fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Szakállas téma

2010.06.19. 07:00 | icentrifuga | 1 komment

Címkék: ajánló film foci vb folyóirat énkép gender istván 2010 sasa köz élet nőtudat icafoci maruzsa monty pyhton

Kövezettek meg, ha PASSZOLOK!

-felforgatókönyv, olvasópéldány-
 

Mindenki fogadhat, játszhat kortól, nemtől, rassztól függetlenül, a neten is, név nélkül, klikkelhet, itt-ott a legújabbkor legújabb vébéjén, aki ott vagy ott(hon), a neten lehet, egyenjogúbban, mint valaha, de még mindig nem egyenlően… – pedig még a „rómaiak” is!

„Az asszony a kezében lévő álszakállt babrálta menet közben.

- Utálom ezeket a szakállakat – mondta.
- Nők miért nem vehetnek részt a kövezésen, mama?
- Mert írva vagyon. Azért.

A vesztőhely felé közeledve egy ilyen eseményekre szakosodott bazársoron haladtak át. Nagy volt a választék álszakállakból és kövekből. Egy idős asszony haladt el mellettük, hátul a két vállán keresztülvetve, és a nyakával jól megtámasztva egy élettelennek tűnő szamarat vitt. Lazán.



- Szakállat, hölgyem? – kérdezte tőle az egyik árus széles mosollyal. Az asszony nem állt meg, úgy válaszolt.
- Jaj, nincs nekem időm kövezésre, megint beteg szegény. És elsietett vállán a szamárral. Brájenék akkor értek oda az árushoz.
- Köveket, uram?
- Nem kell nekem! Van ott épp elég elszórva a földön!(....)
- Jól van, akkor – döntött az asszony – két hegyes, két lapos és egy csomag kavics.
- Egy csomag kavics – ismételte az árus, és miközben eltette a pénzt, a jól értesültek magabiztosságával hozzátette:
- Jónak ígérkezik a mai program.
- Az jó! – örült meg Brájen anyja.
- Jó szórakozást! – köszönt utánuk a kereskedő.

A kövezésre váró tömeg feszült csendben álldogált. Ez elég furcsa volt, ugyanis a kövezésre váró tömeg gyakorlatilag kizárólag nőkből állt. Gyakorlott szem persze hamar felfedezte volna a különbséget egy valódi szakáll, és a hölgyek által viselt különböző árfekvésű, tehát különböző minőségű álszakállak között, de a helyi elöljárónak, akinek a tiszte volt az események irányítása, úgy látszott, nem tűnt fel semmi…„

- Jabulani. A labda. Fehér – mert, így jobban látszik. Dél-afrikai motívumok vannak rajta – ki gondolta, mi? Szupersima a felülete – vacak műanyag. Száll, mint még soha – leginkább össze-vissza. Hívhatnák nyugodtan labdának is, mint a többit, de ez már rég egy szép új világ. Egyrészt hol lenne akkor az utalás a helyiekre? – A szó jelentése zulu nyelven: örvendjetek, vagy ilyesmi… És főleg! Hogy lehetne újabb és újabb milliókat eladni ugyanolyan, 5-ös méretű, focira ugyanúgy alkalmas (alkalmatlan?) golyóbisokból?! Neked mi a véleményed?
- El lehet adni-venni mindent, Kínában valaki a saját gyermekét eladta interneten.
- Mi a véleményed a vébéről?
- Nekem?
- Igen.
- Ezt még soha egy férfi se kérdezte meg tőlem? Pedig már nyertem meg fogadást, álszakáll nélkül. Nem kérdezed meg, hogy csak nagy szerencsém volt-e?
-Nem. A foci mindenkié.
-Még a rómaiaké is? Műanyag labda.  Lehet azzal focizni homokozón kívül, ugyanis ha a sales és a design a meghatározó, akkor szerintem nagyon szép, kézi szövésű labdákat lehetett volna varrni?! Kiket szidnak ezért, erről is a „rómaiak tehetnek”?
- Erről még csak nem is ők. A labdákat szidja mindenki, főleg a kapusok. Kiszámíthatatlanul repül, nem lehet megfogni stb. A csatárok szerint nem lehet vele lőni. Főleg pontosan nem. De! Legalább valaki sok pénzt keres vele. „Le a mocskos imperialistakapitalistafasiszta mocskokkal! Ne szolgáljuk ki a multinacionális kizsákmányolókat!” Ez nem nagyon demagóg, ugye? Egyébként meg jönnek csak a potyák szép számmal, de nem ám azért, mert rosszul száll a labda. A legnagyobbaknál tudniillik nem is szállt. Pattogott. Azt meg állítólag meg lehet fogni. Csak mögé kell menni. A kapusképzést meg ezzel kezdik 6-7 éves korban. Az angol meg az algériai kapusok akkoriban nyilván kidobóst játszottak, amiben el kell ugrani a labda elől…a vuvuzela, az a színes, tölcsér alakú köpőcső, amelyiknek hangja monoton, zümmögés szerű zajával 90 + x percen keresztül az őrületbe kerget minden meccsen. Már ha az őrületbe kerget, mert engem például nem. Meg lehet szokni. Vagy meg lehet szökni: nem kell nézni a meccset, vagy le kell halkítani a tévét! Ehelyett mindenki a dél-afrikaiakat szidja (ha nem inged…) Olyanokat mondanak rájuk, hogy **** ***** meg ***** *** vagy *************. De főleg, hogy Afrika nem érdemelte meg a vb-t, mert kulturálatlanok! Ja, nem, nem is ám’ a neonáci fröcsögő anonymusok a sportoldalak fórumain. A maguk ünnepét lelkesen és jogosan megülő házigazdák. Mert ugye, ha valami őrült futballvezér nekünk adna egy világeseményt, mi is tennénk a világra, és a magunk örömét néznénk. Mert ez jár a házigazdának. De persze az jogos lenne.



"-Mik azok?
- Azt nem mondom meg. Újabb morajlás.
- Figyelj – próbálkozott a kendős –, nekünk jutott előbb eszünkbe, érted?
- Ez nem igaz!
- De igen!

Az indulatok egyre magasabbra csaptak. Kellemes felüdülés volt ez a pisszenés nélküli hosszú percek után.

- Baromarcú! – így a kendős.
- Mi már hónapok óta készülünk erre!
- Túl kevés idő az nektek, csigaképű! Kontrázott Frenszisz, mire a kendős a mutatóujjával a jobb szemébe bökött. Botok emelkedtek a magasba mindkét oldalon.
- Testvéreim! – Brájen igyekezett túlkiabálni a küzdőket.
- Együtt kell harcolnunk! Nem egymással kell harcolnunk, inkább össze kell fognunk! Hiszen van közös ellenség! Ez hatott.
- A JÚDEAI NEMZETI FRONT! – kiáltották egységesen és összefogva.
- Nem, nem! – hadonászott Brájen – a rómaiak!
- Ja, ja. Igen. A rómaiak. Tényleg – hallatszott innen is, onnan is mindkét csapatból.
- Hölgyeim és Uraim! – hallatszott, ha nem tudnám, hogy az Ókorban járunk, azt mondanám, hogy a hangszórókból.
- A következő küzdelem résztvevői: Lojális Frenk, a makedón zúzógép, és Borisz, az emberevő.

Brájen a lelátón állt egy kis csoport néző mellett, nyakában a mozgóárusok azóta már klasszikussá vált hevederes tálcájával, és éppen pénzt vett át egyiküktől:

- Köszönöm uram. – Aztán elindult egy másik csoport felé.
- "Hú, de kevesen vannak" – miközben rákezdett a jól begyakorolt reklámszövegre.
- Pacsirtanyelv! Fülemülemáj! Szarkaszív! Csípős kobranyelv! Rántott farkasmellbimbó! Vegyétek és egyétek, amíg meleg! Marcipános varangy! Metélt teveherék!

Ennél a pontnál hirtelen elhallgatott, és meredten megállt. Távolabb ugyan, de azért jól kivehetően négy ember ült elkülönült csoportot alkotva. Ez persze nem volt nehéz a szinte tök üres nézőtéren. Nem is ez tűnt fel Brájennek, hanem fekete színű öltözetük. Feltűnően hasonlítottak arra a négy emberre, akiket Brájen az előző napi hegyi beszédnél látott, amikor megtudta, hogy boldogok a heringek, és az a jó kis verekedés volt, amit végül otthagytak a kövezés miatt. És miután még frissen élt benne a felismerés, hogy ő római (bár bizonyára kóser római), a kis csoporton pedig látszott, hogy valami titkos rómaellenes szervezkedés résztvevői (csak illegalitásban szoktak ilyen feltűnően egyformán öltözködni), Brájen egyenesen feléjük indult. Amazok még nem vehették észre, hiszen messze volt, de egyébként is igen elmélyülten társalogtak. Egyikük lejjebb ült egy lépcsőfokkal a másik háromnál, talán mert nő volt, és ez számított akkoriban, még illegalitásban is. Épp hevesen magyarázott a férfiaknak.


 - Én úgy érzem, Redzs, hogy egy antiimperialista csoportnak, mint a miénk, tükröznie kell a birodalom belsejében feszülő érdekellentéteket! – akit Redzsnek nevezett, bólintott.
- Egyetértek. Frenszisz? – nézett kérdőleg a baloldali szomszédjára.
- Igen – helyeselt a megszólított.
- Azt hiszem, Judit szemlélete helyénvaló. Feltéve, hogy a mozgalom nem felejti el, hogy elidegeníthetetlen joga minden férfinak...
- Vagy nőnek – szólt közbe a harmadik férfi, aki Redzs jobb oldalán ült.
- Vagy nőnek – folytatta Frenszisz – a férfiatlanság.
- Vagy nőietlenség – ez újabb közbeszólás volt jobbról.
- Vagy nőietlenség – egyezett bele Frenszisz.
- Úgy van – hagyta helyben Redzs.
- Köszönöm, bátyám – nézett Redzsre hálásan és büszkén Frenszisz.
- Vagy húgom – kottyantotta be a harmadik férfi.
- Vagy húgom – Frenszisz kizökkent egy pillanatra. – Ő... hol tartottam?
- Azt hiszem, befejezted – mondta Redzs és ő folytatta a gondolatmenetet.
- Továbbá! – kezdte –veleszületett joga minden férfinek...
- Vagy nőnek – (jobbról)...
- Hagyd már abba a nőzést – torkolta le a férfit Redzs – örökké kizökkentesz minket! A férfi azonban nem hagyta magát.
- A nőknek joguk van szerepet vállalni a mozgalmunkban, Redzs – magyarázta hevesen.
- Miért jössz állandóan a nőkkel, Szten? Amaz szemérmesen lesütötte a szemét, és halkan válaszolta:
- Az akarok lenni.
- Mi??
- Nő akarok lenni. Mostantól mindannyian hívjatok Lorettának. Redzs nem értette.
- Mi?!
- Egy férfinek joga van ehhez – védte álláspontját a jobb oldali.
- És miért akarsz Loretta lenni, Szten? – kérdezte Judit érdeklődve.
- Gyerekeket akarok. Redzs egészen elképedt. Úgy nézett a mellette ülőre, mint aki nem lát jól. Jelzem, így is érezte.
- Gyerekeket akarsz?!
- Minden férfinek joga van gyerekeket szülni, ha akar! – fejtette ki álláspontját Szten.
- De te nem szülhetsz gyereket! – mondta Redzs jó hangosan és nyomatékkal artikulálva, mint amikor egy magyar ember külföldinek magyaráz magyarul. Szten kikérte magának.
- Ne nyomj el engem!”

Mindenki fogadhat, játszhat kortól, nemtől, rassztól függetlenül, a neten is, név nélkül, klikkelhet, játszhat a legújabbkor legújabb vébéjén, aki ott vagy ott(hon), a neten lehet, egyenjogúbban, mint valaha, de még mindig nem egyenlően… – pedig még a rómaiak is!
AkkorszerintemjárAfirkánakisavbmertmármindenholvoltazAntaktiszkivételévelcsaknálukneméskülönbenisezmajdberántjaagazdaságukatmegaközbiztonságotmegmindent! Megint a demagógia mezejére tévedtem? Lehet. A játék, a foci mindenkié! És az irodalmi vonatkozás: a vasárnapi meccs után a „királyi” tévé kulturális műsorában mutatták, hogy az Íróválogatott 7-1-re lemosta a Színészválogatottat. Véletlenül hagytam ott a tévét…és az álszakállt.

Írta: Monty Python, Maruzsa Szten István, Sasvári Loretta Sasa

És a végén, mindig nézd az élet napos oldalát, foc-itt!

Ahogy a rajongók éneklik

DigiBiblográfia:

Monty Python's Life of Brian, 1979



A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr312092205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.