fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Szépség és szörnyeteg - kiállításmegnyitó 10-én

2008.09.09. 17:32 | luckylany | 1 komment

Címkék: ajánló folyóirat képzőművészet

2008. szeptember 10-én este hatkor nyílik az Inda Galériában Szépfalvi Ágnes kiállítása, melyen Lator László költő, műfordító tart vernisszázst. A kiállítás 2008. szeptember 11-től október 3-ig látogatható. A kurátor Muladi Brigitta művészettörténész.


A szépség és a szörnyeteg mítosza az ókorban is simert volt - a görög mitológia szatírjai, nimfái együtt élték mindnenapjaikat az istenekkel és félistenekkel a görög ligetek rejtekén.




Hattyú - 2005


Egy rajzon és egy rokokó palotában készült önarckép háttérének falképén fel is tűnik ez a félig állat, félig ember kulcsfigura, a szatír, aki leválaszthatatlan ellentétpárjaként egészíti ki a szépségként idealizált nőt Szépfalvi Ágnes képein. A vészjóslón túlfeszített báj, az eszményien harmonikus jelenetek kicentizett tökéletességükből fakadóan fojtott feszültséget hordoznak, és az alakok tartása és arckifejezése titkokat rejt. Az idillikus jelenetekben a gyönyörű fiatal nők mellett mindenhol feltűnik egy-egy szimbólumként odahelyezett állatalak, tigris, ló, vagy King Kong egy korai rémfilmből.



Szépség és a szörnyeteg - 2008


A Szépfalvitól megszokott mesélőkedv, a storyboard-szerű előadásmód új műveire is jellemző - ugyan nem fűződnek szorosan egy történetté, de ugyanarról beszélnek. A festmények és rajzok ezúttal is mediális merítések, saját és talált fotók, családtagok és színésznők képmásai. A vágyott szépség ábrázolása, a szépen festett, de feszültséggel telített kép egy olyan távolságot teremt a néző és az ábrázolt között, amelyben a szubjektum, a személyiség csupán fikció, és így válnak Szépfalvi festményei a jelenkori kép-kritika részévé, és nagyon allegorikus nyelven szólva az emberi kapcsolatok vizsgálati terepeivé - írjáka kiállítás meghívójában.


Lány labdával - 2007


SZÉPFALVI Ágnes (1965. október 21.) 88-ig volt a Magyar Képzőművészeti Főiskola diákja, Sváby Lajostól, Kokas Ignáctól, Dienes Gábortól tanult.
"Figuratív, narratív képeket fest. Műveinek forrása a média: reklámokból, filmekből és magazinokból választja ki motívumait, amelyek középpontjában egy vagy több nőalak áll. A média képvilágára jellemző sztereotípiákat fenntartva a férfi-nő viszony és a femme fatale ikonográfiai típusait ülteti át a festészetbe. A többféle festői felfogást párhuzamosan alkalmazó ciklusok (pl.: nő oroszlánnal, delfinnel vagy férfialakkal, a nő mint angyal) egy-egy darabja a témának adekvát stílusban fogalmazódik meg, a figuratív festészet történeti korszakait idézve (pl.: szimbolizmus, szürrealizmus).


Symbol - 2006


Művészete a '90-es évekre jellemző medializált látásmód egyik példája. A Nemes Csabával közösen készített story-boardok témája a média és a pénz világa." - írja az artportal


Alvó lány - 2005


Első jelentős egyéni kiállítása 1989-ben volt, azóta sámos egyéni és csoportos kiállításon vett részt.


Horror vacui - 2001


Egy-egy munkája megtalálható a Japán Nemzeti Múzeumban, a Kiscelli Múzeumban, a Michael Ringier alapítványnál Svájcban, a Bonni Művészeti Múzeumban, az ICA-D-ben, a Paksi Képtárban, a budapesti Ludwig Museumban, a Stckohlomi Modern Művészeti Múzeumban és Ausztriában a Siemens Galériájában, illetve Franciaországban a MAC Sallaumines-nél.


Szoba Roubaixban - 2003


"Ahhoz, hogy jól tudj madarat festeni, madárrá kell válnod" címmel Ivacs Ágnes beszélgetett Szépfalvi Ágnessel 2008-ban. Ebből az intejrúból közlünk részletet:

IÁ: Amint befejezted a főiskolát, azonnal egyéni módon kezdtél el festeni, és a képeid felkavarták a műkritikusokat és műtörténészeket. Akkor született az a sorozat, amelyen nőalak látható oroszlánnal, melyet az egyik gyermeked álma és egy angol regény inspirált. Azóta persze megváltozott a munkamódszered: filmekből vett fotókból indulsz ki, amelyeket filmes magazinokban találsz, és ezeket fested meg. Miért érdekelnek a filmképek?

SzÁ: Sokszor érzem úgy, mintha egy filmbe csöppentem volna, és nem értem, ki adta nekem ezt vagy azt a szerepet, szívesen visszaadnám. Persze van, amikor örülök neki. Sőt, az is előfordul, hogy egy-egy jó film annyira az enyém lesz, hogy úgy emlékszem rá, mint a saját életemre. Azért kapnak meg a filmstillekből jövő alaphelyzetek, mert hirtelen beugrik valami a saját életemből, vagy olyasmit látok bennük, amit ugyan nem éltem át, de szerettem volna, és amikor egy ilyen lehetőséget meglátok egy fotóban, akkor megfestem. Ezek a képek nem pusztán átfestett filmjelenetek, öntudatlanul is belekerülnek olyan elrajzolások, melyektől a helyzet bizarrabb lesz, elcsúszik. Sokszor megfigyeltem, hogy a kép, amit megfestettem, már egy másik drámáról, másik jelenetről szól. Nagyon kedvelem pl. azt a festményt, melyet Hitchcock Madarak-jának egyik jelenete inspirált, amelyen a szárny átkerült a nőre mint egy angyalszárny, és általában senki sem ismeri fel benne az eredeti filmet, mert átíródik valami mássá. Ha sikerül a képet jól megformálni, akkor másoknak is egy többletet ad, vagy más megvilágításba helyezi a dolgokat.

IÁ: Vagy zavarba hozza a nézőt. Szerintem a zavarba hozás nagyon fontos, mert ha az ember zavarba jön, gondolkodni kezd, mi is történik valójában.

SzÁ: Én is ebben reménykedem, mert ösztönösen olyan képeket szeretek választani, amikben van valami ambivalencia, valami kettősség. Ahol nem teljesen tiszta, ki az áldozat, ki a támadó, főleg, ha ez egy férfi-nő szerepben van.


Tükör - 1996


IÁ: Mondhatjuk, hogy a központi témád a férfi-nő kapcsolat vagy a szerepek mibenléte?

SzÁ: Olyan dolgokat tudok igazán megfesteni, ami nagyon megkap.

IÁ: Na jó, vizsgáljuk meg közelebbről! A képeiden ábrázolt nők mindig rendkívül érzékiek, és a vágy tárgyaként jelennek meg. Különféle nők: menyasszonyok, nők oroszlánnal stb, s ott vannak a kamerás képek, amelyeken egy férfi/fiú felvételt készít egy nőről, talán a nő tudta nélkül. Sőt, az egyik katalógusban szerepel egy fekvő női akt, amely kifejezetten a férfi festő klasszikus nézőpontját tükrözi. Vagyis nőként azt fested meg, ahogy a férfiak a nőket látják vagy látni szeretnék.

SzÁ: Egy régi kínai közmondás szerint ahhoz, hogy jól tudj madarat festeni, madárrá kell válnod. Bele kell élned magad abba a pillanatba. Nagyon élvezem újrakreálni a klasszikus témákat, mert azt gondolom, valóban más lesz, ha egy nő fest meg egy másik nőt, mint amikor egy férfi. Egyébként nem tudom pontosan, miért foglalkoztat annyira ez a téma.


Távolság - 2006


IÁ: És ha úgy kérdezem, hogy azért választottad ezeket a filmjeleneteket, mert összecsengnek a fantáziáiddal, vagy éppenséggel kritizálni szeretnéd a sztereotípiákat, amelyeket ezek a filmek sugallnak a nőkről és a férfiakról?

SzÁ: Is-is. Van amelyik helyzet tetszik, van, amelyik megbotránkoztat, van, amelyiknél nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan ki irányítja a szituációt. Nem nagyon tudom megfogalmazni. Valószínűnek tartom, hogy leginkább a fantáziáim azok, amik ebben visszaköszönnek.


Replay - 2005


IÁ: Ha viszont így van, akkor ezek a képek lelepleznek téged, méghozzá olyan módon, ahogy az ember leginkább egy pszichológus vagy egy pszichiáter előtt leplezi le önmagát, de te ezt a nyilvánosság előtt teszed, ahol nincs orvosi titoktartás.

SzÁ: Hát igen, itt ez teljesen pucér ilyen szempontból. És ettől vagy visszahőköl a néző, vagy ő is táncba jön


Feltételek - 2007


Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható.

A szeptember 10-én nyíló kiállítás helye: Inda Galéria (Budapest, VI. Király u. 34. II. 4.; Tel.: 413 1960; Nyitva: K-P: 14-18 óra. info@indagaleria.hu)


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr691151174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Veron 2008.09.09. 17:32:00

hu, erre a festonore en is ra voltam kattanva egy idoben, ott volt a kepeslapban levo kepe a falomon, a Godot Galeriaban is sokat kiallitott. Iszonyu jo!!!!!!
süti beállítások módosítása