„mer figyuzod, hogy egyre gyorsabban, egyre flottabbul jegyzetelek. jó tudom a stílus, meg az izé, naa, a helyesírás igen (sose volt az erősségem), na háát nem vagyok vmi választékos, de az ráér majd a cikkekben. ott mindig is összeszedem magam, neeem? az mind olyan ki ha nem én, majd megmutatom, de neeeem? olvasod egyáltalán. néha. na, majd akkor szólj, ha az tréé. ez meg úgyis csak magamnak lesz, jegyzet, rá is van írva, hogy az, meg napló is egybe, amíg várakozom, amíg halálra is unnám magam, szarrá is unom két bemutató vagy sajtótájékoztató között.” - Murányi Zita folyt.köv. című, készülő regényéből olvashatsz egy újabb részletet.

(forrás)

És arra nem gondolsz, hogy a szerelmet is csinálni kell?
Amikor nem gondolok, akkor is belelovealom.
Na jó, akkor most kemény leszek! Felkészültél? kőkemény.
Alig hallhatóan megköszörülöm a torkom és mély levegőt veszek, vennék (nem is egyet):
(a soma?) Na, mongyad – de nem vagyok túl lelkes.
És biztos vagy benne, egészen biztos, hogy CSAK azt akarod tőle?
Biztos?
Mindjárt gondoltam.
csak tombol bennem, mint a zivatar.
ahamm..

de azért mesélsz róla majd?
még nem döntöttem el.

és elcsendesedünk, úgy csendesedünk egymásba, mint amikor valaki, egy vadidegen, a közöskedvenc számunk legeslegközepén rántja, rántja ki?, tépi ki a konnektorból a rádiózsinórt. hirtelen. Vagy a refrénnél.

A refrénnél, ja. és most már nemcsak én, a soma is bólogat, hogy az bizony katasztrófa lenne. az. (éshaneméljüktúl?)

(forrás)

eccer tételesen össze fogom számolni, kategorizálom, hogy hányféle szerelem van. Hogyaszondja A, B, C, D, E hányféle.
A., A vonzódás az nem szerelem! De minden szerelem az nagyon vonzódás (fej, tor, potroh, bibe-be-be)
akkor, hogy A., fellángolás
B., vonzódás
C., végzetes vonzás
D., szerelem
D1., viszonzott
D2., viszonzatlan
E., fingom nincs, nem vagyok szerelmes típus
És bekarikázod, melyiket érzed. Hogy melyik illik rád. Melyikbe tudod tetőtől-talpig beleLOVEalni magad. Mondjuk hazafele a buszon. Feleletválasztós! (denemoktv) nincs tétje! ennek? ugyanmá!
Na gyere karikázzunk (be), Somaaaaaaaaaaaaaa!

A szerelem olyan, mint a szatyor. Az elején könnyű, bármennyire is csordultig pakolod (kóla?, nem majd sör!), csak cipelés közbe nehéz. Meg, amikor leszakad az egyik füle.

A fekvőtámasz, a felülés, a súlyzó, olyan, mint a szerelem. Csak az első 20-at éld túl, az első 20-ig bírd ki, utána úgyse érzed. meg se kottyansz!

A jegyzetelés olyan, mint a szerelem, megszűnik a külvilág.

(forrás)

Soma aszondja a vezetés nem olyan. A vezetés AZ. szerelem.

És, ha mindkét füle eccere szakad le?
A szatyornak?
Nem, a szerelemnek.
olyan nincs.
És, ha táv kapcsolat?
Mi van a távkapcsolóval? az szar. folyton kimerül az elem. biztos az érintkezője. télleg, mikor fogod már megcsinálni? de megígérted. tavaly! (karácsonykor)
nem is. És, ha érdek?
Kit érdekel? (engem csak, vagyis nem csak engem na, az a baj). mindegyik az. csak nem mindegy, hogy plasztikcici versus (mint a versaccse,tod, vagy a zsánfránkó, nem tudom) merdzsó, szóval az úgy akkor ferr-e, vagy tamagocsi kontra babakocsi, hogy az egyik csak nyomogatja, a másiknak meg mindig csak hátrafele gurul, hiába tologatja előre, mer csak te tologatod ugye, naugye.
egy szál plasztikcicibe?
ahamm. akár.
És ha eccere hűl ki, ha eccere penészes?
A wellnesskalács, meg a pidzza?
fogjuk rá!

(forrás)

olyan nincs. jóvanna, ritkán. fáziskéséssel. hogy aszondom szivedbe a fázis-zis kés, kiskés, nagykés, azis, zis, vagy a kipárnázott műf…, azis, zis. az már majdnemférfi. Nagy F. majdnem.
Kiraa, egy kicsit finomabban.
Jóvanna, most éppen kacérkodok!
Kivel, velem?
veled is. mindenkivel.
minek?
mer rám fér és. És, ha örökre spárgába maradok?
Magánügy.
ja, az. demiplié. vagy nemis. szívószál.
szopóka.
te mondod Soma?
ja, én.
nekem?
(nem, a szomszédnak… - de nem mond semmit, ezt csak gondolom, tudom, hogy úgy gondolja vagy valami ilyesmit).

(forrás)

mint a beton. na úgy áll a hasamba a kóla. ha éhgyomorra iszom csak. reggel. ébredés után. na szia dobozos! az is, milyen pléh már. mű anyag. de azér beengedem. be a gyomromba. és nem nézek ki a kulcslyukon se, ha becsönget valaki. azérse merúgyse.
az éhség? na, az is csak úgy rám tör, időnként, ivás után, mint a szerelem. hébe-hóba. akkor bekapok vmit, vagy irány a közért, vagy az se.
6:26 – good, még ki se nyitottak. majd mindjárt! – és vki kikukucskál (mer vki mindig kukucskál) a résnyire húzott, az nem redőny tudom, de nem tudom, hogy hívják, na azon keresztül.
mint a szerelem. mint a karácsony. mint a szex. az is mindig majdmindjárt. és a végén még fölfelé is viszik a hangsúlyt, mintha (AZ lesz?)
vagy a kis, a nagy, meg a közepes és a nincsenelőjáték (elfogyott, elkapkodták, raktáron van, majdholnap, jövő hónapba, majd ha megrendeljük az internetten. lesz? akár). mondjuk az se jó, ha órákig tart. vagy, ha nincs folytatása. ha el se kezdődik. az nagyon nem. vagy, ha félbe szakítják.
Kiraa, neked semmi se jó.
nemis.
egyáltalán mér kell?
csak.

(forrás)

a csak se rossz, néha. néha olyan is kell. hogy csakúgy jól megcsinálnak (nemfel), hébe-hóba. na az az igazi izgi. néha. hátulról. meg előről is néha. meg fekve, oldalt, állva (nemkocsiban). beleülve. ringatózva, két karom van. meg két lábam is. szóval felőlem lehet ülve, vagy térdelve, törökülésbe nem. négykézláb. ahogy akarod.
csak csináljátok már az isten szerelmére!
GOD. az is egy f. Férfi.
Aszondja két csücsök kalács. az üres műanyag zacsi. meg a morzsa. na az az igazi wellnessfood. mindig az marad nekem. kieszi a konyhát, kieszi a hűtőm. kiesza, garconlakásomból esz ki. stikába eszki (a soma). akkor egy kávé zsírszegény összetartóstejjel, vagy diet coke – adom fel a rendelést. az a minimum. nekem. na hova tűnnek el a pincércsávók is mindig? (mindig mellőlem csak). pedig imádom, úgy imádom nézni, ahogy töltik a kólát és beleremeg a kezük. bele a poharamba remeg, hogy üveg, nemüveg, nem kapsz mást. csikorog a fogam és elüvegezek. mintha magamat látnám! mintha magamat, esküszöm! a poharam el nem hara-pom-pom. mer üveg.
csak a telefon csörög. kitartóan. azt felveszem, mer hátha.
Ja, Soma csak te? Hova? Mikor? Aha – és már nem is remeg a hangom-kezem. a tűsarkúm tűsarka se.

(forrás)

(mer figyuzod, hogy egyre gyorsabban, egyre flottabbul jegyzetelek. jó tudom a stílus, meg az izé, naa, a helyesírás igen (sose volt az erősségem), na háát nem vagyok vmi választékos, de az ráér majd a cikkekben. ott mindig is összeszedem magam, neeem? az mind olyan ki ha nem én, majd megmutatom, de neeeem? olvasod egyáltalán. néha. na, majd akkor szólj, ha az tréé. ez meg úgyis csak magamnak lesz, jegyzet, rá is van írva, hogy az, meg napló is egybe, amíg várakozom, amíg halálra is unnám magam, szarrá is unom két bemutató vagy sajtótájékoztató között. 50 fokba töltött káposztát? – na azér az ilyeneken még napokig rugózik ám az agyam, akkor is, ha csak előétel. aszondod. mer akkor meg mit esznek utána. na mindegy. és mind olyan gebe. szóval azér hadd dicsekedjek már el, bibibi, legalább neked Soma, hogy egyre faszább, egyre lazább móka nekem ez az egész jegyzetelés. szóval most már jegyzetelni is tudok, soma!
mer te mit nem tudsz Kira?!
olyan izé vagy, hagyjál! hagggyáááá má, hallood? ne idegesícsé – és megfogadom, hogy minimum ….-ig (még magam sem tudom, épp mennyi lesz a türelmi idő, mennyi ideig húzható ki, mert mindig kihúzható, mint a bőrkanapé, a türelmi zóna, azér se szólok hozzá. ha a fene fenét eszik se. akkor inkább már jegyzetelek és. lakat?, erényöv a cserepes számon.)

(forrás)

csak előbb még belekenem a mogyorókrémes arcomat a törcsibe. mindig (ét)csokis marad(t), ha valahol mégiscsak marad egy kis csoki maradék, amit most magamba tömök. egy csücsök – kivételesen nem csücsörítek hozzá. vagy mogyorókrém kiskanállal. hamm. telefon-állás közben szopogatom el. az is csak egy póz. mint a szopogatás, hogy aszondja beteszed a nyelved alá, ott marad, az egészségedre som! nincsa. direkt. és elolvad. szét. magától.
azt énekelték, hogy oszlop a lábad.
kik? kik énekelték?
nem tudom, nem figyeltem.
a hátam mögül énekelték. még ott nincsen szemem. ottan még nekem sincsen.
egyelőre. vagy kettőre. egy-kettő-egy
tiszta indulat vagyok. tiszta indulat. na most mondd meg!
egy-kettő.kettő-egy
nem a szomszéd gyerek? csak ugrattak, ne vedd már föl!
nem, azt fölismerem a hangjáról. hátulról is. nem veszem föl.
de jó füled van!
tudom!
akkor valami suhancok biztos, maj jól eltángálom (nemtanga). kitekerem a nyakát! na mos legyél zsivány te, te bátor!
és (f)elindul, hogy most azonnal megverje, de hova? merre indul? a soma?

(forrás)

csak hozzám ugrik át. fölveszi azt a behízelgő modorát a mosolyával egyetembe, ahogy én meg csak a kaputelefont középnyeglén, amikor felcsönget, szinkronban vesszük fel megint a mindent, hogy aszondja, na legyünk csak újra haverok (mér? mikor se vesztünk össze? ja, a sör. aszittem már rég megemésztette. csak 1 sziadobozos, nemdreher).
Na jössz már? na ne vacakolj már, gyere! - ezt a kaputelefonba nyögi bele, ja, nyögni is szokott a soma, nem alattam, és még rá se teszem a kagylót, hirtelen megindul fölfele is. visszhangzik a beton, a lépcső meg a kovácsoltvas korlát a trappolásába. belevisszhangzik.
Még javában a tükör előtt szépítkezek, és erőltetem magamra azt a kisfeketét, amit a múltkor is, tudod, csak lazán, és persze, hogy akkor pattan el a cipzár, vagy ez másoknál is természetes? nálad is?
smink, hajlakk, parfüm. slágfertig a szám. szőlőzsírszegény cserepesajak. nemfantanarancssárga, most nem, dehogy!
(ha megnemkened, nemkenem meg, csak a mogyikrémes wellnesskalácsot, mivan? penészes a teteje?, ha lenne GO(O)D)
well, drágám, nett vagyok
slágfertig csinos
menettkész

(forrás)

A ruhát két előrelépés között egy ziherejz tűvel tűzöm a mogyoróbarna bőrömbe. naonfáj. és basszus becsípem, basszus a bőröm és basszus, hogy fordítva veszem fel ezt a szaros tangát is, annyira őrült kapkodásban vagyunk. megint mindig örökös lemaradásban. mintha lekésnél valamiről! mintha lekések, úgyis érzem mindig magamat. egész életembe.
mer kapkocc. kapkodom is. a lábam.
na ne vacakolj már, gyere!
pedig már megyek! hirtelen megindulok, nemúgy, csak lefele, hogy valahol a másodfelediken majdcsak össze is fussunk. gabalyodás kizárt! csak egy lépcső-forduló a „kapcsolatunkban” (soma-én, én-soma, neeeem). csak a tangacsík gabalyodik a halványmogyoróbarnába hajló egyre izmosabb, egyre beleizmosodik combjaim közt, annyit lépcsőzünk, harmadik emelet le-fel, a táskám, a pénztárcám, nemáá! legfeljebb összefutunk, de az más.
csak visszaszaladok, várjál!
olyan eszméletlen vékony az a tangacsík, és mégis annyira zavar.
annyira, de annyira birizgál, hogy aztán el is felejtem. se perc alatt olyan jól szervezett vagyok, mint az értekezlet. sajtó-tá-jé-koz-ta-tó anyukám. jóvanna, majdnem. hajnal van még, korán. neked mindig! elsőre sose találom el. de majd!