fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Palásti Zsuzsanna: Testkép és önkép

2008.08.13. 15:38 | luckylany | Szólj hozzá!

Címkék: folyóirat testkép trauma

Palásti Zsuzsanna francia-magyar költő-, festő- és írónő első alkalommal ír ICA blogjára, s rögtön egy hosszabb írással folytatja az Olimpia kapcsán indult ICA-kört a női testképről és önképről. A cikk alatt a szerzőről is bővebben olvashatnak.

Palásti Zsuzsanna: Testkép és önkép - a külvilág szerepe az énkép kialakításában

Minden egyes személy kialakít magáról egy énképet, amely vagy megfelel, vagy nem az ideális testképnek. Az ideális testkép többé-kevésbé megegyezhet az egyén és a kívülállók véleményével, valamint a kor követelményeivel. A társadalom által ideálisnak tartott testkép a korok szerint változik. Így Rubens idejében a kövér női test felelt meg a kor ideális testképének, míg a mai kor számára a vékony testalkat az ideális.

A külvilág hatása nagy szerepet játszik az énkép kialakításában.
Nem mindegy, hogy már az iskolában milyen egy diákról alkotott kép, amely természetesen attól is függ, hogy milyen szociológiai csoporthoz tartoznak azok, akik a diákról képet alkotnak. A kép nem okvetlenül, sőt nem is valószínűleg ugyanaz aszerint, hogy ezt a tanárok vagy a diákok alkotják róla, sőt ez a kép aszerint is változik, hogy ezt melyik tanár vagy melyik diák alkotja.
Egy a tanárok által felépített negatív kép a diákról a diákot iskolai életében annyira befolyásolhatja, hogy ez utóbbi teljesen becsukódhat, s elveszítheti érdeklődését a tantárgyakkal, sőt, később a kultúrával szemben is.
Ugyanúgy, ha a diákok kirekesztik egyik társukat maguk közül, az annyira megronthatja a kirekesztett diák énképét, hogy a diák elveszti önbizalmát és depresszióssá válhat.
Itt ajánlanám az amerikai és az európai iskolarendszernek az emberek énképére gyakorolt befolyásának tanulmányozását.
Az amerikai szisztéma nagyban hozzájárul a pozitív énkép kialakításához: az iskolai szisztéma a gyerekek önbecsülésének fokozását helyezi előtérbe, míg az európai oktatást inkább a negatív tényezők jellemzik. Ennek következtében az amerikaiak fellépése sokkal biztosabb és ugyanakkor természetesebb mint az Európaiaké.
Állításom alátámasztásául összehasonlítom az amerikai és az európai (a francia, svájci, német és magyar) iskolarendszert.
Míg az amerikai kisiskolásokat úgy jellemzik a bizonyítványokban, hogy ügyesek, jól tanulnak és minden lehetőség előttük áll, úgy az európai kisiskolások jellemzésében a gyerekek hibáinak felsorolására helyezik a hangsúlyt.
Ennek következtében az énkép egészen másképpen alakul ki. Az amerikai kisiskolás biztosabb magában, mint az európai: nem fél az iskolától, ellenkezőleg, örömmel jár oda. "Mi vagyunk a legjobbak, a legerősebbek"- olvashatjuk az osztályokban, a táblák fölé helyezett feliratokon, A bizonyítványokban pozitív és biztató megjegyzéseket olvashatunk. A gyerek hisz magában és az énképe pozitívabb, mint azé a diáké, akinek a bizonyítványába olyan megjegyzéseket írnak a tanárok, hogy "elég jó tanuló, de tanulhatna jobban is", vagy "az eredmény nem elégséges".
Ugyanakkor nem tudom, hogy az amerikai vidéki városokban jelentős számban élő, túlsúlytól szenvedő férfi, gyermek és főleg nő énképére hogyan hat a lapokból rájuk nevető ragyogó testképnek örvendő hölgyek tökéletessége. Úgy tűnik, hogy énképüknél nem túl nagy jelentőséggel bír a testsúly és az öltözködés problémája. Ezzel szemben a városi hölgyek esetében a súly és az öltözködés nagy szerepet játszik a személy énképének alakulásában, értékelésében.



Egy másik kérdés is foglalkoztat a gyerekneveléssel és az énkép kialakulásával kapcsolatban. Vajon a régebbi totalitarista országokban vagy például a mai Kínában milyen befolyással lehet az énkép kialakulására a nagy szigorúság. Vegyük például a tornászgyerekek rettenetesen megfeszített edzését, amikor a tornászok fájdalomtól eltorzult arccal végzik a kegyetlenséget súroló gyakorlatokat.
Vajon csak azoknál a gyerekeknél alakul ki pozitív énkép, akik pozitív eredményeket érnek el például a sportban?
Csak időben állunk távol a spártai felfogástól, ahol csak az egészséges és erős gyerekeket találták érdemesnek arra, hogy életben maradhassanak.



Vajon minek felel meg az afrikai emigránsok énképe, akik falujukból Európába próbálnak menekülni? Ha ez sikerül, testképük és énképük például szolgál azok számára, akik otthon maradtak, de ha emigrálásuk nem jár sikerrel és vissza kell térniük hazájukba, énképük saját maguk és környezetük számára megsemmisül, hiszen ebben az esetben mindenki lenézi őket, s ezzel maguk is azonosulnak. Énképük teljesen negatívvá válik, ami azt jelenti, hogy szemükben még a halál is jobb megoldás lenne, mint az, hogy siker nélkül visszakerüljenek oda, ahonnan elindultak.
Ugyanakkor ezeknél az embereknél a sportban elért eredmények azok, amelyek nagy lehetőségeket nyújtanak számukra, hogy büszkébbek legyenek eredményeikre, mint arra más, jobb családi körülmények közül érkezett sportolók. Így a győzelem gyakran annyira magabiztossá teszi őket, hogy büszkébbek lesznek, mint azok, akiknek énképük a győzelem előtt se volt negatív és nem kellett nekik annyi erőt kifejteni egy pozitív énkép eléréséhez.

A patriotizmusnak is komoly szerepe lehet az énkép felmagasztalásában, hiszen az a tudat, hogy az én egy egész nemzetet képvisel, nagyon erős felemelő érzéssel járhat.

Természetesen a professzionális tudás, a magas pozíció is erősíti a pozitív énképet, amely néha túl erőssé is válhat és mások énképének degradálásához vezetheti a túl erős, gőgös énképpel rendelkezőket. Egy sikeres író vagy írónő énképe is magabiztosabb, mint egy olyané, aki nem talál magának kiadót.

Az énképet az idő és a térhelyzet, valamint a körülmények is befolyásolhatják.
Az öregedés, a fáradtság, a betegség negatívan hathat az egyén énképére: adott pillanatban az ő és környezete szemében nem felel meg a társadalom által megkövetelt testképnek. Például a ráncok megjelenése az arcon, a bőr rugalmasságának csökkenése gyakran elronthatja az énképet mind a külvilág mind a személy számára.
Ezért van talán az, hogy az idős hölgyek nem kívánják, hogy lefényképezzék őket és kellemetlen számukra, ha közelről nézik magukat a tükörben. Gréta Garbóról azt mondják, hogy idős korára lakásának minden tükrét letakarta, hogy ne is láthassa magát.
Az énkép meghiúsul, ha fiatalokkal körülvéve a személy azt hiszi, hogy ő is olyan, mint a többi fiatal, de a tükör előtt csalódva veszi észre, hogy képzelt énképe nem felel meg a valóságnak és őt külső szemlélő egészen más képpel jellemezné.
Ha ezt elfogadja, vagy más értékkel (a tudással, a tanítással, vagy valamilyen cél megvalósításával) helyettesíti, nincs nagyobb probléma, de ha nem, akkor ez az állapot depresszióssá teheti a leleplezett téves énképpel élőt.

A térhelyzet is befolyásolhatja az énképet. Ezért öltözködünk másképpen aszerint, hogy vidéken vagy városban vagyunk, irodában dolgozunk vagy lekvárt főzünk, nyaralunk vagy vendégségbe megyünk, reprezentálunk vagy nem, tetszeni akarunk vagy nem.

Az énképünket befolyásolják a körülmények is. Személyes tapasztalatom, hogy más énképem van mint tanárnőnek, más mint írónőnek, háziasszonynak, festőnőnek, vagy színésznek.
Szerepeltem egy televíziós sorozatban, ennek következtében az emberek felismertek az utcán. Először meglepett a dolog, majd észrevettem, hogy néhány napig sztárnak képzeltem magam, és az öltözködésemmel is kimutattam, hogy egy bizonyos mértékben sztár vagyok. Ez a hamis sztárképet képviselő énkép, mint állapot, szerencsére nem tartott sokáig.
Egyes személyeknél a sikeres énkép a másoktól begyűjtött csodálatból táplálkozik.
Jó példa erre Don Juan személyisége, akinek testképe a csábító kifogástalan példaképe, de az énképe, amely a hódító énképével kell, hogy azonosuljon, saját maga szemében csak úgy érvényesülhet, ha újabb és újabb hódításokra képes.



Mindenesetre a siker, a sikertelenség, az öröm, a bánat, a kor, a karakter és a környezet
(családi, vagy munka), stb., nagyban hozzájárul az énkép formájának kialakításához és megnyilvánulásához.
A társadalomnak megfelelő testkép egy fontos tényezője lehet az énképnek, de erős karakterű embereknél ennek kisebb a jelentősége, hiszen náluk az énkép stabilabb és kevésbé támaszkodik a külső tényezőkre - inkább belülről táplálkozik.

(A cikkben szereplő képek, sorrendben - Rubens: A három párka; Rubens: Ádám és Éva; Tamara de Lempicka: Ádám és Éva; Albrecht Dürer: Ádám és Éva; John Slaby: Ádám és Éva; Klimkovics Béla: Ádám és Éva; Fernando Botero: Ádám és Éva; Scott G. Brooks: Ádám és Éva; Mushtaq Bhat: Ádám és Éva)

*****

Dr. Palásti Zsuzsanna (Suzanna [Suzanne] Palasti)

A Sorbonne-on doktorált, francia és magyar költő-, író- és festőnő. Az Enghien-i rádiónál műsorvezető, francia tanárnő Franciaországban és magyar tanárnő külföldön. Több verskötete jelent meg franciául, 4 magyarul : „A forgók színes forgatagában", amely kifogyott, „A versek világában", „A képzelet drágakövei" és a „Forognak a forgók" (gyerekversek).
2 esszéje: «Mon pays natal, la Hongrie. A l'époque du rideau de fer» (Szülőhazám, Magyarország a vasfüggöny idejében) és «Les invités presque parfaits ou La guerre des dîners» (A majdnem tökéletes vendégek, vagy A vacsoracsata); utóbbiban televíziós szereplése során szerzett tapasztalatait írja meg.
Angol nyelvű verskötetének címe "I love America".
Arnouville-ben és Dives sur Mer-ben a La Manche-nál dedikálta könyveit idén nyáron.
Több festőkiállítása van Franciaországban, kiállított Kaliforniában és három alkalommal Budapesten is.



Eddig 5 regénye jelent meg franciául.
«Le couple diabolique» («Az ördögi pár») - most fordítja magyarra. A regény egy pap életét meséli el, aki egy ördögi nő befolyása alá kerül.
«Les deux vies de Mathilda» («Mathilda 2 élete»), fantasztikus regény, Mathilda egy viharba keveredik, mely a 18. századba, a francia forradalom előtti időbe repíti. Visszatér-e időben a 20. századba?
«Et les chemins étaient couverts de feuilles mortes» («És az utakat beborították az őszi falevelek») - Egy magyar lány életútja Párizsban az 1956-os forradalom után.
«Amour à Deauville» («Szerelem Deauville-ban») - egy orvos és egy kozmetikusnő szerelméről szól.
«La passion de Juliette. Femme d'affaires des anciens temps» («Juliettenek, a régi korok üzletasszonyának passiója») - Juliette a francia forradalom elől Londonba menekül, ahol egy kalapszalont nyit és rátalál a szerelemre. Napóleon uralma alatt időnként visszatér Franciaországba, ahol szintén nyit egy szalont. A regényben Casanova több receptje is megtalálható.


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr451151139

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.