fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (6) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (61) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1869) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (6) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

MEETING: SAHAR AMMAR II.

2014.04.16. 07:00 | Sassa | Szólj hozzá!

Címkék: video irodalom költészet meeting centrifuga debreceni boglárka sahar ammar sfax mahmud darwish ghada samman vittorio arrigoni

A bemutatás második részében három videót közlünk, melyek Sahar Ammar költészeti performanszait mutatják.
Az alábbi cikk nem feltétlenül tükrözi az Irodalmi Centrifuga és szerkesztői világlátását és nézeteit, csupán teret szeretnénk engedni a különböző nézőpontok bemutatásának.


shar_baku.jpgSahar a következőképpen mutatja be tevékenységét, viszonyát a jelenkori történelmi eseményekhez:
Az általam írt, videófelvételeken látható három verset három kulturális eseményen adtam elő.
A rendezvénysorozat “A palesztin szelek illata” címet viselte, így költeményeim (a galambok selyemfonala, az utolsó három rész álma és az elég abból, hogy a haza álom csupán) a palesztin kérdéshez kapcsolódnak. A palesztinok álmairól írok és arról, hogyan élik mindennapjaikat, hogyan tűrik a viszontagságokat.
A verseim és a történeteim nagy része valójában az “emberiségről” szól, támogatom az emberek szabadságtörekvéseit – beleértve a tunéziai forradalmat is –, vagy a környezetvédelemről, a környezetszennyezésről, ami gyönyörű bolygónkat fenyegeti. Emellett a gyerekkorról is írok: családi problémákról és társadalmi viszonylatban, arról, hogy milyen pusztítást végeznek a háborúk gyermekekben, valamint azokról a gyermekekről, akik nem élvezhetik az életet és az olyan alapvető jogokat, mint az egészségügyi ellátáshoz vagy oktatáshoz való jog.




A tunéziaiak erősen kötődnek a kultúrához és az irodalomhoz. Az ország rengeteg írót, költőt hívott életre. Valós érdeklődés tapasztalható a kultúra minden megnyilvánulási formája, például az irodalom vagy a történelem iránt.
Úgy gondoljuk, hogy kultúránk az egyik fő vonzerőnk, arra ösztönzi az embereket, hogy Tunéziába látogassanak. Manapság nagy erőfeszítéseket tesznek az országban azért, hogy mindenki számára fontossá tegyék a kultúrát és az irodalmat, többek között azért is, mert Szfaxot, Tunézia második legnagyobb városát 2016-ban az arab kultúra fővárosának kívánják megtenni. Így tehát mind a civil szervezetek, mind a kormányzat rengeteg kulturális és irodalmi programot szervez, arra ösztönzik a fiatalokat, hogy olvassanak sokat és mutassák meg tehetségüket. Keményen dolgoznak azért, hogy megszilárdítsák az irodalom státuszát, növeljék a presztízsét.

Az „elkötelezett” irodalomra vonatkozóan, a tunéziai lélek számára mind a politikai, mind a társadalmi tényezők speciális értékekkel rendelkeznek. Mindez megmutatkozott az ellenállás és a konszolidáció időszaka, majd a diktatúra ellenes 2011-es forradalom időszaka alatt is.



A palesztin tematika különös hatással van a tunéziai lélekre. Intim közelségben vagyunk a palesztinokhoz, mondhatni. Sok tényezőt számításba véve elmondhatjuk, hogy a két nemzet testvéri kapcsolatban, baráti viszonyban van egymással, támogatja egymást. Ennek köszönhetően néhány tematika erősen jelen van az irodalmi munkákban, például a forradalmi versek, melyek kifejezik az érzelmek mélységét, az elkötelezettséget, ellenállásra buzdítanak és önmeghatározásra késztetnek.
Általánosságban elmondható, hogy a különböző irodalmi témájú előadásokat és az írókat úgy különböztethetjük meg, hogyan fordítják le az érzéseket, hogyan tolmácsolják az eszméket és milyen üzenetet közvetítenek, milyen mélységekben kívánják feltárni a költők lelküket, vízióikat, megmutatni a személyiségüket.

sahar ammar_vagott.jpgAz írók és a nyomtatásban megjelent könyvek száma minden évben növekszik a forradalom utáni időktől fogva, mert azóta nem cenzúrázzák az írásokat, a könyveket, egyszóval a publikációkat. Jelenleg Tunéziában érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága és az alkotói szabadság, valamint tiszteletben tartják az írók jogait, így tehát bármilyen irodalmi vagy politikai téma választható.
Teljesen egyetértek Mahmud Darwis gondolatával, miszerint: „Egy nemzet költészet nélkül legyőzött nemzet.”
A forradalom előtt, a régi politikai rendszerben nehéz volt „beszélni”, írni a palesztinokról és kulturális rendezvényeket szervezni ehhez a tematikához kapcsolódva. A forradalom után azonban megtaláltuk, hogyan fejezhetnénk ki ebben a témában a költészet nyelvén és az irodalmi munkákban nemzeti öntudatunkat.
Úgy hiszem, nagyon fontos minden nemzet számára, hogy olvasson a palesztinokról, aminek két oka van. Az egyik az, hogy ennek a dolognak komoly történelmi előzményei vannak, ezek az emberek ősidők óta harcolnak és küzdenek az életben maradásért. Azt gondolom, ha megoldást találnánk erre a problémára, megszilárdíthatnánk ebben a térségben a békét és az igazságszolgáltatás rendszerét. Nagy előrelépés lenne ahhoz, hogy békés, toleráns, igazságos világot teremthessünk, és fontos lenne, hogy a világ részeként hozzájárulhassunk mindehhez.
Másodszor pedig, mindig három idézetet szoktam említeni, melyek szerintem tökéletesen megmutatják álláspontomat:
„Minden emberi szív a honfitársam, hát tegyük le az útleveleket.” (Mahmud Darwish)
„Minden szenvedő emberi lény, bárhol is van a világon, a barátom. Porszem vagyok az emberiség tengerpartján.” (Ghada Samman)
„Maradj ember!” (Vittorio Arrigoni)


Elkötelezetten hiszek az emberi(es)ségben. Mindig mindenkinek emlékeznie kell arra, hogy ember, hogy az emberiség és a világegyetem része. Hinnie kell abban, hogy nincs nemzeti, politikai, ideológiai vagy vallási hovatartozás, ami elszeparálja másoktól az emberi lényt, ami távol tartja fivéreitől és nővéreitől, az emberi(es)ségtől.
Így tehát mindez nem csak a palesztinokról szól, hanem másról is, arról, hogy embernek kell maradnunk és részt kell vállalnunk az emberi jogok védelmében, megszilárdításában, abban, hogy jobbá tegyük a világunkat.
Ez a témája a „Szivárványra várva” c. regénynek is. Az író valós történeteken keresztül repít el bennünket különböző helyekre és korszakokba, Bejruttól Kongóig. Firenze, Franciaország, Japán, Damasz kusz, London és Oroszország… Az emberi létezés alapelvei mégis mindenhol ugyanazok, nemzetiségtől függetlenül, ugyanazok az ambíciók élnek az emberekben és ugyanazok az érzések mozgatják őket: a szabadságot és a szerelmet keresik.

Fordította: Debreceni Boglárka


A bejegyzés trackback címe:

http://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr756033966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.