fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Norman Rockwellről

2010.02.03. 12:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: folyóirat képzőművészet

Te is a google-ben keresel? Akkor tudod, hogy ma van Norman Rockwell születésnapja. Norman Percevel Rockwell 1894. február 3-án született New Yorkban, s 1978. november 8-ig élt. A huszadik századi amerikai festészet és rajzművészet egyik jeles személyisége volt: illusztrátori munkái közül számos megtalálható az internetet böngészve is. Amerikában leginkább a Saturday Evening Post számára készített illusztrációival vált híressé: a mindennapi élet pillanatait megörökítő képeit több mint négy évtizeden keresztül láthatták a lap olvasói. Négy festményen illzstrálta a szabadságjogokat, utolsó alkotói korszakában a rasszizmus ellen is festett képeket. Legismertebb sorozatai a Willie Gillis, a Rosie the Riveter és a Saying Grace (1951).

Ifjúsági lapok illusztrálásával kezdte - kora gyerekkorától a hivatására készült: 14 évesen került a Chase Művészeti iskolába, innen a Nemzeti Design Akadémiára ment, majd a Művészeti Tanulók Ligájába. Első könyvillusztrációit 18 évesen készítette: Carl H. Claudy kötetét, a Mondd, miért: Történetek természet ősanyánkról című könyvet keltették életre a rajzai. 1913-tól 1916-ig a Boy's Life című magazin művészeti vezetője volt. Az első világháborúban szeretett voltna jelentkezni a haditengerészethez, de 183 centijéhez kevésnek találták a 64 kilós súlyát: egy éjszaka alatt evett annyit, hogy másnap ismét megpróbálja, s felvették. Katonai művészeti pozíciót kapott, így nem került a frontra. Első háztassága 1916-tól 1930-ig tartott, nemsokára újranősült. Kezelést kapott (felesége egy pszichiátriai klinikán dolgozott, innen az ismeretség) az egyik fontos analitikustól, Erik Eriksontól. Felesége 1959-ben hunyt el - 1960-ben újranősült, egy nyugdíjas tanárnőt vett el. A második világháború ideje alatt készítette a Négy szabadság című sorozatát, melyet Franklin D. Roosevelt egyik beszéde inspirált. Az egyetemes szabadságjogok négy alapelvét mintázta meg: a szabad véleménynyilvánítás jogát, a gondolkodás szabadságát, a vallásszabadságot és a gyermekjogokat. Később a napi képregényrajzolással is szeretett volna megpróbálkozni, de hamar kiderült, hogy perfekcionizmusa nem engedi, hogy ilyen gyorsan adjon ki munkát a kezei közül. 1960-ban jelent emg fiával készült önéletrajzi kötete Életem illusztrátorként címmel.

1963-ban bontottak szerződést a Saturday Evening Posttal, s tíz éven át a Look magazin munkatársa lett. Karrierje alatt készített portrét Eisenhowerről, Kennedyről, Johnsonról és Nixonról, s számos közéleti figuráról is, utolsó képeinek egyikét például Judy Garland színésznőről mintázta. Saját múzeuma van Massachusetts-ben. 1977-ben magas állami kitüntetést kapott munkásságáért. 1978-ban hunyt el.

Az általa illusztrált könyvek sorában ott szerepel a Tom Sawyer kalandjai és a Huckleberry Finn kalandjai is. Műveit a legtöbb kritikus idealisztikusnak, túl édesnek titulálta. Vlagyimir Nabokov szerint Rockwell banális tárgyakra használta brilliáns technikáját, s "Dalí valójában Rockwell ikertestvére volt, csak fiatalkorában elrabolták a cigányok".

Inkább nevezték illusztrátornak, mint művésznek - ez nem különösebben zavarta, hiszen maga is ezt a nevet alkalmazta saját hivatására (lásd még erről Hármas önarckép című fenti művét, melyen illusztrátorként rajzolgatja magát egy tükörben, látjuk őt magát kívülről, őt a tükörben és őt a rajzon készülő rajzon, melyre ráillesztette festmény-minőségben többek között Dürer, Rembrandt és Van Gogh önarcképeit, s magát öt skiccen, a rajzokon kívül pedig mindent olyan alapossággal, amennyire lehet, különös tekintettel a festékeket tartalmazó vederre). Mikor a Look magazin számára  a rasszizmusról készített sorozatot, már kezdték komolyabban venni festőként is.

2001-ben a Guggenheim múzeumban állították ki műveit. Egy Shoteby-s aukción 2006-ban egyik munkája 15,4 millió dollárért kelt el. 2008-ban tizenkét amerikai várost érintett a műveiből nyílt vándorkiállítás. (forrás: wikipedia)


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr831725101

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.