fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Nomyna, a szupernő: Koós István képregényei

2010.07.12. 07:00 | motoko | 2 komment

Címkék: ajánló interjú mese irodalom képregény mitológia műút nagy csilla koós istván

Koós István irodalomtörténész, kritikus, tankönyvíró, és nem utolsósorban képregényrajzoló. Történetei összetettek, mese és mítosz, fantasztikum és létbölcselet, humor és irónia együttese jellemzi a most készülő képregényét is.
 
ICA bepillantott az íróasztalfiókba, és ha már ott járt, szóra is bírta a szerzőt.
 
 

Az új képregényed hőse Nomyna (akinek a neve is beszédes!), szuperhős és mitikus figura egyszerre: egy tojásból jön világra, pillantásával lángra lobbantja a körülötte lévő dolgokat. Eddig két oldal készült el, Nomyna eredetéről és haláláról szóló fragmentumokkal. Megtudhatunk részleteket a cselekményről?

Az az igazság, hogy kicsit még képlékeny a történet. Az előző két képregényemmel (Az erdő fekete méhe, A démonok bolygója – A szerk.) ellentétben ezt úgy kezdtem el, hogy még nem találtam ki pontosan a forgatókönyvet. Ez az alkotásmód eléggé furcsának tűnhet, de több szempontból sem rossz stratégia. Egyrészt eléggé nagy szabadságot ad az alkotónak: a munka során azt rajzolok és írok, ami éppen eszembe jut, és amihez éppen kedvem van. Másfelől a történet így szeszélyessé, csapongóvá válhat, hasonlóan azokhoz a szerkezet és történetvezetés szempontjából kiszámíthatatlan művekhez, amiket annyira szeretek az irodalomban, hogy nem tudok betelni az olvasásukkal. Ilyen például Az ezeregyéjszaka meséi, amely csupa betéttörténetből és a betéttörténetek betéttörténeteiből áll (Karinthy remekül parodizálta is ezt a jellegzetes elbeszélésmódot); Hoffmann lezárt-lezáratlan történetei a rengeteg variációval, hasonmással; a kortárs irodalomból pedig A könnymutatványosok legendája, amely szinte kimeríthetetlennek tűnik. Ez utóbbit egyébként annyiszor olvastam, hogy egyes részeit szinte már fejből tudom.
 
 Nomyna 1.
 
Valószínű mindenesetre, hogy a központi szál az új képregényben a Nomyna nevű nő és a király vezérének a szerelme lesz, akik meghalnak, aztán visszatérnek a halálból, és egymásé lesznek a ragyogó/világló tisztáson, amiről a második oldalon a szellemgyerek mesél. Ez így egy kicsit giccsesnek tűnik, de majd meglátjuk, hogyan alakul. A központi motívumok mindenesetre egységesíteni fogják valamennyire a művet – ilyen motívum maga a ragyogó tisztás, a lét ragyogó tisztása, amely motívummal Heidegger valamelyik szövegében találkoztam. A másik ilyen központi motívum a szépség, amelyről az esztétikai gondolkodás történetében olyan sok mindent leírtak, Kanttól Rilkéig, Baudelaire-en át.
 
Nomyna 2.
 
Az előző munkád is hasonló szerkezetű.
 
A démonok bolygója a Műút folyóiratban lesz olvasható, legkorábban februárban. A történet az időről és annak anyagi vetületéről, a mozgásról szól. A démonok bolygóján minden mozgásban van. Él itt egy herceg, aki nem bírja elviselni, hogy minden mozog, hogy nincs állandóság, és megpróbál küzdeni ellene. Gyönyörű táncosnőket raboltat el, és megfosztja őket a mozgás képességétől, aztán pedig szobrokként állítja ki őket a múzeumában. A főszereplő feladata, hogy kiszabadítsa a nőket, és meggyőzze a herceget, hogy az idővel, a mulandósággal nem lehet dacolni (a mozgó táncosnők itt metaforikusan önmagukon kívül a gondolatok, emlékek időbeliségére, múlandóságára is utalnak). Ez sikerül is a főszereplőnek, a herceg elengedi a nőket, de kiderül, hogy valójában a bolygó irányítóját, a mozdulatlan mozgatót, egy hatalmas kígyót (a démonok mozdulatlan mozgatója nem lehet más, mint a kígyó) kell legyőzni, mert ő felel minden démonért.
 
Az erdő fekete méhe 1.
 
Irodalomtörténész vagy, a doktori disszertációdat például Arany Jánosról írtad, néhány éve rajzolsz képregényt. Honnan az indíttatás?
 
A képregények mindig is érdekeltek, középiskolás koromban inkább szerettem volna képregényrajzoló lenni, mint irodalmár. Az egyetemi évek vége felé újra elővettem a képregénnyel kapcsolatos tervemeimet, és hobbiból autodidakta módon elkezdtem rajzolni tanulni, illetve megtervezni a karaktereket, a történeteket. Izgalmas dolog a cselekményt kitalálni, és úgy gondolom, az én figuráim, történeteim valamiért jobban működnek képregényben, mint ahogy pl. egy novella formájában működnének (illetve inkább nem is működnének). Talán azért, mert meseszerű, fantasztikus elbeszélések, és ezért jobb, ha félig vizuálisan, félig szövegesen jelenítem meg azokat.
 
 
Inkább megrajzolni, mint elbeszélni?
 
Úgy értem, jól alkalmazható a képregények sajátos elbeszélésmódja, a kifejezés lehetőségeinek sajátos variációi. Érdekes, ahogy a rajz és a szöveg együttműködik, ahogy ingadozik az arányuk; a panelek mérete szintén nagymértékben változtatható, így játszani lehet az elbeszélés terével és idejével, illetve játékba hozni a médiumnak azt a jellemzőjét, hogy egy időben összefüggő, folyamatos eseménysort megszakított elemekkel, állóképekkel mesél el. Egy nagyobb, részletgazdag, tablószerű panelnek amellett, hogy az elbeszélés idejének egy pillanatát jeleníti meg, megvan a saját időbelisége is: a néző-olvasó megtorpan, és a kép részleteit veszi szemügyre egymás után, vagyis az adott kép terében bolyong, így egy bizonyos kimerevített pillanat tere válik idővé. Más, redukáltabb, erőteljes mozgást ábrázoló panelek viszont dinamikusan sodorják tovább az olvasót.
 
Az erdő fekete méhe 2.
 
Hasonló a helyzet az erőteljes stilizációval: szeretem az olyan műveket, amelyek egy-egy kifejező folttal, vonallal, árnyékkal képesek valami nagyon fontosat érzékeltetni. Ezért kedvelem például Frank Miller Sin Cityjét: drasztikus fekete-fehér foltokkal dolgozik, látható, hogyan folyik meg a festék, hogyan fröccsen a tinta, hol használ ecsetet, hol tollat. Világosan észleljük, hogy a lapon durva tintapacák, ecsetnyomok sötétlenek, de mégis beleborzongunk abba, ahogy a szereplők vére fröcsög (a festékfoltok a vért ábrázolják). Egyszerre érzékelünk valamit hús-vér szereplőnek és festékfoltnak; nem feledkezünk meg róla, hogy valójában rajzokat, vonalakat, foltokat látunk, és mégis magába szippant a mű világa.
 
Az „elrajzolás” szintén kifejező: a figurák jellegzetes vonalai mindig eltúlzottak, pl. a nők darázsdereka és a férfiak hatalmas izmai nem annyira a valóságot tükrözik, hanem inkább az emberi alakról a fejünkben élő egyszerűsített mentális reprezentációt, illetve vágyképet jelenítik meg. A túlzás nem csupán a figurák formájára, hanem a mozgásra is vonatkozik: meg lehet figyelni, hogy a realisztikusan megrajzolt szereplők is sokkal erőteljesebb, dinamikusabb mozdulatokat tesznek, mint a valóságban. Asterix és Obelix például a valóságban nemhogy nem szaladgálhatna és verekedhetne úgy, mint a képregényben, de meg sem mozdulhatnának, hiszen olyan az alkatuk, hogy nem bírnák el a saját fejüket, krumpliorrukat. Erről nyilván hosszan lehetne beszélni.
 

 

 Az erdő fekete méhe 3.

Tervek?
 

Az eddig elkezdett képregények befejezésén kívül formálódik egy történet A Leviatán, és egy másik a Szuroklány Rémvárosban címmel. Egyébként azt is tervezem, hogy az egyes képregény-történetek össze fognak kapcsolódni, egyes szereplők több történetben is meg fognak jelenni, és egyfajta mitológiát fejlesztek. Meglátjuk.

 
Koós Istvánról máshol:
 
 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr362143424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Netuddki. 2010.07.12. 10:21:17

Szanaszét szilikonozott csőrű és csöcsű tyúk. A szerzőnek biztos bejönnek ezek a szörnyek, mint pl. a voksán virág is.

motoko 2010.07.12. 10:26:34

nem tudom, kovi, de nem is hiszem, h. szempont, inkább nézd meg azt is, amit az elrajzolásról ír...