fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Ajándék a küszöbön – kötetbemutató december 1-én

2009.11.30. 12:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: ajánló műhely programajánló regény irodalom folyóirat telkes margit

Telkes Margit novelláskötettel jelentkezett első alkalommal, s az íróként későn induló orvosnő második kötete, a most megjelent Ajándék a küszöbön egy regény. Levélregény, hiszen tizenhárom levelet foglal magába a kötet, melyet Telepes Borbála ír Telepes Borbálának. Hogy miért a küszöb, s miért az ajándék? Ez is a regény egyik tanulsága: egy családtörténetben és az élet bármely percében találhatunk egy-egy ajándékot a küszöbön. A könyvet december elsején este hattól mutatják be a Spinoza-házban, az eseményen Hernádi Judit olvas részleteket a kötetből.


Telkes Margit novelláskötettel jelentkezett első alkalommal, s az íróként későn induló orvosnő második kötete, a most megjelent Ajándék a küszöbön egy regény. Család- és levélregény, hiszen tizenhárom levelet foglal magába a kötet, melyet Telepes Borbála ír Telepes Borbálának. Mielőtt azt gondolnánk, egy nő önmagához címzett leveleit olvassuk, útba igazít a kerettörténet, melyet mindvégig, a meseszövés során is ügyesen kitart a szerző: egy orvoskonferencián kis társaság találkozik, három nő ül együtt a szünetben, s magukhoz intik egyikük ismerősét, a sarokban álló negyediket. Bemutatkozás során derül fény az egyezésre, s a két Telepes Borbála elhatározza, fényt derít a titokra, az azonos névre. A budapesti Borbála ír a Szlovákiában élő Borcsának, s írja meg a családja történetét – annyit, amennyit ő tud belőle. Családtörténet ez, a Telepes-Telkesek családtörténete, ahogy Telkes elképzeli ma. A válaszlevelek, bár vannak, inkább csak említve, semmint ’valóságukban’ válnak részévé a mesének – Telepes Borbála családtörténetének, mely az 1830-as években indul, mikor Újpest még éppen születőben. Újpest ad terepet az első Telepes felcseperedésének, aki élete egyetemi záróvizsgáiig Rubin Simon néven ismeri önmagát s tiszteli a környék. Rubin Izsák újpesti szatócsboltos felesége, Rebekka találja a küszöbön a gyermeket, akit aztán Újpest ura, István gróf a családra bíz. Telepes Simon, a későbbi közgazdaságtan-professzor a mese első szereplője, aki Rubin Simonként cseperedik okos, nyílt eszű férfivá, s aki nem sokkal talált gyermekségének feltárása után – szülei az egyetemi záróvizsgák utáni, diplomaosztás előtti időt választják a tényt fiukkal ismertetni – elveszíti szüleit is, s a történet, a család története tovább bonyolódik – a harmadik levélben eljutunk például Erzsébet királyné gödöllői kastélyába is, hogy a férfi innen válasszon majd menyasszonyt. Ez nem véletlen: „Borcsikám, most érzem csak igazán, mennyire nehéz a dolgom, most, amikor arról kell számot adnom, hogy valami tényleg nem volt rendben Telepes Simon házassága körül. Ne szépítgessük a dolgot, ne köntörfalazzunk: Szeibert Máriának egy korábbi kapcsolatból már volt egy gyermeke, egy hároméves kisfiú. Miután sem Mária, sem a család nem volt hajlandó megmondani, ki a gyermek apja, sőt a leghatározottabban megtiltották az erre vonatkozó további kérdezősködést, Simonnak nem volt nehéz kitalálnia, miért volt hozzá annyira bőkezű és nagyvonalú az uralkodó, és miért pártolta Szeibert Mária rangon aluli házasságát.” – indul a negyedik levél.
A tizenhárom levél, mely máig kalauzolja a szlovákiai Borbálát a család történetében, hat év alatt keletkezik: a hatodik év végén, lezárásként, a családtörténetből is folyóan alakul az újdonsültnek már nem mondható, személyesen mindemellett azon az első találkozáson kívül egymást sosem látó névrokonok története.
Telkes Margit élvezi a mesét és élvezi, hogy meséltetheti hősét, akinek a hibákat is megengedi, s jó szívvel nézi el: „– Nem történt semmi baj – biztatta Rebekka. – Üljön le nálunk.
– Köszönöm. Akkor mondhatom tovább? Sárának hívnak. Az uram és én a Belvárosban, a Kossuth Lajos utcában laktunk…
Jaj, Borcsikám, most veszem csak észre, mi szaladt ki a golyóstollam hegye alól! Hát persze, hogy 1840-ben sem Pesten, sem máshol nem volt Kossuth Lajosról utca elnevezve. Hiszen Kossuth még jóformán ki sem szabadult a börtönből, Sára és Rebekka pedig bizonyára a nevét sem hallotta akkor még. De visszaadom Sárának a szót!
– Pesten laktunk, a városfal mögött, a Hatvani utcában, az udvar....” – írja valahol az első levélben (25. o.). S bár gyakorta vet fel ilyen apróságokat játékosan, azzal is hangsúlyozza a családtörténet mesés voltát, hogy időről időre felveti azokat a választási lehetőségeket, amelyek mentén tovább vihetné a történetet, s ezek közül addigi ismeretei és vérmérséklete szerint választ. „Meg kell állnom egy pillanatra, Borcsikám. Ha a kis Zsuzska ugyanolyan idős, mint a kis Simon, akkor aligha élhetett az 1838-as télvégi árvíz idején. Az bizony egy másik, néhány évvel idősebb kislány volt, aki időközben – bármilyen szomorú is ez – meghalt valamilyen gyermekbetegségben.” (26. o.) „Hozzám ez a változat áll közelebb, ezt fogom Neked elmesélni.” (39. o.) Egy írói érzékkel és szándékkal megáldott orvosnő családtörténetet mesél levelekben – a mise en abyme egyik formája ez Telkes Margitnál, egyfajta kedélyes, humoros, kedves önfricska.
„Körülbelül így képzeltem. Leírok mindent neked, amit tudok vagy csak gondolok a Telepesekről. Rólam. Rólad? Hogy: „Próbát teszek… rádpirítani, / Megmondva, honnét jössz, kitől eredsz”, mint mondta valaha Shakespeare a VI. Henrik című drámájában a királynénak.
Aztán, ha végére érek a „mesének”, a leveleknek, akkor jó lenne találkozni ismét és megenni együtt a híres pozsonyi sztrapacskát. És a sört is nagyon szeretem ám.” (37. o.)
S Telepes Borbála úgy is tesz, ahogyan képzelte: leírja, amit tud, vagy tudni vél, a családról, s mint a regényes életrajzok szerzői általában, belefeledkezik a mesébe, remélve, hogy olvasói is vele tartanak:
„Felébredt. A vastag dunyha alatt megizzadt. A reggeli nap kíváncsi sugarai benéztek hozzá. Rég nem láttak itt senkit. Kicsit játszadoztak az ablakon, aztán továbbröppentek, vinni a hírt a faluba, hogy megjött a pesti kis Simon vagy valaki más, mert a kis Simon egy vidám, nevetős fiú, most pedig egy gyűrött arcú, riadt tekintetű felnőtt ember fekszik a kis Simon ágyában.
– Baj van! Baj van! – csivitelték a verebek az utca porában ugrándozva.
– Baj van! Baj van! – ugatták egymásnak a falu mindentudó kutyái.
Simon kitárta az ablakot. Az üveg tükrében egy göndör, fekete hajú, magas, komor tekintetű férfi nézett rá – Ki ez az ember? Ki vagyok én? Ki az anyám, ki az apám? Miért dobtak el? Mi az igazi nevem? Hol születtem? Milyen a vallásom, a hitem? Van-e Istenem? Van-e Isten? Zsidó vagyok-e, vagy igazából kereszténynek születtem? Lehet-e születni kereszténynek? És vajon zsidónak születni lehet?
– Mikor tudhatom meg a valót?! Ki mondja meg?!
Kiabált, de senki nem válaszolt, csak egy légy riadt fel álmából és szállt el csendesebb helyre, azt remélve, hogy folytathatja az álmodozást, vagy talál magának egy ebédnyi morzsát, vagy legalább egy csepp vizet.
Simon nem vette észre a legyet. Az egyetlen lényt, akivel megoszthatta volna magányát. Kiment a konyhába, félresöpörte a törmeléket, leült apja karosszékébe, kezébe temette arcát. Órák hosszat ült így. Már nem kiabált, nem kárhoztatta a sorsát. Elfogadta? Kezdte elfogadni. A belenevelt, vagy magával hozott hite segítette? Ki tudja. De amikor felállt a székből, és ismét belenézett a kitárt ablak adta tükörbe, már úgy látta, hogy onnan kemény, szúrós tekintetű, akaratos, de határozott férfiarc nézi őt. Csak a szeme sarkában ült egy csekély bánatmaradék. Odanőve. Letörölhetetlenül.”

Hogy isznak-e sört végül hat év után a Telepesek, ez maradjon a regény titka – az I.A.T. kiadó gondozásában megjelent kötet bemutatójára december 1-én kerül sor a Spinoza házban, este hattól.


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr551562502

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.