fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Alternatív Mekka – interjú Szabó Györggyel

2010.04.21. 11:00 | icentrifuga | 2 komment

Címkék: interjú folyóirat színház képzőművészet köz élet civil(szf)éra

A Trafó Kortárs Művészetek Háza közel húsz éve szolgálja az alternatív színházi és művészeti szcénát, a táncosokat, intermédia-művészeket és zenészeket. Előadásaiban bízhat a betérő: nemigen unatkozik majd. A Liliom utca és a Tűzoltó utca kereszteződésében álló épület történetéről és jelenéről Szabó Györgyöt, az intézmény vezetőjét kérdezte Györe Gabi.


ICA: Hogyan jutottatok ehhez az épülethez?

Szabó György: Francia anarchisták tartottak itt egy fesztivált, akkor jutottam ide én is. Mindenki helyszínt keresett Budapesten: mindannyian tudtunk, hogy előbb-utóbb kell itt lennie egy olyan helynek, amely a kísérletező munkáknak ad teret. Én a Petőfi Csarnokban dolgoztam, sok olyan művészt és csapatot mutattam be, akinek még nem volt saját játszóhelye – elsősorban a tánc volt ilyen, de mellézárkózott később a kortárs zene és a színház is. Érdekes kulturális pezsgést tudtam létrehozni, amelyben részt vállaltak a külföldi kulturális intézetek is. Ez vezetett oda, hogy szerettem volna valahol másutt egy próbahelyet keresni, mert a magyar és a nemzetközi produkciók között nagyon nagy volt a minőségi eltérés. E szándékból lett a Trafó. Az épületet a francia anarchisták egy hónap után elhagyták, a magyar trehányság eredményeképpen a tulajdonos nem foglalkozott vele, így szabad prédája lett mindenféle elképzelésnek. Elsősorban zenekarok kezdtek el itt próbálni. Mikor először bent voltam, akkor Török Ádám próbált, másodszor hatalmas csönd volt, nyári délután, meleg, lehetett hallani a legyek zümmögését, de ahogy egyik teremből a másik terembe sétáltam, egy-két helyen valaki váratlanul ott feküdt, szuszogott a bőrdzseki – kicsit félelmetes volt, ez bennem maradt.

ICA: Honnan tudtatok pénzt szerezni a Trafó megvásárlására, átalakítására? Hiszen nagy ez a terület…

Szabó György: 1991 volt, abban az időben a kormány expót tervezett Budapesten. A fővárosi kulturális bizottság ennek előkészítése során úgy találta, hogy az akkori Fiatal Művészek Klubja egy csomó követelménynek nem tud megfelelni , ezért egy új ingatlanra lenne szükség. Mindenki tudott erről a tervről és döntésről, így mindenki ingatlan keresett. Jerger Krisztina, Mész András, Szirtes János, illetve sokan mások is. Még Rajk is segített ebben, főként a filmes szektor, hiszen nagyon jól ismerték a várost. Mikor megtaláltam ezt az épületet, akkor az expót épp lefújták) ám a projektből maradt hatvan millió forint a fővárosnál, így azt mondták, gyorsan kell venni egy helyet, mert különben elúszik a pénz. Én ezzel az épülettel házaltam, ami korábban a Ramovill volt, tiszta tulajdonosi viszonyokkal, meg lehetett venni egyik napról a másikra. Eredetileg harminc millió volt az ára, de megérezhetett valamit az akkori ügyeskedő tulajdonos, s felnyomta hatvan millióra, az utolsó pillanatban. Kellett hat hét, míg a várost meg lehetett győzni és helyzetbe  hozni, hogy ebből az épületből legyen valami értelmes dolog.

ICA: Hány emberrel indult a Trafó és a programszervezés?

Szabó György: 1992 és 1998 között kulcsos házként működött, az építkezésig művészek dolgoztak itt. Leszűkítettük a tereket, belehelték vagy befűtötték, de dolgoztak, így el is terjedt a híre a dolognak. Közben megterveztettem a ház átalakítását, s mivel nagyon szép terv volt, át is csúszott mindenen. Úgy, hogy az FMK épületét eladták és a beruházáshoz hozzátett a főváros, összejött a költsége, aztán abból mégis elcsíptek egy részt, mert kellett a Pálmaházra, ezért hiányzik a Trafó eleje mind a mai napig. Először meghívottként csak azokra gondoltunk, akiknek ekkora térre, ilyen helyre volt szükségük abban az időben. Táncosokra főként: itt próbált Bozsik Yvette, valamivel később jött Frenák Pál és társulata, majd az Artus, aztán a színház: Hudi csapata, a Mozgó Ház.  Később ehhez a társasághoz csatlakozott az EuroConnections koncertsorozat a Sziget Szervezőirodán keresztül, aztán Orsós Jakab a Czukor Show-val. Így több olyan csapat volt, amely rántotta a Trafót az ismertség felé, s érkeztek a külföldi produkciók is. Ezek összességéből alakult ki a mai Trafó karaktere.

ICA: A külföldi produkciókat ki válogatja?

Szabó György: Én mondom ki az áment, nagyon sokat én keresek meg. Keressük bennük  az egyedit,  azt, hogy hozzák az új, inspiratív gondolatokat: fontos, hogy arra kényszerítse a nézőt, hogy valamilyen módon kapcsolatba kerüljön a művel. Mi nem szórakoztatni akarunk, hanem bizonyos értelemben nevelni: a világhoz alkalmazkodni kell, állandóan értelmezni kell a helyzetet.

ICA: A Trafó minden technikai eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy nagyobb, intermediális produkciókat is befogadjon vagy inkább a zenekarokat és a táncelőadásokat, a kisebb technikai igényű, kisebb gépparkot mozgató dolgokban érdekelt?

Szabó György: Hogy a Trafó a Kortárs Művészetek Háza kitételnek minél jobban megfeleljen, nemzetközi szinten megállja a helyét, kéne ez is, de azt a fajta kutatói tevékenységet, ami nagyon kellene, s amit például a Kitchen Budapestben* (kitchenbudapest.hu) meg lehet csinálni, az itt hiányzik, hiszen ahhoz több tér kell. Minimális térben dolgozunk, de kihozzuk belőle, amit lehet. Külföldön a Trafót a kortárs művészet Mekkájaként emlegetik. Nemrégiben járt kint a kollégám, és megdöbbentek azon, hogy azokról a csapatokról, amelyek épp most kerültek a nemzetközi színtérről a látóterükbe, büszkén azt mondhatta, hogy mindegyikük járt már nálunk vagy éppen jönnek hozzánk, miközben ezek a partnerek Düsseldorfban, Lisszabonban, Párizsban és Rómában vannak.

ICA: Honnan tudod, hova érdemes menni, hol érdemes előadást keresni? Hogyan kell elképzelni a munkádat: mennyit utazol, milyen folyóiratokat forgatsz, mire figyelsz?

Szabó György: Előrebocsájtom, hogy sokkal könnyebb az ember helyzete akkor, ha már ismerik. Lényegében olyan ez, mint ha valaki úgy dönt, hogy Magyarországra szeretne menni, fogja a térképet és annak alapján végiggondolja, mi volna jó. Én is ismerem ezt a kortárs művészeti globális térképet, tudom, hogy mely színházak, mely csapatok érdekesek. Ezeket interneten tudjuk követni, illetve utazunk – négymilliós a tiszta utazási keretünk, ami igazából kutatási költség, s ehhez tudunk még szerezni éves szinten 1-2 milliót, körülbelül hatmillió forintból gazdálkodunk tehát e téren. E mellé jön az a rengeteg DVD: évente körülbelül ezer produkciót nézünk meg, ebből választjuk ki azt a húsz-huszonhárom produkciót, amit bemutatunk.

ICA: Ezeket a DVD-ket megrendelitek, vagy eleve küldik az együttesek és színházak?

Szabó György: Sokszor kérem, hogy küldjék, de van, aki eleve küldi. A Trafó külföldön nagyon ismert, jobban ismert bizonyos körökben, mint például a Katona József Színház. De a Krétakör és a Frenák Pál  Társulat is sokaknak sokat jelent külföldön, most pedig Mundruczó Kornél kezd nagyon ismertté válni Európában.

ICA: Ezek szerint az évek alatt egy jelentős archívumotok halmozódott itt fel DVD-ből, video-szalagokból. Ezt milyen módon tudjátok hasznosítani?

Szabó György: A régi videók feldolgozása negyedik éve zajlik, az utolsó két nagy doboz átírása folyik. Ezt utána beküldjük a színházi archívumba, amit vagy a színházi, vagy a tánc-archívumba tesznek, de mi csak DVD-n kezdünk tárolni. Egyébként bárki számára hozzáférhető, csak előtte fel kell hívni, s az irodában valamennyit megnézhetik. Nem adhatjuk ki ezeket a felvételeket, hiszen nem arra valók. Oktatási-kutatási célokra  természetesen felhasználhatóak, nyilvános közlésre azonban nem.

ICA: A Trafó történetében 1999-ig jutottunk el. Hogyan alakult az utóbbi bő évtizede a Trafónak?

Szabó György: 1998-ban átminősítették Művelődési Házból Művészeti Intézménnyé, ami 2003-ig volt így. Egyedül voltunk ebben a budapesti kategóriában és ez életveszély volt, mert érdekérvényesítésre sem volt lehetőségünk. Lépjünk át a színház kategóriába, mondták, mert akkor megemelkedik a költségvetésünk is. így is történt: átléptünk, ezzel pedig megemelkedett a költségvetésünk. Aztán előírták, hogy intézményből Kht. legyünk, aztán Kht-ből non-profit Kft. A Kht. mint cégforma uniós pályázatoknál probléma volt, mert nem tudták értelmezni, ezért úgy fordítottunk, mint ami a mostani formánk: non-profit limited company: a Kft-vé alakulással EU-kompatibilisek vagyunk.

ICA: Hogyan áll össze a Trafó költségvetése jelenleg?

Szabó György: 316 és 320millió forint közé kell eljuttatnunk a költségvetést, hogy egy kicsit hosszabb ideig normálisan tudjunk működni. E mellé megszerezzük még körülbelül ennek a felét mindenféle forrásból: pályázat, bevétel, egyéb bevétel. Nagy és fárasztó munka. A működési költségünk általában növekszik, a programpénz meg csökken. A külső forrásokból szerzett pénz lassabban csordogál most, hogy a Francia Intézet, a British Council és a Goethe Intézet jelenléte kulturális értelemben csak szimbolikus, nem adnak pénzt és nem sok kooperációra nyitottak. Most már akkora a lyuk, hogy a fővárosnak kell megemelnie a költségvetésünket, s erre szerencsére van is lehetősége. A működés és a program költségvetése jelenleg 15-20 milliós szinten összeér – ezt meg kell oldanunk.

ICA: Mindig a Fővárosról beszélsz, ha a megoldási lehetőségeket taglalod. A kerülethez van kötődése az intézménynek?

Szabó György: Meglehetősen kevés. A Trafónak most nagyon kevés a külső kapcsolata, mert a pénzért való rohangálás annyira sok energiát elvesz, hogy nem nagyon marad idő. A másik, ami még nagyon sok energiát emészt fel, az a társulatok színvonala: az itt fellépő magyar társulatoknak a jelentős része nem érett arra, hogy a Trafóba jöjjön, nincs meg a hozzá kellő praxis, a tapasztalat. S ennek hiányában bizonytalan minden.

ICA: Mit gondolsz, ezen hogyan lehet változtatni? Mi segíti a magyar csapatokat olyan praxishoz, mint az általad említett külföldi együtteseké, akik tartósan járják a világot?

Szabó György: Ez iszonyú komplex kérdés, de szerintem teljesen más mentalitást kellene felmutatnia azoknak, akik ilyen világot akarnak megvalósítani. Azt is tapasztaltam, hogy sokan csak azért csinálják, vagy kacsintgatnak e felé, mert itt most megjelent egy elég jelentős pénzforrás. 1,3 milliárd a korábbi 550 millióhoz képest – ez implikálja a kérdést, mi történjen ezen a területen és hogyan illeszkedjen ez a kis 10 % a 90%-hoz, azaz az alternatív színház 10 %-a a megbecsült kőszínházi élethez. Nemzetközi gyakorlatban 10 % fölötti a függetlenek támogatása az állami támogatási keretből: nálunk a színházakra szánt, Önkormányzatokhoz kerülő keret tíz százaléka a függetleneké.

ICA: Ebben benne vannak a táncelőadások, a kísérleti produkciók, a független színházi előadások, a kísérleti zenei produkciók? Nem tűnik soknak.

Szabó György: Így nézve nem, miközben nagyon sokan nagyon nagy reményeket fűznek ehhez – ezt tudom.

ICA: Mi az, amire az elmúlt évekből kifejezetten büszke vagy, amiért ti mutathattátok be vagy itt járt először?

Szabó György: Büszkék vagyunk a Frenák Pál Társulatra, mert sikerült legalább őt belökni a köztudatba. Arra is, hogy Mundruczó Kornél munkáit felkaroltuk.   Yonderboi egy évig itt dolgozott, aztán mikor azt mondta, elég, mert sikertelen vagyok, két hét múlva már komoly sztár lett, de ilyen az élet… Bozsik Yvette-nek is volt egy nagyon jó korszaka, amit megosztott velünk, s nem csak a Katonával, illetve volt egy-két olyan együttes, amelyik itt indult. A Zagar például a Trafóban debütált.   A kortárs kanadai táncszínházi világ legjobbja, a Compagnie Marie Chouinard szeptemberben ismét jön a Trafóba, immár ötödik alkalommal . Nálunk járt a londoni Tate Gallery  főnöke és megnézte az itteni kiállítóterem anyagát, amire szintén nagyon büszke vagyok.

ICA: Milyen fejlődéssel lennél elégedett?

Szabó György: El kéne érnem, hogy a második ütemet elindítsák, felhúzzuk a tervezett első részt a mostani parkoló helyén. Aztán vannak sztárok, akiket az ember szeretne elhozni, de ezek illékony dolgok… viszont ha meglenne az épület eleje, akkor sokkal határozottabban tudnánk profilt ápolni. A programunk szervesebb volna. A jelenlegi parkoló rész helyén lehetne felépíteni egy új épületrész egészen a ház teljes magasságáig – akkor az alagsorba szorult étterem felülre kerülne, s a mostani parkoló alatti alagsorban lenne egy fúziószínház, ami nekünk nagyon kellene. A kiállító terem, az egykori étterem, s a kisterem, azaz kamaraterem egy erős szimbiózist tudna létrehozni. Régen az FMK-ban is volt a fekete kiállító, ami lent volt, és a fehér, ami fent. Ha valaki bement a kocsmába, a fekete kiállítót mindig megnézte.
A második ütemtől azt várom még, hogy a közlekedő tereket megcsináljuk rendesen, s lenne még két próbatermünk is… tehát nagyon sok haszna lenne, mert a Trafóban állandó művészi körforgás lehetne. A próbatermekben is lehetőség volna egy-egy adott alkotó dolgainak a bemutatása. A mostani huszonegy emberhez képest pár emberrel több dolgozna itt, de megérné.
 

 

* Kitchen Budapest: A Magyar Telekom innovációs laborja egy városi térrel, mobil kommunikációval és internettel foglalkozó multifunkcionális hely, ahol fiatal kutatók számára teret és eszközt biztosítanak a szabad gondolkodásra, s a kreatív csapatmunkára.
 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr671923584

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

AnRea 2010.04.21. 20:27:14

Ezt nagyon jó volt elolvasni!
Gyurinak és csapatának pedig gratulálok a tényleg példaértékű munkájáért. :)