fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Aktuálfeminizmus

2008.12.06. 07:16 | luckylany | 1 komment

Címkék: műhely beszámoló folyóirat simone de beauvoir

Simone de Beauvoir az idei év elején lett volna 100 éves. Ennek kapcsán mutatta be Daniel Sallenave Beauvoir-ról szóló könyvét és vetítették Madeleine Gobeil és Claude Lanzmann Beauvoir-ról és Sartre-ról szóló 1967-es filmjét a Francia Intézetben december 4-én. Az estről Gyárfás Judit beszámolóját olvashatják.



Soha nem aktuálisabb, mint most – kezdte prezentációját Daniele Sallenave, a Simone de Beauvoir-ról szóló könyv szerzője, amelynek címét a magyarban „harcias hód”-ként adhatjuk vissza – Beauvoir ugyanis így hívta magát. Sallenave előadásában arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy Beauvoir leglényege még „vár ránk”: ugyan életműve legynagyobb része már megjelent, de a feldolgozásuk még hiányos. Egész generációknak jelentett kiindulási pontot A második nem, és nincs igaza azoknak a férfiaknak, akik Beauvoir-nak ezt a könyvét „csak egy nőknek írt darabnak” tartják. (A könyv első, Beauvoir által felkért kritikusa Jean Paul Sartre volt, ahogy ez a később levetített filmben is kiderült.) Sallenave megfigyelései szerint Beauvoir-hoz filozófusként mindig is polarizáltan álltak hozzá: vagy zseniálisnak tartották, vagy sokkal kevésbé jónak. Sallenave szerint emögött Beauvoir felvállalt önellentmondásai rejtőznek, amiket nekünk is el kell fogadnunk. Nem csak a filozófiája volt ambivalens, de Beauvoir maga is. A szerző elemezte Beauvoir-nak a „becsaptak”-ként fordítható, szerencsejátékban használt kifejezését (etre flou), és arra a megközelítésre, „beauvoir-szempontra” hívta fel a figyelmet, ami a terv és a tett közti különbséggel ragadható meg. Beauvoir egész életében nagy szerepet játszott az intenzív terv, mint olyan, valamint a vele első blikkre oppozícióban álló, véghezvitt tett. Beauvoir tizennyolcévesen is félt a semmitől, attól, hogy nyomtalanul eltűnik: már ekkor nagyon is tudatában volt az idő múlásának. Ezért is írt már korán, állítja Sallenave: próbálta füzetekbe rögzíteni a rögzíthetetlent. A bemutatott kötet szerzője szerint ebből is következik, hogy Beauvoir gyakran von mérleget, tart szemlét „az élete fölött”: magának beszél, összefoglalja, mi minden történt vele. (Ezzel talán minden ember így lehet...) Amilyen intenzitással élte meg Beauvoir a terv fogalmát, olyan intenzitással rettegett is attól (hasonlóképpen ahhoz, ahogy később említi a Madeleine Gobeil és Claude Lanzmann által rendezett, az est során bemutatott filmben: akiben megvan az élet szeretete, abban biztos, hogy megvan a haláltól való rettegés is − e fogalmak csak dualizmusukban létezhetnek), hogy bármikor elvesztheti ezt a tervet. A kérdésre, hogy számára mik a legfontosabb dolgok, Beauvoir a munkát, a szerelmet és az életművet sorolta fel: mint mondta, egyiket sem tudta volna feláldozni a másikért. Sallenave azt az érdekes és feminista megközelítésből nem mellékes tapasztalatát említette, hogy filozófushallgatókként mennyire elcsodálkoztak Beauvoir szerelmeslevelei fölött: valahogy nem „passzoltak” az életműbe. Ellenben, ha egy férfiszerzőről lett volna szó, akkor nem érezték volna mindezt furcsának. Míg Beauvoir elmondása szerint Sartre az írásért él, addig ő az életért ír, azaz a szerelmet és az alkotást is az élet elkerülhetetlen aspektusainak tartja, mondta Sallenave.
A második nemre át- vagy visszatérve annak forrásmű-jellegét emelte ki: Beauvoir a morálfilozófia és dialektika kategóriáit alkalmazva gondolkodik a nők helyzetéről 1943-44-ben; filozófiai ismereteivel rögtön a dolgok közepébe vág. A mű rögtön ellenállásba is ütközött: sokan vádolták azzal, hogy ellentmond a „hagyományoknak”. Beauvoir a filmbeli kérdésre, hogyan látja „ma” (1967-ben) a nők helyzetét, azt feleli, hogy még rosszabbnak, mint mikor a könyvet megírta, a „kérdés” tehát soha nem lehet aktuálisabb, mint most, hogy a címet idézzük. A második nem-ben Beauvoir a nőt a Másik (Autre) tükrében vizsgálja többek közt: ez a Másik az írásban a férfit jelenti, akit a nő néz, és akihez viszonyulnia kell. A Másik mindig megítél és bírál, és ez nekem − az Egyiknek − nem feltétlenül tetszik. Ugyanakkor a saját magamról megalkotott képet nem tudom kontrollálni, vallja a filozófus. Egy bizonyos pillanat átélésekor Beauvoir eljutott gondolkodásában odáig – Sartre-ot kísérte ki a pályaudvarra, aki háborúba indult, ekkor Beauvoir együtt találta magát a pályaudvaron más nőkkel, akik szintén a társukat kísérték ki −, hogy a sorsod egyszerűen nem lehet mindig saját magad által választott, létezik kényszerű sors. Beauvoir számára a test és az arról való tudás is fontos volt, mondja Sallenave. A független egyénhez, a „kifejlett” Másikhoz kapcsolódik a test: ahogy a független egyént, úgy a szerelmet (hasonlóképp a testet) sem befolyásolhatjuk tudatunkkal, az nem a szándékunktól függ. Inkább elviseljük, mintsem választjuk. A test és a szerelem is olyasmi, ami független az akarattól, ahogy erre A második nem öregkorról szóló fejezete is rávilágít.
Az előadás vége felé egy hallgató megjegyezte, hogy a feminizmus szót egyszer sem ejtette ki Sallenave a száján. Ez vajon tudatos megfontolás volt-e részéről? – kérdezte. Sallenave igennel válaszolt, mert szerinte Beauvoir sem örült volna, ha feministává redukálják, ugyanis vallotta, hogy a feminizmus része gondolatvilágának, de sem ő maga, sem gondolatai nem csak abból állnak. Beauvoir állítása szerint ugyanis a nő nemcsak akkor nem szabad, ha dominálják, de akkor sem lehet szabad, ha ő dominál. Sallenave véleménye szerint ezért utasította volna vissza Beauvoir a feminizmus kizárólagos kategóriáját. Azért a feministáknak sem kell aggódniuk, mindemellett Beauvoir kellően feminista, ez kiderült a vele és Sartre-ral készített dokumentumfilmből is, melyben ugyanakkor a kommunista eszme hatása is érződik bizonyos meglátásain. Az 1967-ben forgatott filmen, melyen Sartre-ral először álltak a kamerák elé, hogy műveik mellett azok is dokumentálják őket az utókornak, erről a következőképp gondolkodik: a nőmozgalmak a történelem során mindig is az emancipációs mozgalmakkal együtt fejlődtek ki, pl. Amerikában a szegregációs időszakkal egyidőben jelentek meg a nőmozgalmak is. Beauvoir a legmesszemenőbben támogatta a nők munkába állását: véleménye szerint a munka ráadásul vonzóvá és femininné is tesz. Ha a nők otthon maradnának, az véleménye szerint totális politikai apátiához vezetne, beállna a status quo, mindne maradna a régiben. A nőknek politizálni kell, mondja Beauvoir, és ebben óriási a felelősségük, ahogy a gazdasági szerepválallásban is. Ez még a szavazati joguknál is fontosabb. Az anyaságról is szó esik A második nem-ben, ennek kapcsán faggatta Beauvoir-t az egyik filmbeli riporter a következőkről: mivel Beauvoir nem vállalt gyereket, sokan támadták azzal kapcsolatban, hogy így nem is írhat, vagy egyáltalán miért ír az anyaságról? Beauvoir velős válasza a filmben: „ha a varjakról akarok írni, nem kell hozzá varjúvá válnom”. Ő szociológiai szempontból írt a kérdésről. Ő maga gyerek nélkül is teljesnek érzi az életét, hiszen soha nem is akart gyereket (pont úgy, ahogy Sartre-al megházasodni sem akart soha), így az ő élete éppenséggel teljes. Sokan azt is Beauvoir szemére hányták, hogy azért küzd a nők teljes emancipációjáért, mert a maga életében nem tudott boldog/sikeres lenni. Beauvoir a filmben Goethe-t idézi, akinek a boldogságra adott definíciója a következő: ha felismerjük a gyerekkori álmainkat, akkor sikeresek/boldogok vagyunk. Beauvoir ennek fényében a legnagyobb mértékben boldognak vallotta magát, hiszen legnagyobb gyerekkori álma az írás és a világ meghódítása volt – ma a mi feladatunk, hogy megítéljük, sikerült-e megvalósítania őket.


Gyárfás Judit


-----
A Beauvoir-est meghívójában többet is olvashatnak a könyv szerzőjéről és a film készítőiről.


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr571151305

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

marcsella 2008.12.06. 07:16:00

Talán megmondanám, hogy az elemzett érdekes hely hol van: Beauvoir memoárja 3. kötetének legvégén található, amikor 54 évesen úgy érzi, hogy az öregkorba lépett: "Az ígéretek teljesültek. És mégis, ahogy hitetlen tekintetem a hiszékeny fialral lány felé fordítom,döbbenten érzem: be vagyok csapva (etre flou)" Ez afféle mélypont volt, a köv. memoárkötetben visszatér rá, másként látja már magát. Amúgy érdekes előadás volt, kivéve amikor az előadó azt állította, hogy B. elharárolta magát a feministáktól! éppen fordítva, együtt menetelt velük az abortusz jogát minden nőnek követelő felvonuláson és aláírta azt a levelet, melyben több mint 300 közismert nő hozta nyilvánosságra, hogy ő is átesett abortuszon. Sejthetőleg az előadó saját távolságtartását magyarázte bele B.-ba.