Truffaut élete kb. úgy indul, mint ma egy rosszabb tűrőképességű átlagos kamaszgyereké, akinek elbénázzák az ősei: házasságon kívül születik. Anyja és mostohaapja (Roland Truffaut) nevelik, amíg hagyja. Sohasem találkozik vérszerinti apjával. (Apja műszaki rajzoló, anyja titkárnő egy hetilapnál.) Lázadó kamasz: a szülei és általában mindenféle hatalom ellen előszeretettel kel ki. Csavarog, kimarad az iskolából, a családja nem kedveli, ő sem kedveli a családját, kifutófiúként, majd gyári munkából próbál megélni, s közben egy klubban elmaradhatatlan résztvevője minden filmvitának.

 

Az Elle irodalmi lap vezetője (véletlen találkozás?) filmrecenziók írásával bízza meg, így otthagyja a gyári munkát: cikkeket ír, s egy munkás filmklub alapításán fáradozik, de pénzügyi zűrbe keveredik, amiért apja fiatalkorúak nevelőintézetébe záratja. (Itt már inkább Szent Ferenc életére emlékeztet, bár Ferenc még előbb lelépett, mindent odahagyva.) Ennek is lenyomata a Négyszáz csapás című filmje. Ekkor azonban fogja magát, s levelet ír André Bazinnek, a legnagyobb francia filmkritikusnak és filmesztétának.

Bazin pedig kihozatja az intézetből és két helyen is munkát szerez neki. A fiú éjjel-nappal a Cinématheque (a párizsi filmmúzeum) vetítésein ül. Egy szerelmi csalódás után 18 évesen katonának áll. Fél év németországi kiképzés után Vietnamba vezényelték volna – mikor ezt megtudta, inkább katonaszökevény lett. Ismét Bazin mentette meg, aki leszereltette védencét. Truffaut az ötvenes évek elejére már a Cahiers du Cinéma című szaklap ismert kritikusa: ez a lap Bazin védőszárnya alatt lett az úgynevezett francia újhullám fészke. Truffaut leghírhedtebb vitacikke – „A francia film bizonyos irányzata" – támadás volt a hagyományos film és a filmesek ellen. Élőhalottnak nevezte a korabeli francia filmművészetet, követelte a szerzői filmet, amelyben szabadon bontakozhat ki a rendező teremtő egyénisége. Aztán olyan életmű tulajdonosává rendezi magát, amelyet érdemes filmklubokban mutogatni.

Akinek nincsenek meg Truffaut filmjei, most pótolhatja őket a Ráday Könyvesházban: a februári programon a Jules és Jim, a Bársonyos bőr, a Fahrenheit 451, és A menyasszony feketében volt láthatók, de márciusban az Ellopott arcképek és a Truffaut nyomában is hozzánézhető.

 

Ha ez nem elég, akkor minden szerdán 17.30-tól este nyolcig Identity: ismerkedj meg saját magaddal mások fénytörésében, úgy, ahogy eddig még nem láttad. Szombatonként gyerekfoglalkozásokat is tartanak Tundró Klára vezetésével, akinek gyereke van és ezt olvassa, ne hagyja ki - bár mi nem tudjuk, milyen, de csak jó lehet.

 

február 4. (csütörtök) - 18.00 -Dokk.hu irodalmi portál estje: Kókai János és Zápor György költőkkel Németh Bálint beszélget.

február 4. (csütörtök) - 18.30 - Truffaut életmű sorozat: Jules és Jim (1962) 105', meghívott előadó: Perlaki Tamás.

február 5. (péntek) - 18.00 - Valkó László festőművész kiállítása: A kiállítást megnyitja és a művészről szóló könyvet bemutatja Hajdú István

február 11. (csütörtök) - 18.30 Truffaut életmű sorozat: A bársonyos bőr (1964) 120' Meghívott előadó: Kelecsényi László

február 18. (csütörtök) - 18.30 - Truffaut életmű sorozat: Fahrenheit 451 (1966) 113' Meghívott előadó: Gervai András

február 25. (csütörtök) - 17.00 - Kultúraközvetítők Társaságának összejövetele

február 25. (csütörtök) - 18.30 - Truffaut életmű sorozat: A menyasszony feketében volt (1968) 103' Meghívott előadó Kolozsi László

Március 2-án (szerdán) 18.30-kor Ellopott arcképek - Francois Truffaut (fr. dok.,1993) 88’ és Truffaut nyomában (angol dok. 2009) 30'