fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

C. Molnár Emma a Hellinger-féle családállításról

2010.10.23. 07:00 | icentrifuga | 1 komment

Címkék: interjú folyóirat láng judit

Családállítás. Hallottuk már a szót, de mit is jelent pontosan? Ki állít családot kinek? Mire jó ez? Láng Judit elment egy foglalkozásra, hogy tapasztalatot szerezzen, aztán megkérdezte C. Molnár Emma aktív-analitikus pszichoterapeutát a Hellinger-féle családállításról,  és egyéb pszichoterápiát kiegészítő segítő technikákról.

 

 

Néhányan arról meséltek nekem, hogy a Hellinger-féle családállításon megoldódnak az élethelyzeti elakadások, annak kapcsán, hogy fény derül a családi titkokra, akár több generációra visszamenőlegesen is. Az elmélet szerint bármilyen családból származunk is, innen kaptunk mindent, amivel az életünket sikerre vihetjük. A családi rendszerállítás sok elemében hasonlít egy interaktív előadáshoz. Érdekelt, milyen is az, ha idegen emberek játszanak el szituációkat az életemből, beszéd nélkül, vajon jelent-e ez nekem valamit és tud-e valódi segítséget nyújtani. Erre a választ csak a saját élmény adhatja meg, hát bejelentkeztem (www.anyulurege.hu), és egy szombat délelőtt odamentem, hogy tapasztalatot szerezzek, nem csak nézőként. Aztán megkérdeztem C. Molnár Emma pszichoterapeuta aktív-analitikust, A Nő ezer arca (www.aenea.hu) klinika és az Életszeretet - Életöröm alapítvány (www.eletorom-alapitvany.hu)vezetőjét, mit is gondol erről a módszerről.

 
 
A saját élmény:
 
A belvárosi lakás második emeletén, egy tágas majdnem üres, világos szobában ültünk le. A falon néhány ezokép, a sarokban pálma, a teret beterítő nagyszőnyeg szélén körben székek, mellettük papír zsebkendős dobozok, előrelátóan, arra az esetre, ha valakinek megindulna a lelke az események hatására. Heten voltunk a két vezetővel, Hedviggel és Tamással együtt, ők házasok. A nap végén, utolsónak állítottak – nekem is. Kérdésnek mondtam egy általános, mindenkit érintő problémát: nehéz beilleszkednem egy-egy új közösségbe. Miért? Hedvig kérte, hogy válasszam ki a téma szereplőit.
Magam helyettesítésére az egyik vezetőt, Tamást kértem. Felváltva vezették az állításokat, mikor Hedvig vezetett, ő passzív volt, látszólag kívülálló, gondoltam, jó lesz, ha engem jelenít meg. Másik szereplőnek, aki majd a „közösséget” jeleníti meg, egy testvérpár női tagját jelöltem. Edit harmincnyolc körüli, meleg barna tekintetű, magát adni tudó nő, már többször is volt állításon Hedvigéknél, a bátyjával, Palival, (negyvenöt körüli)  most először. Editnek nincs párkapcsolata, miért, ezt a kérdést hozta az állításra. (Róla az lett világos az én olvasatomban, mert nem beszéltük meg, hogy az ideáinak nem felel meg senki. A dédnagyanyja szicíliai volt, nem ment férjhez, ott volt valami elakadás a családban, ami így jelent meg nála.) Gondoltam, ő jó lesz „közösségnek”, mert bőbeszédű. Editet a tér közepére, Pétert meg tőle távol, a képzelt kör szélén helyeztem el, aztán leültem, figyeltem mi történik. Az addig passzív Péter, odament Edithez és játszani kezdett vele, évődve, kedvesen. Picit rálépett a lábára, az Edit vissza, kis birkózás, ilyesmi, végig érintették egymást. Hedvig beállított még két nőt, a huszonnyolc éves, de sokkal fiatalabbnak látszó Évát és az ötvenöt körüli Marit. (Kemény nő mindkettő, a családjukat áldozatiságukkal manipuláló harcosok. Éva nem tudja elengedni a nagyapját, aki tizenkét éve meghalt. Magányos, nem tud beszélgetni a szüleivel. Az állításon kiderült, hogy az apja és a nagyapja rivalizáltak egymással. A nagyapa megjárta a háborút, férfivirtusban az apa nem vehette fel vele a versenyt. Éva úgy érzi, ő tehet a nagypapa haláláról. Most ő harcol az apjával. Marinak konfliktusa van a kamasz, tizenhat éves lányával. Alapjáraton vádolja a férfiakat, hogy szerencsétlenek. A férjét, az apját, a lánya udvarlóját, a szeretőjét, szóval mindenkit. Ő a szuper erős anya.) Ők is beszálltak birkózós, „együtt jajdejó” játékba. Péter irányított minden interakciót, a nők élvezték a játékot, közben mindig, mindenki érintette egymást. Péternek lett elege legelőbb, leült ahol volt, a többiek utána. Egy-egy mosoly még, aztán elkülönülve, de közel egymáshoz ülve maradtak. Hedvig kérte, hogy cseréljek helyet Péterrel.  
 
Leültem ugyanoda, ahol ő ült eddig. A többiek pedig körbeültek, fogták egymást. Én középen, csak a térdükhöz értem. Mit érzek, kérdi a Hedvig. Mondom: mintha egy buborékban ülnék, jó is meg nem is. Jó, mert érzem a többiek szeretetét, nem jó, mert bezár a kör. Mennék már. Figyelő pozícióban is arra gondoltam, miközben zajlott a Péter irányította játék, hogy sokáig tart, tovább, mint amiben én még jól éreztem volna magam. Megkönnyebbültem, mikor Péter végre kiszállt, azzal jelezve, hogy leült. Nyugi lett végre. Mondom hangosan: buborék ez a kör, amiben ülök, de mennék már. 
Hedvig értelmezése a „szereplők” tudattalan helyezkedése és cselekvései kapcsán, hogy a születésemkor anyám méhében velem együtt még három magzat volt, összesen négyen voltunk egy korábbi terhességi szakaszban, két fiú, és két lány.  Hedvig szerint ennek a méhen belüli idillnek a másolatát keresem a közösségekben, ezért nem felel meg egyik sem.
Szerintem fura, elvonatkoztatásában absztrakt, jelentésében pedig általános az értelmezés, bár nem utasítom el, mert a buborék lehet szinonim az anyaméhhel.
Továbblépve: a családállítás véleményem szerint aktuális csoport- és vezetőfüggő. Egyvalaki befolyásolhat mindenkit. Az állítás sikere attól is függ, hogy ki mennyire tudja megfogalmazni az érzéseit, mennyire nyitott, meri-e magát adni, vagy nem. Mennyire tudja valóban a saját kérdését feltenni, és ebben a médiumi állapotban a racionalitását háttérben tudja-e hagyni.  Olyan volt nekem a családállítás, mint valami élő Ji Csing. Tehát ennek a megértéséhez valamennyire érettnek kell lenni. 
 

C. Molnár Emma a családállításról, és egyéb pszichoterápiát kiegészítő segítő technikákról

 
A családállítás önmagában is megállja a helyét, mint a segítségnyújtás egyik formája?
 
A családállítás élményt ad, és nem több ennél. Előrevivő erő egy komplex probléma megértésében, ezért kiegészítő technika. Ez az „állító” egy nagyobb problémakörének részletkérdése, amelyet a kérdező tükrözve és tükröztetve tud látni. A csoportvezető ebben a tükröztetési folyamatban vesz részt, mint technikai vezető. Ez a dolog lényege. A családállítás csak eszköz, nem önálló terápia. Sokan azonban iskolát csinálnak belőle, és önálló módszerként hirdetik.
 
Miért nem jó, hogy valaki kiegészítő technikákkal próbálja meg megoldani az élethelyzeti elakadásait? 
 
A pszichoterápia egy fogalmi, vagyis elméleti rendszer, ami lelki segítségnyújtást jelent, ha lefordítjuk a szót. Viszont önmagában nem módszer, mert gyűjtőfogalom. A pszichoterápiák módszerspecifikusak, vagyis különböző irányzatokkal dolgoznak. Két nagy megközelítési csoport van: a viselkedésterápiák (kognitív megismerésre alapuló) terápiák, és az analitikus (elemző) terápiák. Ezeken belül, a másik két osztályozás az egyéni és a csoportforma. Az egyéni terápiák lehetnek analitikusan orientáltak, vagy adott esetben kognitív rendszerűek. A csoportterápia ugyanúgy. A csoport lehet akár egy pár vagy család is, ahol nemcsak idegen emberek dolgoznak együtt. Ezeknek kiemelten fontos jelentősége, hogy egy viszonylag hosszabb lejáratú szerződéskötést köt a terapeuta és a beteg, vagy páciens, egy adott cél elérésére. A minimális ülésszám tíz körül szokott lenni, de lehet ennél több is, akár határozatlan idejű is. Ezeknél a feldolgozási formáknál alkalmazhatnak különböző átsegítő technikákat, például adott esetben a csoportterápiánál, relaxációt. A szocioterápiát is ritkán alkalmazzák önállóan, csak bizonyos betegségformáknál. Tehát a pszichoterápiában a terapeuta egy előre megtervezett, a beteggel egyeztetett és elfogadott szerződésszerű viszonyban áll.  Ezen kívül vannak olyan adjuváns (kiegészítő) terápiák, kifejezetten így is hívják őket, ahol a beteg számára a cél nem valaminek az elérése, hanem valamilyen eszköz megszerzése, amivel segíteni tudja az életét. Például egy nagyon stresszes helyzetben élő ember relaxációs technikákat vagy más stressmenedzsment módszert tanul, amivel sokkal könnyebben tudja kezelni a saját stresszogén helyzeteit. (www.eletorom-alapitvany.hu) Ha például az egyik tünete az, hogy nehezen alszik el, akkor ezért az elalváshoz megtanul egyfajta relaxációs technikát, amivel könnyebben tud ellazulni. Többféle relaxációs technika létezik, ismertek aktív és passzív formái is. Az adjuváns terápiák közé tartoznak a különböző művészetterápiák. Az aktív formájában használnak hangszert, vagy festenek, passzív formáiban zenét hallgathatnak és feldolgozzák annak élményeit. A művészetterápia egyik passzív formája a biblioterápia is, de mondom, sok ilyen, vagy hasonló technika van.  
 
Mit gondol a Hellinger-féle családállításról?
 
A Hellinger-féle családállítás mint technika tulajdonképpen érdekes jelenség a lelki segítségnyújtási formák között, mert Hellinger szerzetes, mégpedig Afrikában. Az ottani háborús viszonyok miatt a családok elszegényedtek, szétestek. A családtagokban kialakult bűntudati elemek voltak azok a tényezők, amelyek rávezették Hellingert, hogy a különböző gyökérérzés-hiányok miatt nincs átívelése a generációs múltnak, illetve az eltávolodások, bűntudati feszültségeket, szorongásokat generálnak. Ezt felismerve alakította ki Hellinger a családállítás technikáját. Mint minden újdonság, ez a módszer is futótűzként, iskolaszerűen kezdett el terjedni. Ismereteim szerint,ma már többféle elágazása is van, vagyis használják. A családállításnál egy adott probléma megbeszélésére jelentkezik be valaki alkalmanként. A vezető általában a Hellinger-féle módszerből képzett, de nem feltétlenül van rálátása a terápiás módszerek széles skálájára, a pszichoszomatikus betegségek különböző megjelenéseire, ebben az értelemben a pszichoterápiára. Ha szabad így fogalmazni, a szakma alapállásának van egyfajta távolságtartása a Hellinger-módszertől, ugyanúgy, mint a például a Darnell-tréningtől, az agykontrolltól,  és az egyéb Szilva-féle módszerektől. Ezek egy alkalomra ugyan nagy élményadó energiákat mozdítanak meg a jelenlévőkben, de ezeknek sem a felvezetése, sem a levezetése nincs igazában kézben tartva, vagyis a jelenlévők lelki biztonsága sajnos nem garantált, ahogy más kiegészítő technikáknál sem, természetesen akkor, ha pszichoterápiában képzetlen a vezető.  
 
Láng Judit
 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr642391346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.