fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Cigányok és cigányozások

2009.09.30. 10:18 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: programajánló folyóirat összefogás cigányság civil(szf)éra

Az anBlokk folyóirat következő száma a „cigányozás” témája körül forog - a lap bemutatásához egy műhelyvitát is szerveznek 2009. október 17-én a Szentkirályi utcában. A műhelyvitával az egyesület és a lap célja, hogy témafelvetésüket, elképzeléseiket nyílt vita tárgyává tegyék, ahol nem a saját állításaik megfogalmazása, hanem a problémával valamilyen módon foglalkozók párbeszéde valósulhat meg. Reményeik szerint a közös vita későbbi együttműködések kiindulópontjává válhat.

Várnak minden érdeklődőt, aki szeretne részt venni az alábbi problémafelvetésekkel kapcsolatos párbeszédben és minden további ötletet, javaslatot, kritikát szívesen fogadnak.

2009. október 17. 11:00
Cigányok és cigányozások
Workshop az AnBlokk Egyesület szervezésében
Budapest, VIII. kerület, Szentkirályi u. 22-24.


Program:
11:00 Cigányozás helyi kontextusban – az AnBlokk kutatásának bemutatása
12:30 Ebédszünet
13:30 Vita
15:00 Vita

 

Cigányok és cigányozások
Workshop az AnBlokk Egyesület szervezésében

 

Az anBlokk folyóirat következő száma a „cigányozás” témája körül forog. E műhelybeszélgetéssel az a célunk, hogy témafelvetésünket, elképzeléseinket egy nyílt vita tárgyává is tegyük, ahol nem is igazán a saját állításainkat szeretnénk megfogalmazni, hanem a problémával valamilyen módon foglalkozókat szeretnénk párbeszédre serkenteni.
Reményeink szerint a közös vita együttműködések kiindulópontjává válhat, vagyis ötleteket adhat cikkek, esettanulmányok megírásához, amelyek belekerülhetnek következő számunkba.
A műhelyvitán azzal foglalkozunk, hogy a „cigány” ma Magyarországon milyen társadalmi, politikai gyakorlatok hivatkozási alapjaként, termékeként, célkitűzéseként szerepel. Úgy látjuk, hogy az aktuális társadalmi problémák megfogalmazásaiban, illetve az ezekre adott megoldási javaslatokban ma az ún. „cigány-magyar viszony” egyre hangsúlyosabb szerepet kap, mint magyarázat, mint ok, mint valóság, mint olyan „természetes állapot”, amely korlátozza a kérdések megfogalmazását, illetve azt, hogy megtudjuk, mi is történik valójában, mi is a kérdés, mi is az igazi probléma. Úgy tőnik, mintha a mindennapi életben felmerülő, megtapasztalt feszültségek a jól kijelölhető cigány-magyar különbség következményei vagy velejárói lennének. Jól példázza ezt az a sokszor hallott javaslat, hogy a legégetőbb társadalmi feszültségeket a „cigány-magyar kérdés” megoldásával lehet enyhíteni.
Az alábbi témákkal, problémákkal kapcsolatban várjuk kutatók, egyetemi és doktori hallgatók, alkotók, véleményformálók, döntéshozók és –előkészítők véleményét, észrevételét, beszámolóit. Minden ötletet, javaslatot, kritikát szívesen fogadunk.
Ugyancsak szívesen várjuk a műhelyvitán felvetni vagy bemutatni kívánt problémák, javaslatok, esetek, történetek, ötletek rövid, írásos összefoglalását a kontakt@anblokk.hu címen.

I. Hogyan beszélünk ma a „cigányról” és mit akarunk elmondani általa?

Mi a politikai jelentősége a cigány kategória használatának, kimondásának és ki-nem-mondásának? Milyen kontextusokban, témákban, érvelésekben, szakpolitikákban jelenik meg – vagy éppen hiányzik – a „cigány”?
Úgy ítéljük meg, hogy ma Magyarországon a „cigányokról” szóló beszédmód (a politikusok megnyilvánulásaiban, a kormányzati cselekvési programokban, az újságírói publicisztikákban és tudósításokban, az értelmiségi közbeszédben) sokszor fogalmilag megalapozatlan és ezért politikai következményei felől reflektálatlan.
Nem csupán az a célunk, hogy feltérképezzük, bemutassuk, hogy miféle beszédmódok vannak jelen a közbeszédben, s hogy ezek milyen előfeltevésekre támaszkodnak. Diskurzusok ütköztetésén és egy-egy vita részletes elemzésén keresztül szeretnénk bemutatni, hogy miként válnak kockázatossá, sőt, veszélyessé a különféle „cigányozások”. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a „cigányozó”, illetve a „cigánypárti” beszédmódok hogyan járulnak hozzá a „cigány” kategória újra-konstruálásához, a „cigányok”, „halmozottan hátrányos helyzetűek, „kisebbségiek” csoportjainak újraintézményesítéséhez.

Amit mindenképpen elemezni érdemes:

- az immár nyílt rasszista beszédet, amely egyre inkább legitim módon hivatkozhat „tapasztalatokra”, „evidens” de „kimondásra váró” igazságokra”
- a „politikai korrektség” diskurzusát, amelynek következményeként a rasszista beszéd még inkább az „igazság” megkönnyebbült kimondásaként működhet
- a szociologizáló diskurzusokat, amelyekben a cigányok az „underclass-szal” válnak azonossá
- a liberális emberi jogvédő beszédet, amely az „cigányozás” kérdését a bárhogy-szólás szabadságának védelmében próbálja meg kiiktatni.

Szeretnénk feldolgozni olyan témákat, mint

- a „cigánybűnözés” vonatkoztatási ponttá válása a „nemzeti radikalizmusban”
- a „morális válságra” válaszoló „rendutópiák”: a rendpártiság változatainak megjelenése a „cigánykérdés” „megoldásának” összefüggésében.
- a „színvak” és a „színtudatos” kormányzati politikák lehetőségéről szóló viták az iskola, a közmunka és a segélyezés, a telepfelszámolás, stb. esetében.

Példák esetfeldolgozásokra – a teljesség igénye nélkül

Ki és hogyan szólalt meg a miskolci rendőrkapitány, illetve a „monoki gondolat” ügyében? Miként vált az iskola ún. „kitörési ponttá”? Miként nyerték el a nevüket a minisztériumok roma-ügyekkel foglalkozó titkárságai és biztosai? És – újra - szóba kerülhetnek régebbi ügyek, akár a Mortimer-eset, vagy a fehérvári Rádió utcai ügy, amelyek még a „cigánnyal” kapcsolatos beszéd eltérő feltételei között zajlottak. Ezekben az esetekben az a kérdés, hogy ki mit szeretne elmondani a rasszizmus és az antirasszizmus elemzésén keresztül, avagy ürügyén? Ki hogyan hozza létre a „cigányt”?


II. Egy kutatás és tanulságai


Közös tapasztalatnak mondható, hogy az elmúlt időszakban a „cigány” jelentései átalakultak.
De mit is jelenthet ez a mindannyiunk által érzékelt változás? A kérdésre egy 1700 fős Borsod megyei falu, „Gömbalja” példáján igyekszünk válaszokat találni. Azok a változások kerülnek itt a középpontba, amelyek az utóbbi időben a településen zajlanak, és amelyek nyomán a „cigány” jelentése e lokális színtéren is folyamatosan átalakul.
Az elmúlt két évben Gömbalján egy több mint százmillió forintos telepfelszámolási- és képzési-, foglalkoztatási program zajlott le. Ugyanebben az időszakban a faluban felszámolták a kisegítő iskolát, és - részben ennek következményeként - a falu általános iskolája „cigány iskola” lett, ahonnan minden, nem cigány gyereket elvittek. A legutóbbi hónapokban pedig több mint 200 fővel megalakult a helyi Jobbik is.
Mindezek az ellentétesnek látszó folyamatok, illetve következményeik az ún. cigány – magyar viszony szempontjából értelmezhetetlenek lennének, ha csak a helyi összefüggéseket vennénk figyelembe, és nem helyeznénk ezeket szélesebb társadalmi kontextusba. Nézzük meg tehát azokat az oda-vissza ható folyamatokat az integrációs cigánypolitikáktól és a „cigánybűnözés” kimondásától a falusi cigánytelepi mindennapokig, amelyek határokat, mozgástereket és kényszerpályákat teremtenek a cigány-magyar különbségtétel megerősítésének köszönhetően.
Az AnBlokk Egyesület saját kutatást folytat e kérdések megválaszolása érdekében.


III. Ellenpéldák, kiutak és kísérletek

Világos, hogy az adottnak vélt cigány-magyar különbség abszolutizálása, és az ezzel szembeszegülő tagadó álláspont ugyanazt az összefüggést véli fellelni a társadalmi feszültségek és a cigány-magyar különbözőség között. Vajon lehetséges-e olyan kiegyensúlyozott megszólalás ebben a helyzetben, amely nem tabusít (nem mondható ki a „cigány”), de nem is kényszerít arra, hogy minden problémát a „cigány-magyar” viszonyban lássunk és próbáljunk „megoldani”? Milyen válaszok adhatók erre a kérdésre?
1. Olyan helyzeteket, eseteket, történeteket, keresünk, amelyek kikezdik a mindent megmagyarázni hivatott „cigány-magyar” viszonyt, e már-már természetesnek tőnő és változatlan különbséget azzal, hogy azt a megszokottól eltérően hozzák létre, vagy akár létre sem hozzák. Egyrészt a „cigány” és a „magyar” kimondása, ill. az erre alapozott cselekvés nem mindig hoz létre merev társadalmi viszonyokat, szigorúan elhatárolt csoportokat, ez a határ esetlegesen átjárható. Másrészt a „cigány-magyar” olyan kontextusokba is kerülhet, amelyekben elveszíti „mindent megmagyarázó” potenciálját azáltal, hogy szerepét és funkcióját valamely más, hasonlóan kizáró különbségtevés veszi át.
2. Ezen kívül olyan eseteket keresünk, amelyek a „cigány-magyar paradigmát” azáltal teszik kérdéssé és kérdésessé, hogy működését, határmegvonásainak természetességét olyan területeken teszik láthatóvá, amelyek nem kapcsolódnak a „cigányhoz”. Olyan esetekre gondolunk, amelyek bemutatják, hogyan válnak a csoporthatárok természetessé különféle állami szakpolitikáknak köszönhetően. Milyen csoportokat hoznak létre, intézményi működések? Hogyan jönnek létre hasonló mértékben „magyarázó erejű” különbségek?
3. Továbbá olyan értelmezéseket, elméleti megközelítéseket keresünk, amelyek éppen azzal foglalkoznak, amikor a politikai cselekvés és együttműködés a csoporthatárrá szilárdult különbségre irányul. Nem adottként, kiindulási alapként tekintenek rá, hanem a politika terepévé alakítják, azaz éppen az átjárhatatlannak tőnő identitáshatárokról történő egyeztetést teszik meg a politika tárgyává.


Példák esetfeldolgozásokra – a teljesség igénye nélkül

1. Egy multinacionális nagyvállalat magyarországi leányvállalata százával foglalkoztatja a megyében élő cigányokat és nem cigányokat, munkaerő-politikáját azonban nem a helyi, „cigány-magyar” viszonyok, hanem a globális gazdasági erőviszonyok határozzák meg.
Mi történik a „cigány-magyar” viszonnyal Romániában, milyen politikai szerepet kap a „cigány” és a „magyar” a Csíkszentkirályon július elején, vagy Csíkszentmártonban júniusban történt cigányellenes megnyilvánulások kapcsán? Avagy: miért és mi ellen demonstrálnak szlovákiai civil szervezetek a magyarországi, cigányokat célzó sorozatgyilkosság ürügyén?
2. Hogyan alakulnak ki nemzetiségi, etnikai, beteg-csoportok különféle gyakorlatok, állami tervezés vagy civil részvétel nyomán? Pl. hogyan jön létre a "multiple personality", vagy az autizmus, a fogyatékosság, stb. az orvosi-pszichiátriai diagnózisban?
3. Mit jelent a performatív politika és mit kezd a természetesnek, biológiainak tekintett nemi különbségekkel? Mit kezd a kulturális különbözőséggel a fekete polgárjogi mozgalom vagy a kulturális állampolgárság felfogása?


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr971412290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.