fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Szécsi Magda: (sms) szerelemkollázs 3. rész

2008.11.06. 08:00 | luckylany | Szólj hozzá!

Címkék: sorozat folyóirat szerelem könyvtár cigányság szécsi magda szerelemküszöb

„Ma éjjel úgy akarok rólad álmodni, hogy csak ketten vagyunk!, te meg én, és szeretjük egymást a mi szigetünkön! (Vagy megint „TÁVOLODVA KÖZELEDEK”??! (...) Nem baj! Akkor éljen a zene! Úgyis nekem volt/van igazam, viszont neked, (csakis neked) LESZ igazad... mert hagyom!” – Szécsi Magda szerelemkollázsának harmadik, befejező része.



Szécsi Magda Szerelemküszöb című kötetének újabb részét közöljük. A Szerelmküszöb írásai nyomtatásban nem jelentek meg. ICA-n olvasható részei: Szerelemküszöb - 1. rész; Szerelemküszöb - 2. rész; Darinka; Húsevővirág; Emlékek temetője; (sms) szerelemkollázs - 1. rész; (sms) szerelemkollázs - 2. rész; Hiány; Meztelen idegekkel; Éhség; Halálos ősz. Az (sms) Szerelemkollázs című részt három részletben adjuk közre – a harmadik részt olvashatják. Az írást a szerző képei kísérik.




Szécsi Magda: (sms) szerelemkollázs 3. rész



Néha eszembe jut, hogy te is, én is a Kádár rendszerben lettünk felnőttek. Olyan felnőttek, akik gyerekkorukban sokszor kaptak hazugságokat, féligazságokat, alattomos jelmondatokat, útravalóul az élethez, őszinteség helyett, mi mégsem váltunk hazuggá és képmutatóvá, pedig talán jobb lett volna! (A régi világban épp úgy, mint a mostaniban, csak a hazugok érvényesülhetnek igazán!)

***



Gondolod túlzás lenne azt állítani, hogy az emberiség 80 százaléka anyagias, 10 SZÁZALÉKA NEM NORMÁLIS, a fennmaradók, meg ezek véres szájú kritikusai? Hülye kérdés? Nem baj! Én nem vagyok normális…(!)

***




Álmomban (megint) meztelen voltál! Egy fa mögül néztem (meztelenül), ahogy elborítod a nődet gyöngyvirággal, tetőtől talpig, de úgy, hogy majd megfullad tőle. Te meg csak raktad, raktad, raktad rá a virágokat, csupa gyöngyvirágot! Nagyon rosszkedvűen ébredtem! Úgy éreztem, tisztában vagy valamivel, csak letagadod önmagad előtt is. Vagy én vagyok ez? A gyöngyvirág egyébként, nem tartozik a kedvenceim közé, mint a vörös rózsa, vagy a piros tulipán. A GYÖNGYVIRÁG (nyugodtan megkérdezheted egy kertésztől), A LEGÖNZŐBB NÖVÉNY! Méregfelhőket bocsát ki magából, és elpusztít maga körül mindent, azért, hogy a talaj tápereje és a napfény csak őt, őt, őt táplálja! Tulajdonképpen sértő is lehet, ha egy nő, gyöngyvirágot kap egy férfitől. A nőd lehet, hogy egy segítőkész angyal álarcát hordja, de az biztos, hogy nem csaphat be mindenkit a viselkedésével. (Téged sem!) Az a nő egy gyöngyvirág elölről, hátulról, a belsejéről nem is beszélve!! Utálom! Utálom! Utálom a gyöngyvirágot!!!

***



Ui.: Ma éjjel úgy akarok rólad álmodni, hogy csak ketten vagyunk!, te meg én, és szeretjük egymást a mi szigetünkön! (Vagy megint „TÁVOLODVA KÖZELEDEK”??! (…) Nem baj! Akkor éljen a zene! Úgyis nekem volt/van igazam, viszont neked, (csakis neked) LESZ igazad… mert hagyom!

***



Azt hiszem cigányom, hogy én vagyok az egyetlen nő a világon, aki sírva tud fakadni örömében attól, hogy esik az eső! Mi történne velem Indiában monszun idején? Spontán orgazmusok sora? Elmeosztály fehér ágya? Vagy… vagy… te? (Különös erotikus konfliktusaink lennének, de ahogy magunkat ismerem, egyikünk sem adná fel az utolsó kenetet a másik szexualitására…)

***


Ui.: A szerelemnek és Istennek (szerintem), racionális okai vannak, de ezek magja és mibenléte egy emberi agy számára hozzáférhetetlenek. (Az állatok, úgy tűnik, jobban értik Istent és a szerelmet. Pl.: Egy kutya és egy kecske sosem szeretne egymásba, de olyan már volt, hogy ember beleszeretett egy szamárba.) SZERELEM ÉS ISTEN BENNEM ELVÁLASZTHATATLANOK, talán, mert annyira vágyom rájuk, amennyire nem értem őket! Mivel nekem te vagy a szerelem, világosíts fel, és „a haza fényre derül…”

***




Ha a közömbösség és a vágytalanság egyenlő a tudat elernyedésével, akkor MIÉRT feszülsz rám 3 óránként? Te így vagy öntudatlan?

***



Ha nem vagy boldog a párkapcsolatodban, akkor miért nem lépsz ki belőle? Függsz TŐLE? Tudod, kik lehetnek párfüggők? Ez nem titok, minden női magazin ezt harsogja, a mi lapunk is, mert az emberek boldogtalanok a kapcsolataikban. (Azt gondolják, hogy nem szerethetők önmagukért! Egyébként én is ezt hiszem magamról…) Párfüggők lehetnek az alacsony önértékelésűek, akik félnek az intimitástól, és azok is, akiknek nagy az igényük a megerősítésre. Ha ezek mindkettőnkre érvényesek, nem biztos, hogy boldogok lennénk egymás mellett, úgyhogy FÜGGJ OTT INKÁBB!!! Én félek a kudarctól! Téged is a kudarctól való félelem mozgatott, amikor azt írtad, hogy „Jó akarok lenni hozzád!”? Aztán elhallgattál…

***



Ma üresnek, csúnyának, és öregnek érzem magam! Azt hiszem, nagyon elcsesztem az életem. Ilyenkor szoktam ÖNKÉNTESNEK jelentkezni egy szeretetszolgálathoz. ÖNGYÓGYITÁSKÉNT, 3 napot fogok dolgozni egy VIII. kerületi elfekvőben. Legutóbb, napokig takarítottam a hányadékot drogosok után. És SOKKAL JOBBAN ÉREZTEM MAGAM LELKILEG!

***




Eszméletlen sms-eket kapok A MUNKAHELYI HÁREMEDRŐL!!! Te nem tudod, hogy házinyúlra csak a hülyék lőnek???!

***


Ui.: Kezd omlani a szerelemgettó fala!!!

***



Nem írtam pár napig, mert nehezen (egyre nehezebben) tudom túltenni magam a rólad szóló híreken! Persze hozzászokhattam volna már a nőügyeidhez. MÁST SEM TESZEK 18-20 ÉVE, MINT A FORGALMAT NÉZEM A GATYÁDBAN. Nők nők után – dögunalom! Néha becsúszhatna már egy fiú is titokban! Neked kifejezetten tehetséged van a titkos kapcsolatokhoz, és a flörtökhöz! Ez a nagy flörtölési mánia, valami megrögzött betegség nálad?! AMENNYIRE TETSZENI AKARSZ, ANNYIRA NEM ÉRZED FÉRFINAK MAGAD, VAGY MI? Nem értelek cigányom!!! De oké! Legyünk barátok!

***



Amikor visszafelé áramlik az idő bennem, ÚGY ÉRZEM, BEKÖVETKEZHET MINDEN, AMITŐL FÉLNI SZOKTAM!!!

***



Álmomban 1916-ban találtam magam. Te voltál a nő, és én a férfi. Anyád egy jelenlegi szeretőd volt, és éppen azt magyarázta, hogy 1 darab tojás 10 koronába, 1 könyv 16 koronába kerül. Amikor felébredtem, az volt az első mondat a rádióban, amit meghallottam, hogy „1916-ban egy kubikus 1 koronát kapott egy egész napra…” na, szólj hozzá! Hát, nem elképesztő az egész?!

***



Szerinted a fájdalomküszöbnek van köze a szerelemküszöbhöz? Te hányféle szerelemről hallottál? Próbáltam leírni, hogy én hányról, de ez nem valami sok: GYEREKKORI szerelem, ELSŐ szerelem, GYILKOS szerelem, TESTVÉRszerelem, PLÁTÓI szerelem, ÖREGKORI szerelem, ALÁZATOS szerelem, ÉRDEK szerelem(?), FÉLTÉKENY szerelem, TÁVszerelem, PERVERZ szerelem, SMS szerelem… ÖRÖK szerelem! Mekkora hülyeség ez! Felejtsd el!

***



Otthagytam a lapot! (Minden hülyéből én csináltam okosat!) Most nagyon tudom szeretni magam! Vagy inkább tisztelni! Többször kellene jó döntéseket hoznunk, hogy állandósuljon bennünk, magunk tisztelete! Fantasztikus ez az érzés. Ajánlom neked is!

***


Ui.: Egyik percről a másikra képes vagyok kiábrándulni bármiből: emberekből, munkából! Ez néha félelmetes!

***



Te mindig képes vagy megállapítani, hogy mikor pózolnak az emberek és mindig meg tudod különböztetni a hamisat a valóditól – a munkádban! A szerelemben erre miért nem vagy képes?!

***



Mi vagyok én neked? Valamiféle SEGÉDESZKÖZ? A hétköznapjaidba beépített idegen anyag, hogy jobban becsüld az ünnepeket? (Húzz te a forrásmunkádba jó mélyen, és maradj is ott!!! MA NAGYON UTÁLLAK!!!)

***




Miért borulsz ki mindig a borítékaimon? MERT ŐSZINTÉK?! Hát ki lehetne a te megingathatatlan szekuralizált világképed, ha nem én?! (Írtam már, hogy bennem a szerelem és Isten elválaszthatatlanok…)

***


Neked a szerelem mindig az, amit veled tehetnek, és nem az, amit te tehetsz?!

***



Ma bánatomban Mozartot hallgattam kivételesen. Tudod, hogy a G-moll szimfónia, mind a négy tétele benne van a szemeidben? Maximálisan muzikálisak azok a gyönyörű, fekete látószerveid! De tényleg!! Tök ováció… fejtől, ölig…

***


Jaaajjjj! Szakad az eső! (Bennem is! Ha benned nem, akkor ez vereség, a sok hibáért, megsebzett álmaidért.)

***



Mitől lettek mostanában ennyire rugalmasak a szerelem és a zene (műfaji) határai? Te tudod, cigányom?

***



Szörnyű ócska szobrokat láttam ma egy kiállításon! Bánom, hogy időt szántam rá! A pasinak szerintem orvosra lenne szüksége, ehelyett lehetőséget kap, állami támogatást, milliókat, mert nem hozzáértők osztogatják a pénzt! ZENÉLT egy vörös kőből kiálló réz fallosz, amibe egy HATODRENDŰ kortárs KÖLTŐ VERSÉNEK 6 SORÁT VÉSTÉK. Még ez volt a legnézettebb a sok szar között. Meg is mondtam a „művész” úrnak, hogy semmilyen modern forma, semmiféle műfajkeverés nem képes elleplezni az ürességet! Azt válaszolta: „Dugnod kéne egy nagyot végre, szépségem!” Mekkora hülye ez!!

***



Láttam egy ősz hajú, idősebb embert görkorizni az Erzsébet körúton. Az volt a pólójára írva: „A cél az marad, ami volt: az ember, az ember élete, boldogsága!” Jókedvem lett tőle. Látod, milyen kevés kell nekem az örömhöz? És neked? Neked, mennyi kell?

***



Akárhányszor meghallom a szeretőd nevét, átsuhan a fejemen egy szörnyű kép: patkányok menekülnek ki a hüvelyéből. KI, az oké! De HOGYAN és főleg MIÉRT kerültek BE ODA ezek a dögök?! Mindig megborzongok a lehetséges választól! Előttem már tilos kimondani a vezeték- és utónevét is! Félholt vagyok az undortól…

***



Olyan érdekes, hogy ELMÚLIK TŐLED MINDEN FÁJDALMAM, ÉS ROSSZKEDVEM, HA ESZEDBE JUTOK! IGAZI FÁJDALOMCSILLAPITÓ VAGY, mint másoknak a Cataflam, a mák ópiuma, a nadragulya, a mandragóra, a kokain. A mandragóráról eszembe jutott, amit egyik orvos ismerősöm mesélt. Szerinte, már az ókorban is ismerték a fájdalomcsillapítást, és a növények levelét, például műtét közben, nem csak a beteg rágta, hanem az orvos is, mert, ha nagy fájdalmat érzett a beteg, akkor a nyállal kevert kokaint beleköpte a sebbe, hogy elérzéstelenítse. Ez nem lehetett semmi! Ma ki merne drog hatása alatt műteni, na nem? Hogy a cigányok mivel és hogyan csillapították a fájdalmukat régi korokban, arról senki sem tud semmit! (Kár. Mert amilyen nagy ma a szegénység, és amilyen drágák a gyógyszerek, szükségük lenne a régi tudásra.)

***



Kerülöm egy ideje a politikát az smseimben, mert azt mondtad, hogy az ilyen jellegű üzeneteimet megmutatod a nődnek… ez nem tetszik nekem!!! A farkad neki nem elég látnivaló?! (NEKEM ELÉG LENNE…)

***



Egy kamaraerdei lovardába mentem lovakat fotózni a 18-as villamoson ma reggel, ahol egy megtermett, bőrkabátos fazon azt mondta nagy hangon: „Ezt hallgasd meg akkor Ágikám! 40 éves korában az ember, ha a szexuális élete rendben van, nem lesz szerelmes! Erre a betegségre 10 éves korában fogékony az ember. Harmincon túl már nem veszélyes, aztán ismét ALATTOMOSAN MEGTÁMADHATJA ÖTVENEN FELÜL! AKKOR HALÁLOS VESZEDELEMMEL JÁRHAT…” Na, gondoltam, mekkora hülyeség ez! Aztán eszembe jutott, hogy hány éves vagyok, míg te 6 évvel vagy idősebb nálam (ideális korkülönbség), és így talán még igaz is lehet, hogy halálos veszedelemben vagyunk… (de nem vagyok én ilyen szerencsés. Sajnos!)

***




Nem unsz még, cigányom?

***



Ui.: Persze miért unnál? Hiszen CSAK 7 éve smsezünk!!! Semmiség…

***



TE JÓ ÉG! OLYAN HIREK JÖNNEK RÓLAD, HOGY MEGHALOK!!!

***



Azt írtad: „Csak te hajózol. Én állok.” Hát, ezt észrevettem… (amúgy, KIRE ÁLLSZ?)

***



Olyan furcsa, hogy egy városban élünk, mégsem találkoztunk már 5 éve. Könnyen hihetném azt, hogy nem is vagy valóság, mert beszélgetni sem szoktunk! Másokkal találkozol, másokkal beszélgetsz, mégis bennem vagy tény! A tények is sokfélék lehetnek, mint az igazság, de azok nem letagadhatók… veled kapcsolatban a tények (ahogy te is), valóságfelettivé olvadnak…

***



Azok, akik látják kínlódásomat, hogy képtelen vagyok nyugvópontra jutni miattad, nem kedvelnek téged. Pedig nagyon kellene szeretniük, titkos belső erőtartalékaid miatt, amikkel segíted átalakulásomat. NEM TUDJÁK, HOGY AZ ALAKITÓ ÉPP ÚGY SZENVED, MINT AZ ALAKITOTT…

***



Szánalomból adtad oda magad sok nőnek, ha már annyira akartak. Ez nem baj! Így voltál önmagaddal azonos, soha sem öncélú. Mégis máig kísértenek a múlt elintézetlen emlékei. Tudom, mert ki-be sétálok az agyadban. Nem kell mondanod semmit arról, hogy hol keressem a mai gyanakvások és torzulások csíráit…

***



Álmomban, nagyméretű kék, zöld, barna cigányzászló színű falat láttam, amire az volt írva, hogy az öntudatos gondolkozás dimenzióiba engedj be mindenkit, de AZ ÉRZÉSEID VILÁGÁBA CSAK ENGEM! Én írtam, magamra ismertem abban az őrületben, amivel a lelkedet akarom: kizárólagosan! Van ebben valami ördögi lelki szegénység, nem? Úgy sajnálom magam…

***



Tudod, azzal a nővel nem az a gond, hogy megkívánt téged! Hanem az, hogy tudja, ezer éve szeretlek, és mégis rád hajtott, mint részeg kocsis a bibliára! Honnan veszi azt a kurva nagy önbizalmat, hogy kell neked, és, hogy én kevesebb vagyok nála?! Mert te ezt sugallod felé, a viselkedéseddel? Viselkedj jól! Bár a sebzett emberek nem tudnak helyesen viselkedni. Nem lesz ennek jó vége, te cigány!!!

***



Mi az az etikai krízis az ujjadon? Csak nem egy fehérarany gyűrű? Ohh! Ahh!

***




Esténként mostanában Kosztolányit olvasok. Szeretem. Azt írja egy helyen: „A gyöp a szegények szőnyege…” Milyen szép, egyszerű és igaz ez! Miért nem tudok én ilyet írni?!! Nagymarosi barátnőmnek is ezen keseregtem egy levélben. Még nem válaszolt. De fog! Nem úgy, mint te…

***



Megfigyelted, szerelmem, hogy a gyümölcsök közül a dinnyében van a legnagyobb törekvő erő a finomra? A narancs meg olyan ízeket produkál, mintha igazságot ismételne. Mégis almából eszem a legtöbbet, mert eszembe juttatja, hogy király vagy, aki nem akar semmit, csak egy almát, amivel egész évre jól lakik. Én akarok az az alma lenni… de te biztosan nem emlékszel erre a mesémre… (az arcomra emlékszel még?)

***



Olyan valószerűtlenül fekete a szemed, mint a csodálkozásom azon, hogy olyan valószerűtlenül fekete a szemed… (pedig mindkettő igaz.)

***



A helyzetek kihívása belső adottságoktól is függ. Nagy kihívás vagy nekem, nem vagyok a helyzet magaslatán, de ennek semmi köze ahhoz, hogy az Alföldön születtem… (na, ezt majd még újra gondolom!)

***



Nekem folyton elindulnom kell, neked meg folyton visszatérned! Mégis egyformán szaggat meg az élet bennünket!

***



Emlékszel, amikor a Váci utcában beültünk egy helyre, ahol meztelen nők táncoltak rudakon? Na, ott, akkor éreztem meg először, hogy két világ közt őrlődsz, de csak egy „molnárod” van, aki rosszul őröl, de EZ A ROSSZ TÖRVÉNNYÉ MEREVÜLT BENNED! Amikor elváltunk, arra gondoltam, menthetetlen vagy. (Meg én is, csak más okból…)

***



Elegem van abból, hogy ha hajléktalanok közé megyek anyagot gyűjteni, azt mondják rólam, hogy hajléktalan vagyok, ha kurvák közé, akkor kurva vagyok, ha leszbik közé, akkor leszbi vagyok! De, ha cigányok közé megyek, akkor nem mondják, hogy cigány vagyok, csak azt, hogy valamilyen vagyok, ami nem cigány… undorító ez az egész! Én el tudom dönteni, hogy mi vagyok, ki vagyok. Te mit gondolsz rólam?!

***



A tévében egy történész asszony beszélt a náci bűnökről. Mindig padlót fogok a témától, mert itt őrzöm a génjeimben valami csoda folytán, nagyapám félelmeit, aki ott halt meg a lágerben, de az asszony egyszer sem említi meg a cigányok nagyipari módszerekkel végrehajtott kiirtását, mintha a mi elődeink csak nyaralni mentek volna Auschwitzba. Csúcsteljesítmény, hogy mos ez egyszer nem sírok, nem dühöngök, csak mély csend lesz bennem, mint azokban a katonákban, akik először látták meg a koncentrációs táborok csont- és hajhegyeit…

***




Tegnap jó nagyot estem futás közben, de felpattantam és futottam tovább. A kádban jutott eszembe, hogy a földre eséssel magamat ölelem át a földben, hiszen az sincs másból, mint én: vas, kalcium, stb., úgyhogy pontosabban fogalmazok akkor, ha azt írom neked, hogy reggel megbotlottam: magamban! És ha ez igaz, akkor minden ember önmagát öleli a másik emberben is. (Na, jó ez kellemesebb lehet, mint egy hasra esés…)

***


Ui.: Ha arra vágyom, hogy megcsókoljalak, akkor tulajdonképpen csak ásványhiányom van?

***



A legtöbb szerelem, azért megy tönkre sok más ok mellett, mert a partnerek összekeverik az egyik embert, a másik emberrel, és belegondolják a másik jelentését abba, akit kevésbé szeretnek! De ez ugye, veled, soha nem fordulhat elő?!

***



Annyira szeretem benned, hogy szabadabb vagy, mint az életed… csak nem tudsz róla!

***



Nem megy ki a fejemből az a mondatod, hogy „Te hajózol, én állok…”, mert végtelenül sajnállak a mozdulatlanság terhei miatt…

***



Egyszer azt mondtad, hogy félsz a csapdáktól. Gáll Istvánnál olvastam, hogy „A csapda nem más, mint feladat. Minden feladat csapdákat rejt, a tévutak csapdáit, s amikor megsokasodnak a feladatok, megszaporodnak a csapdák is: a nagy korokat a tévutak sokasága jellemzi.” Azt hiszem, jogosan félsz…

***




Láttam ma egy magyar színésznőt, IGAZIT, aki nem a seggétől lett valaki! Neki még azt is elhittem, hogy levegővé vált, pedig ott állt előttem, és azt mondta, ki kellene találni engem, ha nem lennék. Ettől eseménytömeggé váltam és még mindig szortírozom a történéseket…

***



Néha más számra tévednek az smseim! Ma kettőt küldtem félre a 30-as mobilod helyett, egy 20-asra, ami szintén 474-el kezdődik, és amire válasz is jött: „Nagyon meg tudnálak baszni!!!, írta az idegen pasi, és én arra gondoltam, hogy az élet legsötétebb bugyra a férfiak lába között végződik, de a nők lába között kezdődik. Persze nem válaszoltam neki, és pár napig elfojtottam magamban, az erotikus fantáziálást…

***



Ma annyira megtaláltam magamban a cél és eszköz összhangját, hogy a tetteim reneszánszukat élték. Kár, hogy ez téged nem motivált…

***



A híradó tele volt gyilkossággal, kiskorúak megrontásával, fajtalansággal, vérfertőzéssel, pedig csak gazdasági statisztikát olvasott fel a rosszarcú bemondó. Átkapcsoltam az esti mesére. Hát az én idegeim sincsenek kötélből, a látószerveimről nem is szólva…

***


Ui.: És ha már statisztika, a rádióban meg azt mondta egy fáradt őslény, hogy „valamelyest javult a baleseti SLAMASZTIKA…” és gáz helyett: „gaz vita kezdődött!” Bevezetném a HALLGATÓI VESZÉLYESSÉGI PÓTLÉKOT, úgy is, mint utolsó esélyt, a fizetések rendezésére, bár én nem fizetésből élek, de akkor is! Egyébként te elhiszed, hogy Magyarországon a bruttó átlagbér 2007-ben, Budapesten: 238. 300 Ft, az országos átlag pedig: 172. 000 Ft? Én nem hiszem el!!! Jóval alatta marad ezeknek… pláne a romáknál!

***



Az álmodozások törvényei szerint, te vagy az, aki lenni szeretnék, de csak akkor, ha szeretsz engem.

***




Így érthető, hogy csak ritkán akarok te lenni, mert utálni és kinevetni magamat én is tudom…

***



Nincs két egyforma cigány, mégis tojásként kezelnek bennünket, ezért akad meg a rántotta a torkukon…

***



Álmomban habkönnyű dalszöveget kértél tőlem és én ezt írtam neked: volt már így/hogy nem volt sehogy/kilátástalan volt/a holnapod/nem tudtad/mi lesz veled/lesz-e szerelmed/lesz-e kenyered/csak ültél/és nézted a falat/szomorú volt fejedben/minden gondolat/. A refrént egy néger fiúval énekelted: de kiderül az ég/mindig kiderül, ne félj/holnapra új fényt szül a nap/ugyanúgy semmi nem marad/. – ki lehetett az a fiú? Nem tudom…

***



Ma úgy kért pénzt tőlem egy hajléktalan, hogy „apám kőműves volt, anyám súlyos beteg…”, és én hirtelen azt hittem, hogy ő a betegséget is foglalkozásnak tartja! Persze adtam pénzt, de még sokáig csodálkoztam a mondaton…

***



Jaj, olyan egyedül vagyok!, hogy örülni tudnék egy lélektelen elektromos pásztor kisülésének is, ha miattam teszi…

***



Bontom a rétegeket rólad, és még mindig nem tudom mit találok az utolsó alatt! (Talán a magam halálát…)

***




Látod cigányom? Látod?! Amitől félünk előbb-utóbb valóban bekövetkezik!!!! 2002-ben azt írtad, hogy én nem beléd vagyok szerelmes! „Az érzelmeid, vágyaid szépsége, gazdagsága, mélysége varázslatos. Ezt érzed és szeretettel, de tévesen nekem tulajdonítod…” Emlékszem mennyire kiborultam ezen! Épp úgy, mint ma, amikor megtudtam, hogy ZENÉT IRTÁL, annak a tehetségtelen, közönséges szobrásznőnek!!! Hát, itt a vége, fuss el, akivel akarsz! Soha nem írok többet! A szellemi-lelki megcsalás (árulás!!!), mélyebb és fájdalmasabb számomra a testinél! Ez már nem 5 napos hallgatási kategória! Nagyon fájsz nekem! De EZT NEM FOGOM TUDNI MEGBOCSÁTANI, MÍG ÉLEK!!!

***



Ne sírj! Minimum egyszer az életben mindenki főnixnek néz egy vetési varjút… ez alól mi sem vagyunk kivételek! Nem?! Üdv a (zene) szerszámodnak! Írj sok zenét… szia!


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr721151261

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.