fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Versvasárnap: Bak Zsuzsa versei

2010.02.28. 08:30 | icentrifuga | 15 komment

Címkék: vers sorozat irodalom folyóirat szerelem bak zsuzsa

"Sála, az inge, kabátja a széken,
Mind odaillik a téli szobába.
Szeretőm alszik, a párna a szívem,
A Hold mosolyog ma az ég peremén."

Mai versválogatásunkban Bak Zsuzsa öt versét olvashatják.

Téli nyár

 

Egynyári hangulat. Sisteregtél csak,
Izzott az aszfalt a sínek vonalán.
Elvadulni látszott bennem a gondolat,
Hogy megégni vágyom. Az út másik oldalán
Egy szerelmes pár ígért egymásnak szerelmet.
Arcod az arcomba álmok nélkül szaladt.
Szívtalak magamba, s gyűlölve szeretett
Ezeregy szeretőd, ki nap nélkül maradt.
Én szeretni is csak rákvörösen tudok.

Ősz volt. Egy őszi viharhimnuszt zengtek
Éjjel a körtérre hazatérő árvák.
Zaj volt, mert neked zajok kellettek
Az éjbe, de bennem hangjukat bezárták
A kételyek, ahogy nap, mint nap nyugtattál:
„Több van, de a többiek nem olyan fontosak.”
Mondtad, s magadhoz olyan közel húztál,
Hogy ne lássam tisztán magamat s magadat.
Az esőillattól elbódultam halkan.

Csendet akartál, és csendek jöttek-mentek.
Majd tél lett, és te hóval takaróztál,
A hó a vállamról reggelre lepergett,
Mit esténként a válladon magaddal hoztál.
Ennél halkabban suttogni nem lehet.
Megállt a szív e kényszernémaságban.
Egy éjszakai járat tépte csak a csendet.
Az ablakban már magamat sem láttam,
Éreztem a fagyot, s hallgattam csak.

 

Anyám polcán


A hasznos idő másfél hét.

Másfél hét vagy, mondta is egyszer.
Benne karácsony, ünnepek, gyermekkor
És gyermekkor vége.

Egy rövid tapasztalás.
Cigányútra tévedt, unalmas élet,
Bátorság, virrasztás,
Egy távoli, de még éppen
Hallható altatódal.

Igazság-igazságtalanság.
Hogy a szükség kényszer,
Hogy lehet önző is, ha akarja,
Vagy puha párna, vagy
Monoton ima arról, ami nincs,
De kapható.

Intenzív vagy. Ezt is mondta.
Sűrű, mint a vér, vagy édes lekvár
Anyám polcán a kamrában.

Mikor a penészgombákat szedegette
A tetejéről elfelejtette, hogy azért vette elő,
Hogy megegye vagy elajándékozza.

Otthagyta az asztalon árván.


Hajnali báj


Alszik a hó, és csak suttog a táj.
A köd szele mondana valamit még,
De az éj betakarja, s a hajnali báj
Dala duruzsol csendben a falakon túl.

Pára szövi köpönyét, s leteríti
Körben az alakon túli világban.
Láttam, ahogy kezeit melegíti,
Mielőtt elfut a kerteken át.

Sála, az inge, kabátja a széken,
Mind odaillik a téli szobába.
Szeretőm alszik, a párna a szívem,
A Hold mosolyog ma az ég peremén.


Tartus

 

Kutya meleg van.
Málhás szamarakkal mögöttünk
Port szipognak és kendőt lélegeznek nők.
Kulacsomból a vizet a tengerbe öntöm.
Ha odaérünk, megfürösztöm bőröm
Mirhával és habbal.

A város csak agyam mélyén,
A koponyám tetején,
Tutajom a part felé szalad
Egy túlpakolt teve nyomán.

Biccentek felé s intek: menj csak!
Szaladj, magam utolérni, ha én nem tudom,
Más sem. És verejtékezem,
Sós vízzé válok, mielőtt megláthatnám
A tengert.

Mozgó szállásom most megáll.
És Ő nyugtomban üdvözöl: Isten hozott!
Isten hozott!- ennyit mond csak.
Kezem a kezén ragad,
Itt én, most csak én adhatok.


Távozóban


minden gondolat minden ébredés
mikor-látlak-újra-búcsú
a reggel megnyúlt elköszönés
magadtól s magamtól

tovatűnni lassan

körúti egymagam
mint odafaragott szobor
meghajlik előtted

távozóban


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr611796079

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

azallamenvagyok 2010.02.28. 13:25:41

komolyanmá, azért mert nő írja, még nem biztos, hogy jó is...

kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.02.28. 14:34:14

"Egy szerelmes pár ígért egymásnak szerelmet." - ez valami csodás...

Sétáló emberek sétálnak, a tovagördülő vonatok gördülnek tovább, és felreppenő galambok reppenek fel.

"Ősz volt. Egy őszi viharhimnuszt zengtek" Még jó, hogy nem tavaszi az a viharhimnusz.

"Mondtad, s magadhoz olyan közel húztál,
Hogy ne lássam tisztán magamat s magadat."

Ne lássam magadat s magadat? Láthatom-e magadat. Láthatja-e magadat BÁRKI?
A TÉGED és a MAGADAT nem ugyanaz a szó, nem ugyanazt jelenti.

Amúgy ez valami flémblog?

lekvárzsibbasztó 2010.02.28. 14:39:32

ezt hívják katasztrófának!

Barab 2010.02.28. 14:55:17

@azallamenvagyok: Lehet, hogy nem vetted még észre, hogy az ICA (felvállaltan) nőközpontú lap? Másrészt: szexista megjegyzés nélkül már le se tudod írni, hogy nem tetszenek a versek? Mert a lényeg mégiscsak ez lenne.

azallamenvagyok 2010.02.28. 15:59:03

@Barab: te vicces ember vagy:) arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy az ica szexista...

Homályunk hajnalán dörren el e finom dallam,
Körbe-körbe dörög az irodalmam,
De jajj, a szépség s a tehetség elveszik, mert az érték immár
Nem az alkotás, nem az üdv, a tudás,
Hanem csak a sztereotípia igazolás:)

Barab 2010.02.28. 16:08:30

@azallamenvagyok: Hm. Jól értelmezed te a szexizmust?...

Barab 2010.02.28. 16:19:16

@kolbászoszsömle: Ez azért szép:

"Sála, az inge, kabátja a széken,
Mind odaillik a téli szobába.
Szeretőm alszik, a párna a szívem,
A Hold mosolyog ma az ég peremén."

Hogy dicsérjünk is.

KenSentMe 2010.02.28. 18:45:26

@kolbászoszsömle:

"Hogy ne lássam tisztán magamat s magadat."

Gondolom, itt a "magadat" arra utal, hogy egyek vagyunk, a szerelemben.. hogy a te tested az én testem is.. többé nem te vagy, hanem te én vagy, a tiéd az magam is.. ha téged nézlek, magamat látom, úgy, ahogy te látnád magadat az én szemeimen át.. vagyis ez itt nem nyelvhasználati hiba, hanem egy bicsakló és kikacsintó utalás a közelség fokozására.

>A kételyek, ahogy nap, mint nap nyugtattál:
„Több van, de a többiek nem olyan fontosak.”
Mondtad, s magadhoz olyan közel húztál,
Hogy ne lássam tisztán magamat s magadat.<

Ez a versszak egyfajta naiv, mágikus magyarázata annak, hogy az emberek miért vesztik el a józan eszüket a szerelemben.. mert olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy nem látnak senki és semmi mást, még a saját gondolataikat sem.. bár a vers összességében nem tetszik, főleg az ügyetlen befejezése miatt, de pont ez a rész, amit nekiálltál itten kicikizni, szerintem elbűvölő és értékes.

kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.02.28. 19:37:27

@VRbagoly: A döglött lovat is meg lehet magyarázni.

Bennem fel sem merül, hogy a szerző poeta doctus (pont a feljebb megtalálható stilisztikai hibák miatt), így egy sokkal egyszerűbb magyarázatom van a dologra: a "téged" még gyengén sem rímel a" fontosak"-ra és a költőnő a "jó lesz ez bele" elv alapján beleírta, mondván a "téged", meg a "magadat" ugyanazt a személyt jelenti és így szinonimaként használja őket.
Az egyetlen gond, hogy ezek nem szinonimák.

A mágikus verselést, megmondom őszintén, semmire sem tartom.
Már irodalmilag, lévén a közelebbi rokonságban áll a szellemi maszturbációval, mint az információközléssel (az elmondani akarással).

Persze, ízlések és pofonok.

@Barab: Az első két sor tényleg jó, bár az odaillik nekem erőltetett, a "beleillik" jobban illene a képbe, mivel a "téli szobában" (ez egy baromi jó kép) vannak a felsorolt dolgok, valamint a nem törné meg az ütem magas hangrendjét. A harmadik viszont az anapesztusos katyvasz miatt kilóg a tiszta daktilusok közül pedig a párna a szívem figyelemreméltó megoldás, a negyedik meg, azon túl, hogy a szótagtartás miatt felrúgja az időmértéket (holott utolsó sorban a sorvégén a cezúra tökéletes megoldás lenne) akkora közhely, mint egy ház. Már ez az ég pereme szókapcsolat/oximoron meg a hold mosolya szókapcsolat.
Kb olyan, mintha azt írná, hogy "szívemből szeretlek", vagy "lelkem mélyén".

Barab 2010.02.28. 20:26:47

@kolbászoszsömle: Hű. Jó az értő kritikus a háznál.

KenSentMe 2010.02.28. 22:32:58

@kolbászoszsömle: Azért van különbség magyarázat és magyarázkodás, jóhiszeműség és rosszhiszeműség között.. egyik itt közölt vers sem vethető össze egy Csokonai-művel, de akkor is, ha vak-tyúk-is-talál-szemet alapon ír egy jó sort, azt miért kell kifikázni arra hivatkozva, hogy kb. : túl képzetlen ahhoz, hogy tudatosan jelezzen vele, csak rímet nem talált a szerencsétlenje?

Nem mindent lehet úgy megmagyarázni, hogy valami szépet vagy fontosat kapjunk vissza.. ha valami mögött rejlik egy jó magyarázat, azt igen is, meg kell becsülni.

Én attól szeretek Krúdyt olvasni, hogy te nem csíped a mágikusságot.. és talán még akadnak rajtam kívül páran, akik találnak a műveiben holmi értéket. Nem kell elveszni a misztikában, de attól, hogy 2*2 néha nem 4 egy versben, meg a megokolás csak az intuíciók szintjén létezik, attól még az írás lehet inspiráló művészi értelemben, lehet talaja valami kidolgozottabbnak és pontosítottabbnak.. mágia nem mindig hamis, attól, hogy valakinek valamire nincsen kész magyarázata, még nem biztos, hogy téved. Arra a kérdésre, hogy mennyi sejthető meg az igazságból, nem biztos, hogy a "semennyi" a helyes válasz.. nem biztos, hogy csak az elme malmai őrlik ki.

"Sála, az inge, kabátja a széken,
Mind odaillik a téli szobába.
Szeretőm alszik, a párna a szívem,
A Hold mosolyog ma az ég peremén."

A végén nem érzem és nem értem az oximoront :). Az égnek van pereme, megtapasztalhatóan és láthatóan, neve is van, "horizont"... ráadásul tudjuk, hogy a Hold ugyanúgy egy félkört tesz meg az égbolton, mint ahogy a nap is.. a Holdnak is van kelése és nyugvása.. a Hold tehát pl. teliholdkor valóban látható hajnalban az ég peremén, tiszta, derült időben. A mosolyog tényleg elég banális, lehet, hogy a teliholdra hivatkozik vele, hogy kerek, mint egy mosolygó arc.. így is elég stílustalan, de legalább utal valamire. Viszont ez így a látottak száraz leltározása a legegyszerűbb hétköznapi nyelven, hozzáadott érték nélkül.. kinézek az ablakon álmoskásan, hajnalban, és pont a lenyugvó holdon akad meg a szemem, hopp.

Az odaillik tényleg kritizálható, szerintem azért is, mert olyan, mintha távolról nézném.. pedig ha ott vagyok, akkor inkább ideillik.. ha a kedvesem alatt vagyok párna, akkor itt van mindez, körülöttem, ha csak vágyódom oda, akkor ott van, messze innen .. vicces volna, ha valójában nem volna ott a szobában, és csak odaképzelné magát a szeretőjéhez, de sajnos ehhez a magyarázathoz nem találam több kapaszkodót a versben, a "párna a szívem" pedig agyonüti ezt a bájos lehetőséget.

kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.02.28. 23:30:45

@VRbagoly: Érdekes dolgokat mondasz.

Az ég peremét azért tartom oximoronnak, mert az ég végtelen, a Föld gömbölyű és ez a két dolog találkozásának peremsége szerintem önellentmondás, de ezen nem veszünk össze. :)

A mágikus, realista, mágikus-realista, praktikus, racionális versek megítélése szerintem kritikus függő annyiban, hogy van aki erre húzza a száját, van, aki arra.
Ismerek kritikával foglalkozó embert, aki pl a formaverseket el sem olvassa, mondván, úgyis vacak, mert kötött, a lélek meg szabad, úgyhogy az nem lehet igazi. (már, ha jól értettem, amit mondott)

Én meg a káoszt meg a rejtvényeket nem szeretem, de ez a az én bajom. :)

A kritikai rosszindulat egy nehéz dolog. Ha az ember a jó dolgokat emeli ki egy műben, akkor a költő hajlamos azt hinni, hogy jó az, amit írt, pedig ez a világ legritkább dolga.
Szerintem egy verset egyben kell nézni.
Ha az egy "jó vers" akkor kell dicsérni, ha nem jó, akkor meg el kell mondani, hogy az egy nem jó vers.
A vers jósága független szerintem a mondanivalótól. (Weöres Sándor Pletykázó asszonyok című verse pl egy jó vers, bár nem sok mindenről szól.)

Barab 2010.03.01. 09:38:13

@kolbászoszsömle: Szerintem is meg kell mondani, ha egy vers nem jó. Ennél már csak az jobb, ha meg is mutatják, miért nem jó. Ugyanakkor a jó dolgok megerősítése is fontos egy alkotó számára, habár konkrétan itt BZs-nek erre valószínűleg nincs szüksége, mert közölt ő már annyit. Mindegy, már a műfaj miatt is a versírónak maximalistának kell lennie, szerintem, és ebben segíthet a jó kritika, mert olyan rövid, ill. tömény a vers mint műfaj, hogyha elmegy "rossz irányba" - pl. valami közhelyes hasonlattal vagy rossz rímmel -, akkor nehéz, vagy lehetetlen visszahozni, ellentétben egy novellával vagy regénnyel. Szóval itt bizony egy rossz sor is sokat árt.

kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.03.01. 15:53:47

@Barab: Furcsa lenne, ha egy újságban, nem saját blogban megjelent versről azt feltételezném, hogy nem kapott pozitív kritikát.
A mitől nem jó egy vers elég nehéz dió.
Ha ezt egyszerűen meg lehetne mondani, akkor lenne recept a nem nemjó versekre, amik már szinte jó versek.

Karafiáth díszköltőnőcske azt mondta, hogy ha a "lélek" szó benne van, akkor az nem jó, mások a ragrímekben találják meg a rosszaságot, de ezek túl egyszerű szabályok ahhoz, hogy igazak legyenek.

Szerintem a jó vers önmagáról szól. Mint Nemes Nagy Ágnes - Hóesésben, Anna Ahmatova Megjöttél, vagy Weöres Sándor Majom ország.
Ezek a versek egy gondolatot járnak körbe, nem kezd el asszociálgatni bele a világba, mint pl a Téli nyárban fenn, hogy most egynyári hangulat, meg ősz volt, meg tökömöccse kevergés melengeti a pára a kezét a hórakásban, mielőtt elfut a kertek alatt.
De ezt is nehéz megfogni. A biztos pont, nekem, a nyelv. Ha nincs magyarul, ha a mondatokból hiányzik az alany/állítmány/tárgy, ha túl sok a jelző, a redundancia, ha nem tudom egy levegővel végigolvasni, akkor az szerintem rossz vers.
Ami annyiból fontos, hogy általában nem kritikus vagyok, hanem olvasó, és három-négy sor után eldöntöm, hogy egyáltalán hajlandó vagyok-e időt szánni arra, hogy a felszín nélküli csupa mélység művet elolvassam, vagy hagyjam a fenébe (na meg a boltban a polcon) az egész kötetet.

Barab 2010.03.01. 18:15:31

Nagyjából én is így vagyok ezzel, főleg ami a nyelvet illeti. De az említett két vers engem azért megérintett, van hangulatuk meg ritmusuk (míg ki nem zökken a daktilusos). Szerintem egy kis munkával jó versekké lehetne ezeket írni.