fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Harlemtől a Nobel-díjig: Afro-amerikai nőírók

2009.03.05. 07:00 | luckylany | 2 komment

Címkék: műhely irodalom folyóirat világirodalom amerikai irodalom urbányi eszter bollobás enikő

"[A]fro-amerikai? Nő? Irodalom? Mit kezdjen ezzel a gyanús szókapcsolattal a gyanútlan közép-kelet-európai olvasó? A válasz nem bonyolult: adjon egy esélyt, és lapozzon bele néhány fekete írónő művébe, mert remek versekre, elgondolkodtató regényekre és nagyszerű drámákra találhat közöttük. [...] Kiválóságuk elsősorban őszinteségükből fakad, leplezetlenül tárják elénk a fekete bőrszín és a női lét együttes, egymást átható és keresztező alárendeltségét és az elnyomottság megélésének tapasztalatát. Olyan témákat feszegetnek, melyekről sokáig nem olvashattunk, és olyan hangon szólnak, amit sokáig nem hallhattunk." - Urbányi Eszter kéthetetnte jelentkező, az afro-amerikai nőírókkal foglalkozó sorozatának első, bevezető részét olvashatják.


Urbányi Eszter: Harlemtől a Nobel-díjig: Afro-amerikai nőírók


Oprah a VIP-teremben ül, Martinit szürcsölget, és még egyszer belenéz a tükörbe, hogy megigazítsa a ruháját (valódi Chanel), mielőtt kilép a nagyközönség elé. Ujjongó arcok, kíváncsi tekintetek, nekiszegeződő kérdések – tudja, hogy ez vár rá odakint. De egy pillanatig sem bánja. Tündököl, sugárzik, igazi dívaként vonul ki az újságírók közé. Nincs mitől félnie, Oprah neve ugyanis egyet jelent a nagybetűs Sikerrel: nyomában hírnév, pénz és ismertség. Így még az amúgy vérmes újságírók sem nagyon mernek kekeckedni vele. A szokásos, magánéletet feszegető kérdések persze most is előkerülnek, de ma inkább újonnan induló, saját tévé adójáról, az Oprah Winfrey Networkról (OWN) kérdezik, meg arról, hogy kiket lát legközelebb vendégül világhírű talk-showjában. Oprah jól kezeli a helyzetet, karrierjéről magabiztosan, szerelmi életéről rébuszokban beszél. Az újságírók elégedettek, a közönség rajong, Oprah-t pedig, ne szépítsük, majd szétveti az önbizalom. Van is mire büszkének lennie, hiszen olyan neves médiumok választják be újra- és újra Amerika legbefolyásosabb emberei közé, mint a Time, az American Spectator vagy a CNN. Tavaly a Forbes magazin egyenesen Amerika legbefolyásosabb sztárjának nevezte (Hollywood üdvöskéi meg majd belesárgultak az irigységbe).

Oprah szerencsé(nk)re szereti az irodalmat, és a személyét övező népszerűségből nem hagyja ki az egyébként kevésbé ismert írókat sem. 1996 óta tévés könyvklubjában hónapról-hónapra újabb könyveket ajánl a nézők figyelmébe. Gyakran beszél írónőkről. Sőt nem ritka az sem, hogy fekete írónőket ajánl olvasásra, és meghívja őket beszélgetőtársnak műsorába. Azt beszélik, hogy aki az ő talk-showjában szerepel, annak a könyveit jóval többen veszik meg. Azt, hogy Oprah showjánál hatásosabb irodalompropagáló reklám nincs is, mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az Irodalmi Nobel- és Pulitzer-díjjal is kitüntetett afro-amerikai írónő, Toni Morrison regényeinek eladási példányszáma nem a neves díjak hatására, hanem az Oprah Winfrey Showban történt 1996-os szereplése után nőtt meg ugrásszerűen. Oprah tehát olyasmire képes, amire előtte senki. Közel hozza az irodalmat az átlagemberekhez, és megváltoztatja olvasási szokásaikat (néhányan egyenesen az olvasás forradalmáról, reading revolution-ről beszélnek műsora kapcsán). Ennél többet pedig nem is tehet az irodalom, és azon belül az afro-amerikai nőirodalom széleskörű megismertetéséért.

Na de afro-amerikai? Nő? Irodalom? Mit kezdjen ezzel a gyanús szókapcsolattal a gyanútlan közép-kelet-európai olvasó? A válasz nem bonyolult: adjon egy esélyt, és lapozzon bele néhány fekete írónő művébe, mert remek versekre, elgondolkodtató regényekre és nagyszerű drámákra találhat közöttük. Ha másért nem, az olvasás puszta öröméért is érdemes kézbe venni e műveket. Az olvasás azért lehet öröm ez esetben, mert számos afrikai-amerikai írónő van, aki mind esztétikailag, mind tartalmilag kiváló műveket írt. Kiválóságuk elsősorban őszinteségükből fakad, leplezetlenül tárják elénk a fekete bőrszín és a női lét együttes, egymást átható és keresztező alárendeltségét és az elnyomottság megélésének tapasztalatát. Olyan témákat feszegetnek, melyekről sokáig nem olvashattunk, és olyan hangon szólnak, amit sokáig nem hallhattunk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem léteztek, hiszen éltek és alkottak afro-amerikai nőírók már a 18. században (pl. Phillis Wheatley) és a 19-ikben is (pl. Harriet Jacobs vagy Pauline Hopkins), de nagyon sokáig inkább csak ritka kivételnek (urambocsá, fehér hollónak) számítottak, akik nem váltak sem ismertté, sem az irodalmi kánon részévé. Mondhatni szántszándékkal el lettek felejtve.

A némaság ideje mára azonban lejárt. A csend megtörésének első lépését a 20-as évektől kezdve, több hullámban virágzó új néger reneszánsz jelentette. A fekete intellektuális élet központja a New York-i Harlem lett, ahol olyan tehetséges fekete művészek csoportosultak, akik képesek voltak új hangot hozni az addig jellemzően fehér férfiak uralta amerikai irodalomba. Újságokat jelentettek meg, antológiákat szerkesztettek, irodalmi szalonokat szerveztek, egyszóval láthatóvá váltak. Az ekkor színre lépő afro-amerikai írók között szép számmal akadtak nők is, úgy mint Zora Neale Hurston, Nella Larsen, Jesse Fauset és Anne Spencer, az őket követő nemzedékből pedig Anne Petry, Dorothy West, Gwendolyn Brooks és Margaret Walker. Ma már, főként a feminista kritikának köszönhetően, ők is az amerikai irodalmi kánon részévé váltak. Sokáig azonban az új néger reneszánszról szólva, csak férfinevek hangzottak el, holott a mai afro-amerikai nőirodalom gyökerei is itt keresendők. Az ekkor alkotó fekete nőírók műveiben már előkerülnek olyan kérdések, melyek a mai afrikai-amerikai nőirodalomban is központiak: a faji és nemi elnyomás párhuzamba állítása például már Marita Odette Bonner 1925-ös, On Being Young – a Woman – and Colored (Arról, hogy milyen fiatalnak, nőnek és színes bőrűnek lenni) című esszéjében is megfogalmazódik.

Az új néger reneszánsz nőíróit mégis csak a 60-as éveket követő időszakban fedezték fel újra. Ezt egy konkrét esemény is jelzi. 1973-ban Alice Walker elzarándokolt a floridai Fort Pierce temetőbe, ahol felkereste Zora Neale Hurston jelöletlen nyughelyét, és sírkövet állíttatott neki. Ez a nagyon emberi gesztus főhajtás volt a nyomorban és ismeretlenül meghalt Hurston előtt, akit ma már az afro-amerikai nőirodalom anyjának tekintenek. A polgárjogi mozgalmakat követően, Hurston sorstársait, az új néger reneszánsz más elfeledett írónőit is újra felfedezték, és közülük többeket beemeltek a kánonba. Az afro-amerikai női irodalmi hagyomány lassan intézményessé vált, az irodalom tanszékek tananyaga pedig jelentősen átalakult. Fontos szerepet játszott ebben Alice Walker, aki In Search of Our Mothers’ Gardens (Anyáink kertjét kutatva) című esszékötetében a fekete női irodalmi tradíció felkutatásának szükségességét hangsúlyozta, s aki egyetemi oktatóként elsőként kezdte tanítani fekete nők műveit.

A 60-as éveket követő időszak ugyanakkor nemcsak az irodalmi kánon utólagos átformálása szempontjából számít mérföldkőnek, hanem azért is, mert ekkor a fekete nőirodalom ismét felvirágzik. A feminizmus hatására, egyre több női irodalmi antológia jelenik meg, melyekben helyet kapnak afro-amerikaiak is, sőt 1970-ben, Toni Cade Bambara szerkesztésében kiadják The Black Women (A fekete nők ) című válogatáskötetet, melyben kizárólag fekete írónők művei szerepelnek. Olyan neves alkotók lépnek színre ezekben az években, mint Toni Morrison, Alice Walker, Nikki Giovanni, Rita Dove, Maya Angelou, Gloria Naylor, Audre Lorde és Adrienne Kennedy, hogy csak néhány szerzőt említsek. Neveik ma már megkerülhetetlenek az amerikai irodalmi közbeszédben.

S bár Magyarországon még kevésbé ismertek, előremutató jel, hogy az utóbbi években egyre több művüket fordítják le, és adják ki magyarul (például az Európa, majd a Novella Kiadónál folyamatosan jelennek meg Toni Morrison regényei). Akit pedig az egyes művek keletkezéstörténete, recepciója és értelmezési lehetőségei érdekelnek, annak értő útmutatást kínál Az amerikai irodalom története című magyar nyelvű könyv, melyben a szerző, Bollobás Enikő kiemelt figyelmet szentel többek között az afro-amerikai írónőknek is.

Most induló, kéthetente jelentkező irodalmi sorozatunkban először olyan fekete nőírókat veszünk sorra, akiknek művei magyarul is hozzáférhetőek, aztán olyanokat, akik valamiért különlegesek. Lesz szó újítókról és hagyománytisztelőkről, nyelvművészekről és nagy mesélőkről, realisztikusakról és fantáziadúsakról, költőkről és prózaírókról, sőt még egy drámaíróról is. Ami közös bennük, hogy mindnyájan nők, feketék és írók. Amerika legnagyszerűbb fekete nőírói, akiknek segítségével bejárhatjuk az utat Harlemtől a Nobel-díjig.


Urbányi Eszter


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr261151436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Anonymous 2009.03.05. 07:00:00

Sziasztok! A szakdolgozatomban a fekete nők irodalmáról szeretnék írni, úgyhogy én is várom a folytatást! Ez a cikk nagyon tetszett:) Így tovább!

Anonymous 2009.03.05. 07:00:00

Nagyon jó a téma csak sajnos ritkán foglalkoznak vele - kíváncsian várom a cikksorozatot, felkeltette az érdeklődésemet! Elle