fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

A lehetetlen territóriumai − Gergely Ágnes: Tigrisláz

2008.12.22. 05:43 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: zene műhely folyóirat recenzió műfordítás gergely ágnes sándor bea

 

Ha Sándor Bea nem tartja is Tóth Árpád Keats-fordításában a gondolatjel áthelyezését a szellemi előkelőség jelének, s ha Swinburne-nek Gergely Ágnes Tigrisláz című esszékötetében elemzett verse kapcsán különvéleménnyel él is, abban biztos, hogy „jó volt betekinteni Gergely Ágnes műhelyébe”. S ha már szóba kerül a Scarborough Fair, mi sem voltunk restek egyik kedvenc dalunk néhány változatát összegyűjteni.



Sándor Bea: A lehetetlen territóriumai −
Gergely Ágnes
Tigrisláz című kötetéről


Gergely Ágnesnek a magyar versfordításról szóló könyvéről (előadásainak kötetbe szerkesztett változatáról) többen is megírták már, hogy fontos mű. Hiszen eleve alapvetően fontos a magyar irodalomban a fordítás – már az első magyar vers, az Ómagyar Mária-siralom is az. Írtak a magyar fordítói eszményről (Bán Zoltán András: Oázis), amelyet Kosztolányi fordításesztétikáját ismertetve Gergely Ágnes is elemez bevezető előadásában (Letűnt világ, 9-20. o.); a formahűségről; a személyiség elkerülhetetlen átszűrődéséről a fordításba; arról, hogy Gergely Ágnes az eredeti verseket és fordításukat elemezve verstanra és versolvasásra tanít (Keresztesi József); s írtak arról is, hogy az európai költészet eleve kölcsönhatásokra, kultúra-köziségre épül (Báthori Csaba: Másvilágjárás), valamint annak történelmi okairól, hogy a magyar fordítás az eredetiség igényével lép fel (Ferencz Győző: Tigrisbőr a vásáron).

És valóban: mi, ha nem kultúra-köziség, amikor egy versfordításban a „leskel” szóban (gonosz szó, írja Gergely Ágnes /24. o./) megjelenik Arany János balladája, a Szondi két apródja („ott leskel a hold”), vagy Tóth Árpád Keats-fordításában felbukkan Arany Hamlet-fordítása (72. o.), Babits Swinburn-fordításában pedig az oldás és kötés (Arany János: A hamis tanú, 105. o.). Gergely Ágnes, miközben részletesen és pontosan elemez ritmus- és rímképleteket, sormetszeteket és szótagszámokat számol (majdnem minden verset, amellyel a kötetben foglalkozik, alaposan végigolvas: előbb az eredetit, majd a magyar fordítást, sokszor többet is), élvezettel és élvezetesen mutat rá kultúránk távolabbi és közelebbi történeteire: Csokonai tervezett és nagy vitát kavaró sírfeliratától („Árkádiában éltem én is”, 53-54. o.) saját beszélgetéseiig más fordítókkal, költőkkel, tanárokkal.

A versértelmezések élvezetét számomra két dolog zavarta meg. Az egyik tulajdonképpen szép, csak néha zavart: arra a feltétel nélküli szeretetre gondolok, amellyel Gergely Ágnes az általa választott fordításokhoz viszonyul. Tóth Árpád Keats-fordításának kapcsán (Óda egy görög vázához) például ezt írja: „Szellemi előkelőség, ahogy Tóth Árpád egy sorral följebb zárja be az idézőjelet” (79. o.). Az nem derül ki, hogy milyen szempontból tükröz ez a pontatlanság előkelőséget, az viszont biztos, hogy Keats a vers szentencia-lezárását nem véletlenül „mondatja” a vázával, és szerintem a korábban bezárt idézőjel – ráadásul indokolatlanul – egészen más tónust ad a vers lezárásának, mint amit Keats szánt neki. (Az eredetiben a váza szólal meg így: „Beauty is truth, truth beauty, – that is all / Ye know on earth, and all ye need to know.” Tóth Árpád fordításában: „A Szép: igaz s az Igaz: szép!” – sose / áhítsatok mást, nincs főbb bölcsesség!)

A másik számomra meglepő értelmezési mód Swinburne versének elemzésében bukkan fel. A Tenger és alkonyég között szecessziós kifejezésmódjának megkapó bemutatása (89. o.) után Gergely Ágnes rátér a vers értelmezésére. Kiderül, hogy szerinte, aki a versben beszélő férfit megragadta és megcsókolta, csakis nő lehet, s ha az, akkor szokatlanul erőszakos, még hiányában is „idegesítő némber” (101.). Mintha a vers egy valóságos szerelmi jelenet leírása volna. Lehet éppen gúnyolni a kritika latinizmusait (referencializálhatatlanság, 194. o.), de az is könnyen nevetség tárgyává tehető nézet, hogy a vers a költő direkt lírai önkifejezése, és egy ennyire bonyolult formájú (egyébként egy középkori angol dalra, a Scarborough Fairre visszautaló) vers szimplán azt „mondja el”, hogy költője hogyan szeretkezett a tengerparton egy erőszakos nővel – mert Gergely Ágnes értelmezéséből így tűnik.

Swinburne versei azért keltettek botrányt a 19. század második felében, mert gyakran vázoltak mazochisztikus szerelmi jeleneteket, s a költő több verset is írt Szapphóról. Életrajzírói szerint alkoholista és mazochista volt, a fizikai fájdalmat összekapcsolta a szexuális élvezettel. Súlyos idegösszeroppanása után egy barátja vette gondozásába. Nem éppen heteroszexuális életútnak tűnik hát az övé, és igen elfogult projekció a versbe belevetíteni egy „idegesítő” (!) nőszemélyt. A másik a versben végig „my love” – nincs tehát nemesítve. A vers, akárcsak a Scarborough Fair (amelyben egy szerelmes arra kéri a másikat, hogy keressen neki földet a víz és a vízpart között, vesse be, majd arassa le bőrsarlóval, amit ott talál, és varrjon neki inget, de tű és öltések nélkül), nem a magány területeiről szól, hanem a lehetetlen territóriumáról: a napnyugta és a tenger között, „tenger fölött és part alatt”. Nem a „női szereplő” semmisül meg (101. o.), hanem a leírt szerelem helye nemlétező hely – valami olyan mondódik ki a dalban, amiről nem lehet beszélni.

Sylvia Plath és Ted Hughes verseinek (elsősorban életrajzuk kontextusába helyezett) értelmezései után a kötet végén Gergely Ágnes Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiai székfoglaló előadása szerepel, amelyben összefoglalja és példákkal világítja meg, mitől vágyhat egy költő egy idegen vers magyarra fordítására: hogy érzelmeit érinti meg a vers, vagy elemi erővel hat rá a vers dallama, valami fontosat rejt, filológiai izgalmakban bővelkedik, vagy éppen idegensége, lefordításának majdnem-lehetetlensége kísérti meg, esetleg a vágy, hogy összemérje erejét valamelyik klasszikussal. Mindegyik fajta érintettséget példákkal is szemlélteti – érzékeny, szépen megírt elemzésekkel.

Jó volt betekinteni Gergely Ágnes műhelyébe.

Gergely Ágnes: Tigrisláz: Tíz óra a magyar versfordításról. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008.


Sándor Bea


_________________________

Néhány változat a Scarborough Fair-re:












 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr421151332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.