fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (6) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (61) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1869) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (6) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

FEM-X: NAGY MÁRTA JÚLIA II.

2015.01.09. 07:00 | Sassa | Szólj hozzá!

Címkék: irodalom recenzió centrifuga balajthy ágnes femx nagy márta júlia ophélia a kádban

Nagy Márta Júlia kötetéről Balajthy Ágnes írt. Balajthy Ágnes kritikus, a Szkholion és a JAK-füzetek szerkesztője, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója.

dedikalas_a_2014-es_konyvheten_lesi_zoltannal_es_man-varhegyi_rekaval.jpgDedikálás a 2014-es könyvhéten, Lesi Zoltánnal és Mán-Várhegyi Rékával



Amikor a dísz önállósítja magát




Nagy Márta Júlia első verseskötetére viszonylag sokáig kellett várnunk, ez pedig általában jót ígér: átgondoltságot, megmunkáltságot, kiérleltséget. Olyan minőségeket, melyekről Márta szövegei így, egy kötetbe foglalva, fokozott erővel győznek meg.

Az Ophélia a kádban címe a világirodalom egyik legtitokzatosabb, legtöbbet elemzett nőalakjára utal, s ezzel máris arra hív fel, hogy a női megszólalás lehetőségei felől vizsgáljuk a szöveget. Nem is annyira a Shakespeare-műhöz való szövegszerű kapcsolódás válik fontossá a kötetben (habár a hamleti kapcsolódások sora folytatható: gondolhatunk a több költemény keretét képező temető-szcenikára, avagy a Király, a Királynő és a Bolond különös hármasára a Pünkösdi királyságban), mint inkább az Ophelia megidézése által elindított archetipikus nőfigurák sorozata, akikben különféle szereplehetőségek testesülnek meg. Feltűnik itt Judit a Holofernész-történetből, a mesék Hófehérkéje, a bibliai Mária, avagy Kékszakáll áldozatai: a történetek eredeti példaértékéhez képest viszont valami mindig kimozdul, átírásra kerül a szövegekben, és a vers-én mintha az ilyen elcsúszások által megnyíló résekben szituálódna. A kötetben újból és újból visszatérő víz-metafora mint a fluid (női) identitás trópusa szintén erős irodalomtörténeti tradíciókkal bír (Virginia Woolf, Sylvia Plath, de akár Nemes Nagy Ágnes neve is említhető itt), s hogy Márta kötete tudatosan vet számot ezzel a költészeti hagyománnyal, azt a Sylvia Plath Daddy című versének parafrázisaként olvasható A tizenhatodik óta pontosan bizonyítja. Balladák, tündérmesék, a nőiség kulturális narratívái hálózzák be tehát a versek utalásrendszerét, melyekről a vallomásos hangvétel ellenére sem állítható, hogy „alanyi líraként” működnek: az igencsak húsba vágó tapasztalatok rögzítése leválaszthatatlan a köréjük fonódó nyelvi-kulturális mintázatok számbavételéről. A testi tapasztalás megjeleníthetőségével folytatott kísérletezés ugyanakkor olyan megrázó költeményeket eredményez, mint például az Alak: „Kávéspohárban gyűlik a sűrű, barnás massza, bárminek / gondolnám, csak tejnek nem, mert minden, csak nem fehér. / Háta meggörnyed, könnyek csorognak aknéi között. Első baba?”

nagy_marta_julia_ophelia_a_kadban_borito.JPG

A vízen lebegő Ophélia, a Holofernész fejét levágó Judit figurája mindemellett művészettörténeti asszociációkat is előhív, a képzőművészeti párhuzam viszont a versek poétikai sajátosságaira is visszavezethető. Hiszen Millet preraffaelita Ophéliájának vászonra vitelére (is) emlékeztethet az a dekorativitás, figuratív gazdagság, amely a vizuális effektusokban bővelkedő versnyelvet jellemzi. A dísz azonban sosem utólagos hozzátoldás, hanem a költeményekben működő logikát, gondolkodásmódot alapjaiban határozza meg: „a nő szobrát látod, meg hogy milyen az, amikor egy dísz önállósítja magát. / Na, ennyit az ornamentikáról”, olvashatjuk az erre vonatkozó reflexiót a Szobor a Kerepesi-temetőben kiváló soraiban. A Kartonégbolt ciklusban különösen megnő a vizualitás szerepe (lásd például a Pikantériát, mely gyakorlatilag ekphrasziszként olvasható, mintha egy titokzatos festményt tenne jelenvalóvá számunkra), ám az olvasó nemcsak belső látása révén vonódik be a versek terébe: az ornamensszerű építkezést egészíti ki például a költemények dallamossága, széphangzása, refrénes struktúrája. Márta lírájában különösen szembetűnő a természeti képek használata: olyan szerves anyagoké, melyek állaga alig változik (a csont, a föld, a dióhéj), ám itt mégis az idő múlásának allegorikus jelölőiként szolgálnak. Az indázó, szertágazó növényzet trópusai pedig az egész köteten szétterülő szövedéket alkotnak: „Akkor is szívesebben / Gázolnék kint a sárban, vagy tekerednék az indák / Fonta virágszívbe”. Az organicitás itt felmutatott kódja nem lesz érvényes a kötet egészére: a természet és az emberi benső egymásnak való megfeleltethetősége helyett inkább természetes és mesterséges, virág és dísz, pír és festék folyamatos felcserélhetősége, oda-vissza játéka figyelhető meg a szövegekben, s így a versek énje is folyamatosan változó felületek összjátékában jelenik meg: „Csomagolópapír-lány, fényes felülettel, üveggömböt / görget, holdat gyűr galacsinná, szégyenpírral festi / magát.” (Tempera) Vagy, ahogy a Vágyott állapot, Wiesbaden végén fogalmazódik meg a kérdés: „és különben is, mi bajuk másoknak a művirággal?”

felismerhetetlenul_de_balajthy_agnessel.jpgBalajthy Ágnessel

Egyvalamit mindenképpen szeretnék még kiemelni. Nagy Márta a kortárs költészet egyik legizgalmasabb vonulatához csatlakozik azáltal, hogy az Ophelia a kádban a térről való beszédet jelöli egyik legfontosabb tétjeként. A versekben hatalmi relációként körvonalazódó én-te viszony mozgásai, az én törekvései egy, a másik nélkül stabilizálódó identitás kialakítására a saját térért való küzdelemként írhatóak le: „kellett a sebészkés, amivel leválasztom magam a te idődről, a teredről”. Mindeközben a kötet szövegei rendkívül megkapó módon képesek megsejtetni valamit egy-egy hely – a felragyogó, majd kialvó Zugló, a csöndes fürdőváros, avagy csak egy elhagyatott albérlet – atmoszférájából: olvasásukat ezt teszi számomra különösen élvezetessé.


Balajthy Ágnes

 


A bejegyzés trackback címe:

http://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr27051055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.