fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Lángh Júlia: A tárgyak is élnek

2009.05.08. 11:00 | icentrifuga | 1 komment

Címkék: afrika fotó ajánló folyóirat képzőművészet afrikai irodalom lángh júlia

"35 év elteltével, 5-6000 km távolságból fölbukkan valaki, akit felületesen ismertünk, és most egyszerre csak kiderül: rokonok vagyunk, méghozzá éppen azon keresztül rokonok, ahogy Afrikát látjuk, az afrikaiakat és általában az embereket..." - Lángh Júlia Mészöly Beáta fotókiállításán elmondott megnyitó beszédét olvashatják. A kiállítás az Egyetem tér 5. I. emelet 7. alatt látható.


Lángh Júlia: A tárgyak is élnek


Éppen szenegáli írónők regényeivel foglalkoztam, amikor ismeretlen címről váratlan e-mailt kaptam Dakarból. Egy Szenegálban élő magyar nő jelentkezett, a régi rendszer romjai alatt rég eltűnt könyvterjesztő vállalatot említette, ahol hajdan rövid ideig együtt dolgoztunk. Nem emlékeztem a nevére. De aztán küldött egy fényképet a 70-es évekből, és így már könnyű volt felismernem: a szép és kifejező arcokat az ember nem szokta elfelejteni.
Így találkozott össze a komputeremben a szenegáli irodalom és a dakari Béatrice Jourdan alias Mészöly Beáta, avagy leginkább Lilion, ahogy honlapján a fotóit szignálja.



Mariama Bâ, a szenegáli, sőt az egész francia nyelvű afrikai irodalomban elsőként felbukkanó írónő a múlt század 70-es éveiben ezt írta:
„...ugyanolyan piros vér öntöz ugyanolyan szerveket. Ezek a szervek, a test ugyanazon részein elhelyezkedve, ugyanazokat a feladatokat töltik be. Ugyanazok a gyógyszerek gyógyítják ugyanazokat a bajokat a világ minden táján, akár fekete, akár fehér az ember...”
Jó nagy közhely, mondhatjuk; csakhogy sajnos még ma is olyan a világ, hogy ezt újra és újra el kell ismételni, mert mintha nem mindenkinek férne bele a kemény fejébe. Béatrice-Lilion viszont nagyon jól tudja ezt. Ennél is többet tud, mert fotói tanúsága szerint minden létező élőlényt, sőt, minden tárgyat is, egyformán figyelmes, nyílt tekintettel néz.



Barátságosnak éreztem ezt a téren-időn átívelő üzenetet: 35 év elteltével, 5-6000 km távolságból fölbukkan valaki, akit felületesen ismertünk, és most egyszerre csak kiderül: rokonok vagyunk, méghozzá éppen azon keresztül rokonok, ahogy Afrikát látjuk, az afrikaiakat és általában az embereket. Meg a macskákat, halakat, rovarokat. És a lépcsőket, kilincseket, fésűket és cipőket, ablakokat és ajtókat csukva vagy nyitva, de legtöbbször nyitva, hogy kitekintésünk legyen, mert jót tesz a nyitottság.
Sok arccal találkozunk Lilion fotóin: nevető és síró, elgondolkodó, harci díszekkel kifestett vagy éneklő fejekkel, csábító mosolyokkal és komor arcokkal, öregemberrel és kislánnyal, gyönyörűen megkötött kendőkkel a nők fején – megjegyzem, a fejkendőkötés külön művészet, komoly tudás. A nigeri Illélában hausza és dzserma nőktől hallottam, hogy a fejkendő megkötésének módjait más-más névvel illetik, tehát külön, önálló szó jelöl minden egyes fejkendő-megkötési módot, és van belőlük több tucat. Nem tudom, hogy Szenegálban is így van-e a volof, pöl, szerer, diula, malinké és még további húszegynéhány nyelvet beszélők körében, Lilion fotóin mindenesetre több ötletes kendőviselési módot láthatunk.



Továbbá testrészeket közelről, felülnézetből, oldalról, hátulról; önálló életre kelő öreg vagy fiatal, kifejező kezeket, izmos, fénylő férfitesteket, gyalogló emberek távolodó hátát – hová mennek a homokos úton a messzeségbe, kérdezi a kép, vagy a kép nézője –; szélfútta úton gyors lépteket, életjeleneteket, piacot, fákat, tájakat, csodás macskákat, emberarcú kutyákat, levélen bóklászó bogarakat, élőlények és tárgyak széles skáláját, mert a tárgyak is élnek, lelkük van – és ha ezt nem tudtuk volna, ezekről a fotókról megtudhatjuk.



Vannak még hullámvonalak, csigavonalak, fény-árnyék játékok, azonosítatlan ábrázolatok harmonikus formákkal és színekkel, fekete-fehér és színes fotók: egy figyelmes, megértő és pozitív tekintet lenyomatai.
Azt hiszem, nem csak a véletlen egybeesés hozta össze számomra a szenegáli írónőket és Lilion fotóit. Bizonyításul csak egyetlen leírást idézek.
Ken Bugul egyik novellájában egy afrikai kislány a déli hőségben káprázva néz egy nőt, az első fehér embert, akit életében lát. A leírás, ez a pillanatkép, olyan, mint egy fotó. És ezen a fotón mi nemcsak azt látjuk, amit az afrikai kislány, hanem őt magát, a döbbent nézőt is. Az egész, fényben úszó, fekete-fehér jelenetet.
Amikor fölemeltem a fejem, ott állt velem szemben egy fehér nő. Úgy látszott, mintha rám várna. Teljesen fehér nő volt, mindenütt fehér. Nem emlékszem rá, hogy fel volt-e öltözve, vagy sem. Azt hiszem, fel volt, különben másfelé terelődött volna a figyelmem. A fehér nő egy fa alatt állt... Hirtelen rádöbbentem, hogy ez egy tamariszkusz. A fehér nő ott állt egy tamariszkuszfa alatt. A tamariszkusz az ördög kedvenc fája, ezt szokták mondani. És nálunk az ördög: fehér volt. Tehát ez a fehér nő, aki ott állt velem szemben, egy tamariszkuszfa alatt, nem lehetett senki más, csak az ördög. Vagy az ördög felesége. Csönd volt az úton. Csak az ördög felesége és én álltunk ott. Egészen különös nyugalom ült mindenen, és nagyon nagy volt a meleg. A nap úgy világított, mintha a hőség fémes fényű folyadékként csurogna alá az égből.
Ez a szenegáli jelenet Ken Bugul novellájából olyan, mint egy dakari fotó Mészöly Beáta műveiből. Kanyargós életút után néhány éve kezdett fotózni, most először nyílt kiállítása Magyarországon, kettő is: Budapesten a Pedagógiai Könyvtár és Információs Központban és Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Házban.


Feketén-fehéren Szenegálban magyarként
Beatrice Jourdan Szenegálban élő magyar fotóművész kiállításával és Lóránt Attila által vezetett multikulturális beszélgetéssel nyílt meg a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet Pedagógiai Könyvtár és Információs Központjának galériája (Budapest V. ker. Egyetem tér 5. I. emelet 7.) április 29-én, szerdán 16.30 órakor.




a kiállításról a Fővárosi Oktatási Portálon


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr931151550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ványi Klári 2010.06.23. 11:52:57

Gyönyörűek a fotók! Naponta legalább egyszer végig nézem!
Köszönet a cikkért!