fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Szabó Magda - rózsaszín szemüveg nélkül

2009.09.28. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: programajánló irodalom folyóirat radics viktória menyhért anna kiss noémi fff gender

A Rózsaszín szemüveg sorozat az elmúlt évben indult kritikai beszélgetésfolyam a női írás hagyományáról. Az esteket Kiss Noémi, Menyhért Anna és Radics Viktória vezetik, akik maguk mellé mindig egy-egy férfi vendéget invitálnak, hogy vele az adott estre rendelt szerzőről beszélgessenek. Szeptember 29-én kedden este héttől a Nyitott Műhelyben (1123 Budapest, Ráth György u. 4.) a vendég Háy János költő, író, drámaíró, akivel Szabó Magda életművét veszik górcső alá, vagyis ki a 'rózsaszín szemüveg' lencséi alól.

Az esten szóba kerülő művek: Az őz; Mondják meg Zsófikának! és a Katalin utca, melyeken keresztül Szabó Magda, "a régimódi nagyasszony" elevenedik meg egy estére a Nyitott Műhely pincehelyiségében. Vitatkozni is akarók előnyben!

Milyen irodalmi minták állnak a mai női alkotók előtt? Lila ködben tapogatózunk? Hol van a női szerzők helye az irodalmi kánonban? Hogyan olvassuk a régi vagy nem is olyan régi könyveiket? Van-e még (vagy már) felfedezni való? Mennyire határozza meg a női szerzők olvasását a hagyományos - férfi - szempont- és elvárásrendszer? Tényleg giccses locsi-fecsi a női irodalom? Okoskodó nők és kékharisnyák írják? Lektűr? Lányregény? Konyhatündérek csapongó ömlengése? Leszbikusok félrebeszélése? Unatkozó, macsó szeretőre vágyakozó, házasságtörő feleségek csupán terápiás hasznot hajtó, magánjellegű irományai? A sorozatszerkesztők megpróbálnak utánajárni, milyen sajátos és szuverén beszédmódokat alakítottak ki a múlt század alkotónői. Szeretnének új szemszögből közelíteni az alkotónőkhöz, megkeresni erényeiket és gyengéiket, vonzó és elrettentő mintákat találni, női irodalmi hagyományt építeni, támaszpontokat keresni saját maguk és hallgatóik számára. Leveszik a rózsaszín szemüveget.

A sorozatot a Szépírók Társasága, az NKA és a Nyitott műhely támogatja. A sorozat további estjein szóba kerül Lesznai Anna, Tormay Cecil és Polcz Alaine életműve.

 

Szabó Magdáról


Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. A református leánynevelő intézetben tanult, 1935-ben érettségizett. 1940-ben a Debreceni Egyetem latin-magyar szakán szerzett diplomát és bölcsészdoktori címet.
Szabó Magdát termékeny, sokoldalú életműve már életében klasszikus írónővé emelte.


 

A kelet-magyarországi cívis városban, a reformáció hazájában töltött gyermekkoráról, polgári neveltetéséről több művében is megemlékezik; a leánynevelő szigorú intézeti légköre, a latinos műveltség személyiségformáló ereje érdekli. A két háború közötti időszakról szóló írásaiban ugyanakkor a művelt és felvilágosult debreceni életforma mellett megjelenik a tipikus és a lázadó női életút. Mindkettő a korabeli leánynevelés komplikációit állítja elénk: a tradicionális férjhezmenetel és a karrier utáni vágy összeférhetetlensége, a kettő közti választás szükségszerűsége okozza a bonyodalmakat. A nevelőintézet szimbolikus hely: már eleve feszültségekkel terhelt, emancipatórikus, ugyanakkor fülledt légkör, mely életre szólóan befolyásolta a fiatal lányok pszichéjét. Szabó Magda munkáiba beépül egy másik feszültség forrása, a történelem.  Ez a Monarchia felbomlásával kezdődik, a második világháborúval folytatódik, és a polgári életformát veszélyeztető, szocialista átrendeződéssel ér véget. Az általános emberi sors, kitüntetetten a  női sors és a történelem tehát szorosan összefonódik nála.
Szabó Magda életműve nosztalgikus emlékezésként is felfogható; a polgári, klasszikus, de leginkább még a romantikához kötődő világa az utóbbi évek magyar irodalmának népszerű, közkedvelt alkotásait hozta létre.

A szerzőnek bizonyos könyvei a szocialista időszak elején nem jelenhettek meg, inkább külföldön arattak sikert. Főleg Nyugaton ismert és elismert írónővé vált már a hatvanas évek elején. Legutóbb Az ajtó című regényét Németországban és Franciaországban fogadta elismerés. Magyarországon Für Elise című önéletrajzi (persze több elemében a kitalációra, az imázsépítésre támaszkodó) regénye volt nagy siker. Több regényét megfilmesítették.

Szabó Magda személyes, kalandokban gazdag, metaforizált élete, és a magyar történelem szálai olykor tézisszerűen kapcsolódnak műveiben, mégis fontos, hogy alkotásainak többsége cenzúra alatt született, tehát a szerzőjük - bizonyos értelemben - hallgatásra kényszerült. Művei közlésének és sikerének egyik oka mégis az lehet, hogy - ha áttételesen is, de -  életútját, a polgári réteg deklasszálódását,nosztalgikus szimpátiával állítja elénk. Legutóbbi regényében, a Für Elise-ben is jelen van a kimondással folytatott küzdelem. Az elbeszélő számtalan retorikai fogással  bújik kitalált álarcai mögé, mikor kamaszkorát és árva testvérének történetét elbeszéli, a nosztalgikus fantázia hajtja. A traumák, méghozzá a gyerekkor érzelmi, szerelmi és történelmi (trianoni) traumái feldolgozhatatlanul maradnak, kiutat nem talál.

Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét; kezdetben verset, drámát, hangjátékot és regényeket írt, de adott ki filmforgatókönyvet és tanulmányokat, esszéket. Rendkívüli műveltsége, retorikai érzéke és fellépése a magyar kultúra karizmatikus közszereplőjévé avatta. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval. Ebben az időszakban írta meg első verseskötetét, majd viszonylag hamar, 1949-től hallgatásra kényszerült. 1958-ig nem publikálhatott. Mikor verseit alig közölhette, áttért a regényírásra. Az 1958-ban megjelent Freskó, és az 1959-ben publikált Az őz című regénye hozta meg számára a szélesebb ismertséget. Ezek után sorra, szinte évente jelentetett meg könyveket, számos regénye a lélektani elbeszélés hagyományát követi. Önéletrajzi ihletésű művének szokás tekinteni az 1970-es évek elején megjelent Ókút és a Régimódi történet című regényeket. Szabó Magda a rendszerváltás idején közéleti szereplést vállalt. 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és a zsinati világ alelnöke. Tagja az Európai Tudományos Akadémiának és alapítója a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Debrecen város díszpolgára, a Miskolci Egyetem díszdoktora. A kortárs magyar irodalom egyik ismertebb, ha nem a legismertebb szereplője maradt a 2000-es évek elején is. (K. N.)


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr321411292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.