fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Ketten egy témáról: Szendi Gábor tündöklése az ICÁban

2008.10.25. 20:45 | luckylany | Szólj hozzá!

Címkék: műhely folyóirat pszichiátria irodalmi centrifuga történet reisch éva gubicskó ágnes ica viii. évad julia kristeva

 

"Nem az Úr Isten alkotá a nőt az férfi oldalbordájából, hanem a nő született először, a Szent Könyvet férfiak írták, nem kétség – Szendi Gábor népszerűsítő és népszerű könyve A nő felemelkedése és tündöklése egyszerűen és egyértelműen fedi fel az igazságot, hogyan képzeli ő a nőt és a férfit, kettőjük kapcsolatát, erőviszonyait, születését és fejlődését, szexualitását, szerelmét, barátságát, alapvető válaszokat fordít fel. A Depresszióipar c. kötete miatt a tudomány kizárta volna, ha lett volna miből kizárnia, a zsidó-keresztény egyház visszhangját nem hallottam." - Gubicskó Ágnes írása ICA estjéről.



Gubicskó Ágnes: Szendi Gábor tündöklése az ICÁban, október 23-án


Nem az Úr Isten alkotá a nőt az férfi oldalbordájából, hanem a nő született először, a Szent Könyvet férfiak írták, nem kétség – Szendi Gábor népszerűsítő és népszerű könyve A nő felemelkedése és tündöklése egyszerűen és egyértelműen fedi fel az igazságot, hogyan képzeli ő a nőt és a férfit, kettőjük kapcsolatát, erőviszonyait, születését és fejlődését, szexualitását, szerelmét, barátságát, alapvető válaszokat fordít fel. A Depresszióipar c. kötete miatt a tudomány kizárta volna, ha lett volna miből kizárnia, a zsidó-keresztény egyház visszhangját nem hallottam.



Az asztalom túloldalán egy gyűrött arcú férfi Y kromoszómákat rajzol egy papírra. ICA úgy döntött, legyen bár hímnemű, meghívja Szendit egy estre. Október 23-án kellemesen megtelik a Centrál Kávéház egy földszinti terme, számolok, úgy 80-an lehetünk, jórészt fiatal lányok és középkorú nők, egy-két lelkes fiú, s pár unott férfiarc. Bódis Kriszta és Gordon Agáta háziasszonyok, a centrifuga őrzői, maguk közé ültetik Szendit, ki fehéren és törékenyen a közönségre hint egy mosolyt, láthatóan biztonságban érzi magát így: bal oldalán Agáta, haját nemzetiszínű szilikon karkötő fogja össze, melyet a délutáni Gárda Ünnepségen vásárolt 500 forintért, jobb vállára Kriszta vöröslő haja csaknem ráhullik.

Freud talán ismét elérte a célját, megint róla esik a legtöbb szó. Szendi szerint Freud 40éves koráig mást se csinált, csak híres akart lenni, ezért feláldozta a tudomány eszményét, hazudott hamisított saját elméletéért, s így több kárt okozott például a nőknek, mint hasznot. Sok kérdés bennem maradt, s ez bánt egy picit engem – mondja Agáta műsor után. Sok volt a Freud, de vele kapcsolatban például, hogy Szendi nem úgy viszonyul-e Freudhoz, mint a férfi a nőhöz? Én pedig arra gondolok, hogy Freud zsidó volt, és őt is kizárták az egyetemről a nacionálszocializmus alatt, jó szemmel nézzük-e őt?



Freud kokainnal próbált meg kezelni egy morfinistát, Szendi hozzá hasonlítja a mai pszichiátriát. Kriszta elmondja, hogy olvasta Szendi analízisét Albert Györgyiről, s miután ő szerkesztette Györgyi második kötetét, nagyon pontosnak találja a leírást, javasolta is Györgyinek, itt ez a pszichológus, menj el hozzá – Györgyi ellenkezett. Szendi szerint Györgyit egyszerűen manipulálták, s megmondja őszintén, tíz ilyen év után, alkohol, gyógyszerek, négy válás, négy öngyilkossági kísérlet, nem valószínű, hogy elvállalta volna. A depresszió és drogok kapcsán Szendi újra kifejti: az antidepresszáns gyógyszerek hatástalanok, sőt károsak a szervezetre, a depresszió az az állapot az ember életében, amikor megoldásokat kell keresnie, javítania kell a közte és a külvilág közötti csatornát.



Julia Kristeva A fekete Nap. Depresszió és melankólia c. könyvében, amely ha jól tudom, még nincs magyarra lefordítva, pedig úgy gondolom, milyen jó lenne, találkoztam először egy hasonló elképzeléssel, amely szerint a depresszió nem betegség, hanem „természetes” állapot, s bár szenvedést okoz, de fokozza a kreativitást, s egy kevésbé laza, inkább a maga szép nyelvezetén történeti áttekintést is ad a különböző korok depresszióhoz való viszonyulásáról. Miközben Szendi szintén az erről való gondolkodás megváltoztatását hangsúlyozza, addig könyvében a halról is beszél, mint ami a halfogyasztó népeket megvédi a depressziótól. Erről a bevitelről az esten nem tesz említést.



Egy férfi a közönségből azon egyszerű kérdésekkel fordul Szendihez, hogy van-e élet a halál után, és mi az élet értelme. Szendi könnyeden válaszol, van élet a halál után, mert utódaink élnek – a közönségben halk nevető morajlás. Viszont a lélek az aggyal együtt megszűnik. Az élet értelme pedig nem a boldogság, hanem a szaporodás, a küzdés. Ezt érthetjük Madáchi értelemben is, a közönség jórészt, azt hiszem, így értette, előtte Szendi azonban egy olyan szaporodásról is beszél, ami nem biológiai, hanem eszmék, gondolatok szórását jelenti, nem a gének örökítését, hanem a mémekét. Marx 6 gyermeke közül 3 élte meg a felnőttkort, 2 öngyilkos lett, egy rákban halt meg, Hitlernek pedig nem volt gyermeke, mégis igen elterjedtek.



Az estzáró szót így Kriszta találja meg: Szaporodjatok!

A beszélgetés előtt és után Rutkai Bori énekelt dalaiból, egyedül állt ki, s picit fázósan, mégis érezhetően erőteljes benyomást gyakorolt a közönségre. A szövegek helyesek és élesek, Bori vicces és bájos, gondoltam, elkezdem a tapsot, de Cilin megelőz s vastaps születik. Bori szerint az élet értelme a gyökerek megtalálása, szerintem a kérdés kicsit becsapós. Nézzenek be a Specko Jedno zenekar honlapjára.

----
A fotókat Reisch Éva készítette.
 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr641151248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.