fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Borbély Szilárd: Akibujtbujt

2008.07.29. 10:00 | luckylany | Szólj hozzá!

Címkék: folyóirat gender szolidaritás köz élet icafoci

"A társadalmi cselekvő szubjektum csak látszatra nemtelen, valójában maszkulin. A reflektálatlan konstrukciók következménye, hogy a rendszerváltás vesztes és megbélyegzett társadalmi csoportjai a gyerekek, a nők, a homoszexuálisok, illetve a nem magyarok széles csoportjai. Vagyis egy könnyed és lemondó gesztussal: az egész világ. Mindazok, akik nem mi vagyunk."
Borbély Szilárd írását Séllei Nóra, az Irodalmi Centrifuga egyik vendégének könyve ihlette, s a litera.hu oldalon jelent meg. Annyira illeszkedik ICA tematikájába, hogy elkértük - hadd vessen hullámokat ICA kollektív tudatfolyamában is.

Borbély Szilárd: Akibujtbujt

Baljós következményei vannak annak, hogy a magyar nyelvben nincsenek nemek. Séllei Nóra feminizmusát kifejtő könyvét (Mért félünk a farkastól?, Debrecen 2007) olvasva írom az alábbi jegyzetet. Ezért kultúránk legfontosabb szövegeink alanyai és tárgyai nemtelennek látszanak lenni. “Bújt az üldözött...”, olvassuk nemzeti himnuszunkban. Ám eldönthetetlen, hogy férfi vagy nő az a bizonyos üldözött. Hogy buzi volna, ezt ugye eleve kizárhatjuk. Esetleg általános alany, mintegy az “üldözött” maga, az üldözöttség nem nélküli lényege. Egy nem nélküli magyart feltételezhetünk tehát, mintha a nem nélküliség maga volna a magyar. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a magyar mint olyan nem nélküli, akár a nyelv.

De ez mintha ellene mondana a hétköznapi tapasztalatnak, hiszen köztudott, hogy nemtelen magyarok nincsenek, csak nemes magyarok. A magyar nemzet nemes. A klasszikus felfogás szerint nemzetünk férfiakból és nőkből áll. És mivel a nemzet fogalma csak oppozícióban létezhet, hiszen eleve represszióban született, magyar és nemmagyar között lehet választani. A klasszikus nacionalizmus számára csak férfiak és nők léteznek. Az átmenetek, a bináris rend töréspontjai, a már említett buzik, továbbá a leszbik, és egyéb transzszexuálisok nem létező anomáliái a rendszernek. És a klasszikus nacionalizmus újraélesztői, az újabban nagy számban konstruálódó retromagyarok azonnal idegesek lesznek, amint a számukra átlátható bináris rendszerbe bekavarnak. Például a már említett buzik. De nem járnak jobban a feministák sem, amint az Séllei Nóra könyvéből kiviláglik.

Mert afelől nincsenek kétségeink, hogy az “üldözött”, aki “bújt”, az magyar. Magyar a javából az is, aki “Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában...”, amint azt a kimódolt retorikai szerkezet tudatja velünk. És itt megint meg kell állnunk, mert nemek hiányában megint csak kétségek gyötörhetnek bennünket, hogy a “hon” és a “haza” milyen nemű volna, ha volnának nemek a magyarban. És vajon, mi a különbség a honfi és a hazafi között? Megférhet-e e kettő egy – hogy úgy mondjam – kebelben? Súlyos kérdések ezek. De itt legalább nem kell kételyek között őrlődni a két fogalom nemiségét illetően, mivel az összetétel fi eleme bizonyossá teszi a hímnemű alany jelenlétét. Őfi és őné szép kettőse rémlik fel a nyelv horizontján. Volt ugyanis úgy kétszáz éve egy kudarcos kísérlet az ő nőnemű párjaként az őné mint feminin forma bevezetésére. Ez az eurokonform kísérlet akkor a nyakas maradiság és – tegyük hozzá mindjárt – a magyar nyelv ellenállásán megbukott.

De mivel nemtelen a magyarban minden főnév, ezért a magyar szónak sem tudjuk a nemét. Talán nemtelen volna? Aligha, hisz függetlenül attól, hogy a nyelv grammatikai jelei nem adnak fogódzót, a kulturális kódok rögzítik a beszéd összefüggéseit. A korabeli lakosság öt százalékát kitevő nemes magyar nemzet tagjaként Kölcsey fogalmai az adózó köznép és a magyar nemzet bináris rendjében mozogtak. Az utóbbi teljes jogú tagjának a felnőtt férfiember számított. Ezeknek a cselekvőképes férfiaknak az időben változó, de jogilag folytonos társulása a magyar nemzet. Az üldözött, aki a barlangban bújkál, és aki felé kard – vaskos maszkulin szimbólum – nyúlik, ennek a testvérületnek a tagja. Vagyis ha jobban megfontoljuk, a nemzeti Himnusz a nemesi ideológia patriarchális mítoszát gyűjti egybe. Noha nem dinasztikus, de nem is összmagyar célok vezetik, hanem a nemesi kiváltságok letéteményeseként elképzelt patriarchális közösség hatalmi igényeinek folyamatosságát nyilvánítja ki a jövőre vonatkozóan. Ebben pedig nincs helye a nemesi nemzet felnőtt, teljes jogú férfitagjain kívül másnak. Ezt a szöveget ismételgetjük ma is, elhomályosult szavai azonban hatékonyan örökítik tovább a látszólag nemtelen, valójában maszkulin ideológia sulykolását. Kedves gondolat Széky János felvetése, amelyhez szívesen csatlakoznék, hogy a Himnusz helyére példának okáért a Tavaszi szél vizet áraszt… kezdetű szépséges népdalunk kerülhessen.

A magyar kultúrát ugyanis áporodott ideológiai konstrukciók hatják át. A fatalisták bölcsessége szerint, minden nemzetnek olyan konstrukciója van, amilyet megérdemel. De mintha megállt volna az idő: a nemzet jelentését a második világháború nyelve és jelentései uralták el. Az ezt a nyelvet használók nem akarja tudni, hogy metaforáik csupán metaforák. Hogy a nemzet nyelvi konstrukció, mint minden más fogalmunk, és nem öröktől fogva létezik. Ez a nyelv – épp a nemek alig észre vehető hiánya miatt – hallgatólagosan mindig a férfira gondolt, amikor a magyarról beszélt. Lehet-e egy nő hazafi? Mert hogy a társadalmi nem konstrukciók eredménye volna, ez a gondolat épp olyan idegen a közgondolkodástól, mint annak megfontolása, hogy a nemzet fogalma is konstrukció. Ahogy a társadalmi térben senki sem elve férfiként vagy nőként létezik, akként az ember sem eleve magyar vagy nem magyar. Nem a születés teszi azzá. A magyarság nem genetikus adottság, hanem valaki azzá lesz. De talán a nyelvi nem reflektálatlanságából következően is, a mai magyar nemzet a társadalom cselekvő szubjektumának kizárólag a férfit tartja. Nem csak közbeszéde, de törvényei is ezen a nyelven íródnak. A társadalmi cselekvő szubjektum csak látszatra nemtelen, valójában maszkulin. A reflektálatlan konstrukciók következménye, hogy a rendszerváltás vesztes és megbélyegzett társadalmi csoportjai a gyerekek, a nők, a homoszexuálisok, illetve a nem magyarok széles csoportjai. Vagyis egy könnyed és lemondó gesztussal: az egész világ. Mindazok, akik nem mi vagyunk.

Séllei Nóra is azok között volt, akik nem is olyan régen kezdeményezték, hogy kötelező törvényi kvóta írja elő a politikusok nembeli megosztásának arányát. Egy vezető politikusasszony is azzal érvelt, hogy hirtelenjében nincs annyi alkalmas és rátermett nőjelölt, akikkel fel lehetne tölteni a kezdeményezés által előírt létszámot. De ha a parlamenti patkó szikes és kietlen mezején szertenézünk, leljük-e honunkat a haza törvényhozásában? Vajon a rátermett és alkalmas politikusok dús televényét látjuk? Vajon nem csupán attól jobb az egyik listáról betuszkolt politikus, mert férfi?

[Séllei Nóra 2008. április 10-én volt az Irodalmi Centrifuga vendége. A szerzőnőről és köteteiről többet is olvashatnak ICA-n.]

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr871151124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.