fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Bensőséges terek - Metafora-est, 2009. január 13.

2009.01.14. 19:43 | luckylany | Szólj hozzá!

Címkék: műhely beszámoló folyóirat műfordítás gergely ágnes sándor bea

"Mesterházi Mónika hozzászólását továbbgondolva Gergely Ágnes is arra jutott, hogy az a más országbeli költő jár jobban, akit kevesebben fordítanak magyarra: hiszen ha egy költő fordít egy másikat, akkor egységes hangon, egy fordító által megteremtett nyelven ismerjük meg a műveit, míg ha sokan fordítanak egy életművet, az kevésbé lesz egységes és megismerhető magyarul." Gergely Ágnes és Báthori Csaba beszélgetése a versfordításról a Műfordítók Egyesületének Metafora-estek sorozatában a Ráday Könyversházban jeletkezett; Sándor Bea ott járt.



Épp a beszélgetés kezdete előtt léptem be a kinti éles hidegből a már jócskán megtelt galériába. Ahogy körülnéztem, azt láttam, hogy jórészt költők és fordítók várják a beszélgetést költők és fordítók között, barátságos fényben és melegben.

Báthori Csaba kérdéseire válaszolva Gergely Ágnes beszélt 1950-es évekbeli emlékeiről, fordítói pályája kezdetéről, első és későbbi Auden-fordításairól, a korai Auden-verseket jellemző feszültségről a dalforma és a rideg képek között. Szó esett a fordítás javításának lehetőségéről is: Gergely Ágnes Szabó Lőrinc példáját idézte, aki kétszer is lefordított egy Byron-verset (She Walks in Beauty), és míg az első változatból romantikus vers lett, a Nyugatos hagyomány verse, a második sokkal prózaibb és racionálisabb. Szép példája annak, hogy a lefordított vers mindig egy másik költőn keresztül (másik korban, másik kulturális közegben) szólal meg.

Volt szó arról is, hogy érdemes volna-e lazítani a magyar fordítói hagyományon, vagyis a formahűség követelményén. Más európai nyelvekre általában nem formahűen fordítanak, hanem gyakran költői prózában, esetleg az eredeti versétől eltérő kötött formában. Gergely Ágnes nem utasítaná el, ha valaki nem tartaná elsődlegesnek a formahűség elvét -- ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar nyelvben megvalósítható a formahűség, a versritmust és a rímeket tekintve is, és az a legszebb, ha élünk ezzel a lehetőséggel. (Persze így szükségképpen válogatni kell a tartalmi elemek között: a fordítók gyakori problémája, hogy a magyar szavak hosszabbak, mint mondjuk az angol szavak, és minden nem "fér bele" a magyar versfordításba, hiszen a szótagszám megköti az átköltő kezét.) Igaz, ehhez a fordítónak magának is költőnek vagy "titkos költőnek" kell lennie. Gergely Ágnes Ábrányi Emilt idézte, mint olyan költőt, akinek a versei nem túl sokat mondanak, de formailag szépek -- vagyis a mondandója nem tette nagy költővé, de a magyar nyelvvel jól bánt, és igen jó Cyrano-fordításunkat köszönhetjük neki.

A beszélgetők emlegettek még régi, híressé vált fordítószemináriumokat (Nemes Nagy Ágnesét, Lator Lászlóét -- van-e, lesz-e vajon folytatásuk? lehet-e, amikor gyakorlatilag nincsenek is már kis létszámú, beszélgetős szemináriumok?), a beszélgetés lezárásaként pedig felolvastak egyet-kettőt saját fordításaikból: Báthory Csaba egy korai Rilke-verset (Der Ball, A labda), Gergely Ágnes pedig egy korai és egy kései Auden-verset (a korábban is idézett Esti sétát és a Régészet című hosszabb vers egy részét).

Végül Mesterházi Mónika hozzászólását továbbgondolva Gergely Ágnes is arra jutott, hogy az a más országbeli költő jár jobban, akit kevesebben fordítanak magyarra: hiszen ha egy költő fordít egy másikat, akkor egységes hangon, egy fordító által megteremtett nyelven ismerjük meg a műveit, míg ha sokan fordítanak egy életművet, az kevésbé lesz egységes és megismerhető magyarul. Ez megint csak a fordítás mindig paradox természetét világítja meg: a másik versének kell megszólalnia, egy másik nyelvből és másik kultúrából, de mindenképpen csak a fordító nyelvén és kultúráján át szólalhat meg magyarul, és így válik köztes, közös művé.


Sándor Bea



A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr11151352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.