, hány gyereke, unokája, dédunokája van, mert akartak gyereket, „hogy megmutassuk Hitlernek, hogy minket nem lehet kipusztítani”. És mert az élet lényege: a továbbadás.

borito.jpg

Ha nem látjuk szerettünket a ravatalon, ha nem temethetjük el, akkor még felfoghatatlanabb a halála, akkor a gyászmunka végtelenített idő. Eltelt hetven év. Ma már nemcsak fiúk mondják apjuk felett a Kaddist, de lányok is: okos, tiszta női öntudattal megírva ez a kötet egy Kaddis az anyákért, nagyanyákért.

Köszönet a gyűjtésért, összeállításért és szerkesztésért Pécsi Katalinnak és segítőinek, László Klárának, Surányi Verának és Szekeres-Varsa Verának.

Lányok, anyák
Elmeséletlen női történetek II.
Szerk. Pécsi Katalin
Novella könyvkiadó, Budapest 2013.
296 oldal, 1990 Ft


A bejegyzés trackback címe:

http://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr885375413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.