fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

A külsőt érintő diszkrimináció jogi szabályozásáról

2010.05.28. 07:00 | icentrifuga | 1 komment

Címkék: ajánló folyóirat diszkrimináció könyvajánló new york times jogalkalmazás fff gender

Elutasítható-e valaki egy testnevelési tanári állásból azért, mert kövér? Akadályozhat-e egy ápolónőt a gyógyításban a súlyfeleslege? Emily Bazelon a Slate szerkesztője, s a Yale jogi iskolában a Truman Capote jog és média intézet tagja. Május 13-án jelent meg a New York Timesban egy cikke Deborah L. Rhode: A szépséggel kapcsolatos előítéletek. A külső megjelenéssel kapcsolatos jogtalanságok a jogban és az életben. (255 oldal, Oxford University Press. $24.95) című kötetéről. E cikket közöljük szabad fordításban, mert fontosnak tartjuk a témát. 

Emily Bazelon: Első ránézésre

 

2002-ben Jennifer Portnick tornaórákat tartott, s majdnem minden nap dolgozott. De a Jazzercise Fittnes  Társaság elutasította, hogy franchise-rendszerében részt vegyen, mert 1,70-es magasságához kb. 110 kilogrammot nyomott. A Jazzersice úgy indokolta döntését, hogy az ő instruktoraiknak „komoly muszkliaik kell legyenek, s vékonyabbnak kell látszaniuk, mint az átlag”. Portnick panasszal élt a San Fransisco-i Emberi Jogi Bizottságnál, egy 2000-ben a városi tanács által kiadott passzusra hivatkozva, mely épp a külső alapján történő megkülönböztetések megelőzése érdekében született.   Nyert. És a Jazzercise egész Amerikára kiterjedően megváltoztatta hozzáállását, kimondva, hogy többé óraadó tanáraiktól nem követelnek soványságot.

Deborah L. Rhode, a Stanford egyetem jogi professzora […] rámutat, hogy Portnick méretei nem voltak semmiféle korrelációban tanítási képességeivel, bár a Jazzersice összefüggésbe állította e kettőt.  És az ország csaknem minden más részén is így lett volna. Portnick nem kapott volna jogorvoslatot. Rhode új kötete azért íródott, hogy ezen változtassunk. Véleménye szerint a külsőt érintő előítéletek mélyen gyökerező sajátosságok – s mélyen hiszi azt is, hogy a jognak van akkora ereje, hogy ezeket irányítani tudja.

Mint Rhode maga utal rá, munkája, A szépséggel kapcsolatos előítéletek sokat örökölt A szépség mítosza című Naomi Wolf kötettől, melyet húsz évvel ezelőtt lőttek fel a feminista sztratoszférába. Wolf amellett érvel, hogy mivel a külső megjelenés annyira nagy szerepet játszik abban, hogy sikeresek leszünk-e vagy sem, akár a munkáról, akár a szerelemről, akár bármi másról beszélünk – a nők feláldozták a feminista felszabadulás eredményeit a mellimplantátumok és eleve elvetélt diéták oltárán.

Jó lenne, ha leseperhetnénk ezt az analízist csupán annyival, hogy eljárt felette az idő. Azonban nincs így, s ezt Rhode meggyőzően mutatja meg. A kozmetikai ipar megnégyszereződött az elmúlt évtizedben. Az asszonyok még mindig magas sarkakon imbolyognak, ami kikezdi a lábukat és a hátukat, s bármilyen ránctalanító krémet megvásárolnak bármi áron. Rhode szerint kövérnek lenni legalább akkora stigma, mint az AIDS, a drogfüggőség vagy a bűnöző életvitel.

Természetesen nem megoldás amellett érvelni, hogy minden nő hordjon kényelmes lapos talpú cipőt, ne festesse a haját és ne sminkelje magát. A feministák rég megtanulták már, hogy ezt hangsúlyozva csak ellenségeket szerezhetnek. Rhode internalizálta a leckét: mikor rámutat, hogy az Egyesült Államok 16 szenátornőjének (46 évestől 74 évesig) egyike sem ősz, ezt munkahelyi kötelezettségként aposztrofálja. Rhode maga szőke (találkoztam már vele, s egy alkalommal szerkesztettem is írását a Slate-nek). De ez nem mentette meg attól, hogy jótékony stanfordi kollégáinak segédletével sürgős szépségflastromokat szerezzen be, sem egy stylist áldozatos munkájától, aki katasztrofális módon megkínozta a haját, mikor a dolgozó nők amerikai jogi egyesületeit összefogó bizottság egy vidám eseményét készült vezetni. (Igen, Rhode ironikusnak érzékeli a nők cicomakergetését egy, az esélyegyenlőségért vívott küzdelemről szóló eseményen.) Ahelyett viszont, hogy nagy hűhóval az összeroskadásig hordaná le magát, érdeklődését az egyéni választásokról azokra a jogi keretekre irányítja, amelyekben e választások megszülethetnek. Elég biztonságosak és jól szabályozottak a kozmetikai kutatások és a diétás termékek? A jogalkotók és a bíróságok kellőképpen pártját fogják az olyan embereknek, mint Jennifer Portnick?

Az Alkotmány tiltja a faji, a nemi, a vallási nézetek, az eredet és származás szerinti diszkriminációt. Ennek ellenére csupán Michigan Államban és hat másik területen – Columbia kerületben, a Californiai Santa Cruzban, a Wisconsine-i Madisonban, az Illionisi Urbanaban és a Marylandi Howard County településen, valamint San Fransiscoban – vannak olyan jogszabályok, melyek a kinézet alapján elkövetett diszkrimináció ellen védenek. Rhode érti, hogy olvasóinak nagy többsége azt gondolja majd, túl sokat kér, ha szeretné, hogy ez az új kategória is bekerüljön a jogilag védett csoportok közé. „Az ő nézőpontjukból, még ha az ilyen megkülönböztetés nem fair is, a jog képtelen ezeket eltűntetni, és arra sem képes, hogy tegyen ellenük, így mindez csak jogosulatlan költségekkel és a jog korróziójával járna”, írja.

Ám mielőtt a libertariánusok kiköpnék a kávéjukat, Rhode arra kéri őket, hogy vizsgálják meg, hogyan is megy soruk ezeknek a „kövér és alacsony” törvényeknek.  Összegyűjtötte az adatokat és azt találta, hogy a hat városnak és megyének évente átlagosan nulla és kilenc között mozog az ezzel kapcsolatos esetszámuk. Michigenben átlagosan 30 esetről tudunk, és évente csupán egy ezek közül az a panasz, amelyik bíróság elé kerül.

Rhode nem látja az ilyen takarékos érvényre juttatás jótékony szerepét.
Hihetően érvel amellett, hogy a külalakot érintő diszkrimináció elleni védelem kiterjesztése más államokra és városokra nem a tyúkperek megszaporodását eredményezné, hanem sokkal inkább megoldás az égbekiáltóan igazságtalan esetekre.

Szépen felsorolja az említést érdemlő eseteket is: mikor egy ápolónő-tanoncot azért csaptak ki, mert a hivatalnokok úgy vélték, hogy hájasságával rossz példát mutatna a betegeknek; egy báralkalmazott, akit azért rúgtak ki Reno-ban, mert nem akarta festeni magát és felkötni a haját; egy koktélbár pincérnője, aki azért veszítette el az állását egy Atlantic Cityben lévő kaszinóban, mert a ruhaméretekét számmal nőtt.

Ha attól tart, hogy az emberi jogok agendája már így is épp eléggé hosszú, valószínűleg nem indította meg túlzottan a dolog. De Rhode határozottan állítja, hogy nem egy túlszabályozott világ lebeg a szemei előtt, amelyben a reménybeli modellek perbe fogják a tervezett munkáltatót, ha elutasították a jelentkezésüket. Megengedné, hogy az üzletek kinézet szerint válasszanak maguknak alkalmazottakat, azon a módon, ahogyan nem szerint is választhatnak jogszerűen: amennyiben ez egy bona fide foglalkozási követelmény a munka betöltéséhez.

Rhode kész elismerni, hogy a nők jogainak szószólói ügyintézési listájukon nem épp az első helyen tartják számon a kinézeti diszkrimináció ügyét. Csak beszélni akar a magas sarkak és a súlykövetelmény veszélyei, valamint a bérekben mutatkozó szakadék mellett erről is. Hölgyeim, gondoljanak erre, ha legközelebb megfájdul a lábuk.

(megjelent a The New York Times 2010. május 13-i számában)


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr22032069

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

misc · http://misc.blog.hu 2010.06.01. 00:12:53

A kövérség - néhány betegség miatti esettől eltekintve - az egyén kvázi választása, sok rossz döntés eredménye, emiatt nagyon különböző a nemi, származásbeli, fogyatékosság miatti diszkrimináció és a köverség miatti megkülönböztetés. A társadalom megjutalmazza azon tagjait, akik jó döntéseket hoznak - ezen nem lehet változtatni, és nem is látom, miért akarna ezen bárki változtatni.

Az igaz, hogy némi elhízottság a férfiaknál társadalmilag jobban elfogadott, de például az izmosság alapján történő "diszkrimináció" a férfiak körében erősebb, mint a nőknél.