fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Versvasárnap - Carol Ann Duffy

2010.10.24. 11:45 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: vers irodalom folyóirat versvasárnap

Carol Ann Duffy 1955-ben született Glasgowban. 2009-ben ő lett az első nő (és az első skót),  aki megkapta a poet laureate, a koszorús költő címet Nagy-Britanniában. A világ felesége című kötetben híres férfiak nőtársai adják elő az unalomig ismert történeteket - az ő szemszögükből. Freudné, Darwinné, Sziszüphosz felesége, Elvis húga  vagy éppen Piroska meséli újra a történelmet. Versvasárnapunkra ebből a kötetből válogattunk. A verseket Kappanyos András fordította. 

Mrs. Sziszüphosz 

 
Most is a kővel bénázik, a hülye valag. 
Mit kő, bazi szikla – már alig támolyog. 
Mikor elkezdte, gondoltam, az ember nem morog, 
de mostanra úgy felgyűlt bennem a harag, 
néha attól félek, az életére török. 
 
Gondolj a jattra, mondja. Nem gondolok. 
Minek a jatt, ha annyi időd se marad, 
hogy telitölts egy borospoharat, 
vagy hogy körbesétáld velem a teret. 
Faszkalap. 
A nép mérföldekről ideténfereg, 
bámulják, hogy pörög, 
nekik csak móka, a világ így kerek. 
Szerencsétlen palimadarak. 
Az is lenne ilyen jó, 
ha a holdra vicsorog:
az a kibaszott kő alighogy felér, 
újra lehömpölyög, 
mélybe dübörög. 
És mit mond erre ő?
Nem hőbörög:
vasnál élesebb, 
sasnál éberebb, 
nem hőbörög. 
 
De én a sötétben magam heverek, 
így érezhette magát Noé neje, 
tudván, a férje bárkát farag, 
vagy Frau Bach, míg készült az újabb darab. 
Beszéd helyett már csak vijjogok, 
a mosolyom ferdén vigyorog, 
míg őt az alkonyba vesző hegyen várja az örök
száz százalék, vagy több, a munka, a dolog. 
 
 

Mrs. Darwin

 
1852. április 7. 
 
Meglátogattuk az állatkertet. 
Azt mondtam neki: 
„Valami abban a csimpánzban rád emlékeztet.” 
 
 
 

Elvis ikerhúga 

 
Are you lonesome tonight? Do you miss me tonight? 
 
Elvis él és nőnemű (Madonna) 
 
A zárdában, jeee
kertészkedem
nézem, mi hogy virul
s imámban örökké él
a rock ’n’ roll
 
Presley Nővér
így hívnak itt. 
A Főnővér úgy ás éppen
ahogy az én csípőm mozdul
s a bátyámé régen. 
 
Gregorián dallam 
a gyógyfüvek felett
Pascha nostrum immolatus est…
A csuhám egyszerű
sötétes szinek, 
 
kulcskarika, rózsafüzér
kis csipkével novíciák
varrta főkötő
lábamon a strapabíró
táncos kék cipő. 
 
Olyan ez itt
mint Graceland maga
a Kegy Hona. 
Visszatér hát arcom jellegzetes, 
ferde mosolya. 
 
Frankó. 
Kösz, jól vagyok. 
Semmi se kell. 
Rég jártam feléd Lonely Street
s te vén Heartbreak Hotel. 
 

Eurüdiké

 
Halott voltam, lányok, 
lenn az Alvilágban, árnyban, 
önmagam időtlen árnyává váltam. 
Véget ér a szó ehelyt, 
fekete lyuk a mondatvégi pont, 
nincs beszéd, megáll a nyelv. 
S elhalnak itt 
a végső szavak 
bármily híresek. 
Jó volt nekem alant. 
 
Képzeljetek el
hozzáférhetetlenül
túl e világ határán
ahogy arcomon 
Örök Béke ül
az egyetlen helyen, ahol egy lánynak
nyugta lehet a férfitől, 
ki folyton nyomába jár, 
írja a verseket, 
s míg a lány olvassa őket, 
a nyakába liheg, 
Múzsájának nevezi, 
s egy teljes napra kiakad, ha a lány megmondja neki, 
hogy az elvont főneveket néha rosszul kezeli. 
Csak képzeljétek el az arcom, 
mikor hallom – 
Ó Istenek – 
az ismert kopp-kopp-koppanást az ajtón. 
 
Ez Ő. 
A nagy O. 
Teljes életnagyságban. 
Kezében a lyra, 
s új versenyművének én vagyok a díja. 
 
Akkor más idők jártak. 
Versvonalon a férfiak
csak a nagy O-t látták sztárnak. 
Legendája volt. 
A fülszöveg szerint minden állat
alligátortól zsiráfig
hozzászegődött, ha ő dalolt, 
a hal kiugrott a partra
hála az ő dalának, 
és ezüst könnyekre fakadt a kő, a holt, 
brühü, ha ő akarta. 
 
Fittyfenét. (Én csak tudom, 
hisz én gépeltem be mind.) 
S ne legyen kétely: ha lenne még esélyem, 
inkább beszélnék a magam nevében, 
semmint Legdrágább, Imádott, Sötét Hölgy, 
Fehér Istennő legyek megint. 
 
Akkor már, lányok, inkább a halál. 
 
De az istenek, akár a kiadók, 
pasik, szinte mind. 
Ami mesémből tudható:
az alku, jószerint. 
 
Orpheusz ez egyszer kivágta a rezet. 
Zokogtak a halhatatlan istenek, 
Sziszüphosz sok év után kövére telepedett, 
Tantalosz megihatott egynémely sereket. 
 
Csak a szóban forgó asszony nem hitt a fülének. 
 
Tetszik, nem tetszik, 
vissza kell menni az életbe vele – 
Eurüdiké, Orpheusz neje – 
hogy újra zárja sok képe, hasonlata, 
elégia, limerick, oktáva, szextett, metafora, 
villanellák, négyesek, párosok, 
históriák, mítoszok… 
 
Megmondták neki, 
nehogy megforduljon, vagy visszanézzen, 
csak menjen fölfele szépen
én meg mögötte
Alvilágból a fényre ki, 
hol múltam vár, a fenti lég. 
Azt is megmondták neki
egy pillantás elég, 
s elveszít örökre. 
 
Menni kellett, menni
Szót se szólt senki. 
 
Lányok, felejtsétek el a könyveket. 
Elmondom, hogy esett. 
Megtettem mindent, amit lehet, 
hogy forduljon hátra végre. 
Mit kéne tennem, hogy megmondjam neki, 
hogy megértse: köztünk vége. 
Meghaltam. Eltávoztam. 
Nyugodtam békében. Megboldogult voltam. Néhai. 
Szavatosságom lejárt… 
Egyszer kinyújtottam a kezem, 
hogy megérintsem a nyakát
s azt mondjam neki, 
Engedj maradnom
De láttam, a fény szürkéről bíborra vált. 
 
Ott voltunk a lejtő alján, 
mely halálból az életbe vezet
s minden lépésnél azt kívántam, 
forduljon végre meg. 
Arra gondoltam, kilopom
kabátjából a verset. 
S akkor lecsapott az ihlet. 
Álltam riadtan, tétován. 
Ő egy lépéssel előttem. 
Hangom, hallottam, megremeg: 
Orpheusz, a versed műremek, 
Bárcsak még egyszer hallanám…
 
Szerény mosollyal 
fordult felém, 
felém fordult, s rám nézett végre. 
 
S aztán? 
Láttam, borostás a képe. 
Intettem egyet és ott se voltam. 
 
Olyan tehetségesek a holtak. 
Az élők a nagy tó partját tapodják, 
hová a holtak bölcs csendje fulladt. 
 
 
 
Forrás: Carol Ann Duffy: A világ felesége. Artisz Kiadó, 2006. 
 
Még több Carol Ann Duffyról: webcache.googleusercontent.com/search

A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr162394853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.