fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Japán itthon

2009.11.20. 09:00 | icentrifuga | 1 komment

Címkék: ajánló folyóirat színház világirodalom

2009. november 20-án pénteken este héttől a Nádor teremben (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39., Jegyfoglalás: 344-70-72, 06-20-9284667) Akutagawa Ryunoszuke: Kappák című kisregényének ősbemutatóját tartják: a felolvasó estet Horváth Balázs a szöveghez komponált zongoradarabjai kísérik. Közreműködők: Miklós Marcell, a Nemzeti Színház színművésze és Elek Szilvia zongoraművész. A rendező Göllesz Zoltán. 2009. november 22-én vasárnap ugyanitt japán nyelvű előadást is tartanak Yamada Yoshinori közreműködésével.

Akutagawa Ryunoszuke (1892-1927) a modern japán irodalom kiemelkedő alakja. Kiváló tudásának köszönhetően az egyetemre felvételi vizsga nélkül került be. Disszertációja nyomán tanszéket ajánlottak fel számára a Kyusu Egyetemen, de az elismerés iránt tökéletesen közömbös író nemet mondott. Rendkívüli volt stíluskészsége. Nincs fordítás, amely akár megközelítőleg vissza tudná adni a szép japán stílus színpompáját és végtelen hajlékonyságát. Ez a nyelv egy és ugyanazon igének számtalan ragozási formáját használja aszerint, hogy a beszélő társadalmilag felette állóhoz, vele egyenrangúhoz, vagy alárendeltjéhez intézi-e szavait. Vannak kifejezések, amelyek férfiak beszédében természetesen csengenek, nők szájába adva azonban a primitívség, közönségesség légkörét idézik a japán olvasóban. Akutagawa élt az anyanyelve nyújtotta minden lehetőséggel, de a stílus tökélyét nem célnak, hanem eszköznek tartotta csupán. Akutagawa minden sora heves vádirat kora társadalmáról. Életművének nincsenek pozitív hősei.
A KAPPA című kisregényét 1927 februárjában írta, majd nem sokkal azután – harmincöt évesen – megmérgezte magát. 

A kappák, a japán mondavilág vízlakó (kétéltű) kedves szörnyei. A kisregény története leginkább Jonathan Swift Gulliverjéhez hasonlít. Az olvasó eleinte fintorogva kacag, aztán megdöbbenve veszi észre, hogy saját társadalmának bűneit ostorozzák. A mű néhol végletesen ironikus, telve európai dekadenciával. Gúnyos humorral beszél a „felsőbbrendű” filozófusokról és a kultúra letéteményeseiről. A szerzőt – és ezt észrevenni elkerülhetetlen – mélyen foglalkoztatja az öngyilkosság gondolata.
A 20-as évek második felére – a Kappa megírásának idejére – jelentékeny változásokon ment át a kultúra. A képzőművészetben teret nyertek a különböző izmusok, az avantgárd. A zenében és a költészetben is jelentkeztek már a modern törekvések. Ugyanakkor az embereket a divat, a rádió és a mozgókép foglalkoztatta, vagy éppen világnézeti kérdések. A világgazdasági válság előérzete kevesekhez jutott el.

November 22-én (vasárnap) és 23-án (hétfőn) 19.00 órától a Centrál Színházban is a japán kultúrára fókuszálnak: a „Duna –Japán” év keretében a Japán Alapítvány szervezésében a Hacsiodzsi Kuruma - Ningjó hagyományos japán kocsitechnikás bábszínházi társulat és a „Japán Nemzeti Kincse” címmel kitüntetett, a Curuga sinnai iskola 11-ik nemzedékéhez tartozó Wakasanojo Tsuruga shinnai mester két samiszen-játékos kíséretében tart előadást.

Az előadás előtt egy elmesélhető történet nélküli előjáték tánca látható, amelynek az a funkciója, hogy a szereplők megtisztítsák a színpadot a gonosz erőktől és köszönetet mondjanak az Isteneknek, szerencsés jövőt kérvén tőlük. Az este során két felnőtteknek szóló darabot mutatnak be. Az első, az Omija sirámai egy szerelmi háromszög történetét meséli el, a második, Yadzsi és Kita pedig egy semmirekellő komikus páros úti kalandjairól szól.

Ran'cho (Wakagi no Adanagusa): Omiya sirámai
A Ran'cho (Wakagi no Adangusa) című mese a műfaj egyik legjelentősebb darabja, amely feltehetően az 1770-es években született, és Tsurga Wakasano nevéhez fűződik. A szerelmi háromszögre épülő történet szereplői Ran'cho, a férj; felesége, Omiya; a magas rangú kurtizán, Kono'ito. Omiya elviselhetetlennek érzi, hogy férje megcsalja, ezért rászánja magát, hogy felkeresse a Yoshiwara kerületben lévő bordélyházat, ahol Ran'cho rendszeresen találkozik a szép szeretőjével. Az asszony megosztja keserűségét Kono'itóval, elmondja neki, hogy még mindig szereti a férjét, és arra kéri őt, hogy szakítson Ran'chóval. A férj inkább szeretőjénél időz, haza se megy éjszakára. A bordélyházban azonban fizetnie kell, ha együtt akar lenni kedvesével, és ehhez egyre több pénzre van szüksége. A házaspár pénze lassan elfogy, ezért Omiya, hogy mindennapi szükségleteikre előteremtse a pénzt, maga is egy bordélyházba szegődik. Legnagyobb döbbenetére Ran'cho az így keresett pénzt is Kono'itóra költi. Omiyát a férje iránt érzett szerelme és Ran'cho iránt tanúsított megértése emészti. A kötelesség és a személyes érzések között őrlődő férj hiába dönt úgy, hogy visszaköltözi feleségéhez, képtelen elszakadni szerelmétől, aki viszontszereti. Végül a férj és Kono'ito nem lát más kiutat helyzetükből, mint az öngyilkosságot.

Yaji és Kita
Az Edo korszak legközkedveltebb két karaktere, Yajirobei és Kitahachi, egy semmirekellő páros. Útra kelnek, amelynek során sok mulatságos kalandba keverednek. A mesefolyam történeteit 1802-1809 között adták ki. Az itt bemutatott részletben már az országúton bandukol a tréfacsináló Yajirobei és a félénk Kitahachi. Yajorobei kihasználva azt, hogy barátja fél a kísértet lakta erdőtől, egy róka képében jelenik meg előtte, majd amikor felfedi kilétét, kajánul nevet társa ijedségén. A két jómadár folytatja útját, amelynek során rengeteg kalandban, meglepetésben, félreértésben lesz részük.

A történeteket előadja: Nishikawa Koryu V. és Vakaszanodzso Curuga XI.


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr181537128

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Döglött macska · http://www.pallas70.hu/tb-berugy-tanfolyam.php 2009.11.21. 12:47:12

Ez ha minden igaz, a japán intézet szervezésében is meglátogatható
(nihon foundation Budapest)