fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Világ tanítónői: Judith Herman

2010.11.20. 07:00 | icentrifuga | 3 komment

Címkék: trauma gender analízis gordon agáta feminista irodalomkritika judith herman

 A világ tanítónői gyakran férfiaktól tanultak, a világ tanítói pedig kivétel nélkül legalább egy nőtől. Judith Herman amerikai pszichiáter Freud után száz évvel új megvilágításba helyezi a trauma elméletét, új jövőképet ad ezzel a xxi. századi emberiségnek. Freud a pszichoanalízis feltalálója, a páncienseitől tanult kreatív együttérzést, és hosszú időre meghatározta az európi ember képét saját szexualitásáról.    (Orbánné Vica szupervíziója)

 

 
Trauma és hisztéria - FREUD rémálma

Amikor Freud megírta  A hisztéria kóroktana című analitikus pszichiátriai alapművét, hirtelen úgy érezte, minden férfi-nő viszonylat megrendítően átértelmeződött.

Minden ivarérett férfi és nő orrára egy szemüveg nőtt: a tudattalanból kianalizált szexualitás hormon-szemüvege. Ami egyszerre láthatóvá tette az egymás ellen elkövetett lelkiismereti-szexuális vágyakat, bűnöket és manipulációkat.

 

Freud maga is megrettent. Látomása a nemiségében meggyötört túlszabályozott férfi rémálma a szexualitásról és a nőről. Az Első Analitikus komolyan megszenvedte az együttérzés elsajátítását, fel kellett oldania saját pszichés falait és hárításait, hogy megélhessen valamit a nők érzéseiből.

Nőként érezni a legnagyobb trauma lehetett Freud életében.

 

A nők a félelem és a kényszer elfogadásában és önszabályozásában élnek, a félelem és a kényszer forrása számukra nagyon gyakran a férfi, aki apa-férj-testvér szerepben testesíti meg a nőénél durvább erőt testileg, mentálisan, szexuálisan és praktikusan. 

 

Szenvedést okoz a nők számára saját hiperérzékeny és ciklikusan működő testük, az önreprodukció evolúciós eszköze.

 

Freud szívósan intellektuális és a tudatát tudatosan kokainnal tágító kreatív tudós volt, mégis nehezen elfogadható számára, hogy a nők ’titkos’ (szexualitáshoz kötődő) tapasztalatai gyakran eltérnek a férfiak ’titkos’ tapasztalatától, és nem is ugyanazt érzik.  

 

Bosszantóan megfejthetetlen Freud számára a nők nyelve, a hisztérikus vagy boszorkányos varázslat, amellyel a saját tüneteiket megalkotják és üzennek vele.

Végül mélyen megsebezhette Freudot fiatal női pácienseinek többször megfogalmazott fizikai averziója a középkorú, szakállas, szivarszagú omnipotens férfiak testi közelségétől.

 

Freud úgy adta át a xx. századi Európának személyes paranoid beállítódásait és szexuális fixációit, hogy ő maga is csak rajtuk keresztül látta kór-társait.

Megpillantott egy öltönye-szemüvege-szőre-pénze takarásában portyázgató veszélyes ragadozót, a Hímet.

 

A küldetése riasztóan félelmetes volt, feltárni a férfiak és nők valódi szövetségét, amelyben a nők gyengébbek, és amelyben ezt a férfiak minden viszonylatban kihasználják, gyakran erővel, kényszerítéssel és megalázással, vagyis felebarátunk ellen elkövetett bűncselekményekkel.

 

Ezzel a tudással nehéz megbarátkozni, nehéz beletörődni, jobb más küldetést választani.

Freudot megrendítette utazása a Női Féltekén. Amikor az igazságos és együttérző emberi szellem felfogja, hogy a trauma, az agresszió nála hatalmasabb erő, akkor megrendül a hitében.

 

Freud és pszichiáter kortársainak egyik páciense, vagy inkább adatközlője és mestere ezen az úton egy ’hisztérikus’ fiatal nő volt, aki szenvedélyes igazságérzetével és magas intellektusával támogatta a tudós férfiakat a női félteke felfedezésének első botladozó lépéseinél.

 

Ezt a fiatal nőt Anna O. néven ismerjük a szakirodalom esetleírásaiból, majd a láthatatlan női és emberi jogi aktivisták között ismerhetjük meg újra, immár saját nevén. Berta Pappenheim legendásan elkötelezett, odaadó és energikus szolgálója lett a nők ügyének és boldogulásának, könyveket írt és fordított, elismert szociális munkás, gondolkodó és szervező volt.

 

Judith Herman amerikai pszichiáter folytatta azt a mentális munkát, amelyet a titáni Freud dacosan félbehagyott. Átérezte Freud traumáját, kétségeit és bezáródását, és elismeri a felfedezés jelentőségét. Judith Herman a tiszta forrásából is bátran merít,  jól megismeri, használja és kreatívan értelmezi Anna O. - Bertha Pappenheim munkásságát és inspiráló tanításait. Majd maga is utazást tesz a Férfi Féltekén, a háborús traumák dicsőséges világába.

 

Judith Herman az úrnő biztonságával tisztítja meg a kivezető utat a 21. századi férfiak és nők számára a trauma, az agresszió, a hasítások, a regresszió és a hárítások dzsungeléből.

A Trauma és gyógyulás az egyén és a közösség, a nyilvános és magánszféra, a férfiak és nők közötti kötődések helyreállításáról szól. Az igazság kimondása a társadalmi rend helyreállításának és az áldozatok gyógyulásának egyaránt alapfeltétele.

 

Judith Herman a Trauma és gyógyulás Előszavában írja le a pszichiátria történetének nőtudatú összefoglalóját.

Ez az Előszó a megvilágosodás élményével ajándékozza meg az olvasóit. Olyan, mintha felkapcsolnák a villanyt egy szobában, amelyben 100 éve óta tapogatózunk kitartóan.

 

 o.vic@

   

Néhány bekezdés az Előszóból:

 

A háborús és politikai terror férfi túlélői ugyanazokat a tüneteket mutatják, mint az otthoni, családi terror gyerek és női áldozatai.

 

Minden ember lelke összetörhető, a háborúkban gazdag múlt század harctéri neurózis kutatásai szerint mit sem számítanak a személyiségjegyek és a jellem. 2-3száz bevetés a háborús hősök lelkét is örökre megtöri.

 

„A trauma lelki törés, egy erőszakos esemény, katasztrófa, baleset vagy kényszerítés hatására. A lelki törés az egyén és a közösség, a nyilvános és a magánszféra, a férfiak és nők közötti kötődések törését jelenti. A trauma olyan esemény, amely meghaladja az ember megszokott alkalmazkodási képességét, és összetöri.

 

A trauma pillanatában az ember tehetetlen az őt elsöprő erővel szemben. Ha természeti erő okozza, katasztrófáról beszélünk. Ha emberek okozzák egymásnak, erőszakról beszélünk vagy háborúról. A trauma megsemmisíti a gondoskodás megszokott sémáit, amelyek az irányítás, az összetartozás és az értelem érzését nyújtják.

 

A traumatikus események megkérdőjelezik a legalapvetőbb emberi kapcsolatokat. Megtörik a családi, a baráti, a szerelmi és a közösségi kötődéseket.

 

A világban való lét biztonságának érzését az első gondozónkkal kialakított kapcsolatban tanuljuk meg. Ez a bizalom az élettel együtt keletkezik és teljes életciklusa alatt táplálja és életben tartja az embert. Ez a bizalom, hívhatjuk reménynek és hitnek is, az emberi környezettel kialakított biztos kötődésekben jelenik meg. Ha ez a kötődés megrendül, a traumatizált ember elveszíti alapvető énérzetét.

 

A Trauma és gyógyulás az egyén és a közösség, a nyilvános és magánszféra, a férfiak és nők közötti kötődések helyreállításáról szól.

 

Az igazság kimondása a társadalmi rend helyreállításának és az áldozatok gyógyulásának egyaránt alapfeltétele!

 

Azonban túlságosan is gyakran győz az eltitkolás, a tagadás és az elfojtás az egyes ember és a közösség szintjén is.

 

Az erőszakra az emberek általában úgy reagálnak, hogy kitiltják a tudatukból. Szeretnék elfelejteni a traumatizáló eseményt az áldozatok és a tanúk is. Miközben ugyanannyira szeretnék kimondani amit átéltek, megosztani másokkal. Ez a trauma dialektikája, amely pszichés és testi tünetekben jelentkezik, ha kimondhatatlan marad.

  

A háborús és politikai terror férfi túlélői ugyanazokat a tüneteket mutatják, mint az otthoni, családi terror gyerek és női áldozatai.

 

Minden ember lelke összetörhető, a háborúkban gazdag múlt század harctéri neurózis kutatásai szerint mit sem számítanak a személyiségjegyek és a jellem. 2-3száz bevetés a háborús hősök lelkét is örökre megtöri.

 

A gyerekek és a nők gyakran hosszantartó, több éves, évtizedes terrorban élnek. A súlyos személyiségzavarokat főként a nők lelki betegségének tartott hisztéria gyűjtőnéven kezdte tanulmányozni a tudomány Freud idején. Azonban figyelmen kívül hagyta az áldozattá válás hatásait, a hosszantartó, titkolt terror személyiségrombolását.

 

Ijesztő volt a felismerés, hogy a gyerekek által elszenvedett szexuális és lelki kényszerítés járványméretű titkos jelenség a tiszteletre méltó polgári miliőben ugyanúgy, mint a proletariátus családi köreiben. Ezt a tényt sokkal könnyebb figyelmen kívül hagyni, mint bármit is kezdeni vele.

 

(A társadalmi egyenlőtlenségek baloldali interperetációi sem jutottak el a nemi alapú kizsákmányolás észrevételéig. Marxék megmaradtak az osztályharcelmélet nyilvánosan kimondható téziseinél. Miközben nyilvánvalóan ott volt a családok megannyi kis lágerében a terror, amellyel az erősebb családtag gyarmatosítja a gyengébbeket.)

 

A trauma tanulmányozása gyakran a kimondhatatlan birodalmába vezet: az ember sérülékenységével és gonoszságra való képességével szembesít.

 

Három szerep van: az elkövető, az áldozat, a tanú.

 

Az elkövető csak annyit kér a kívülállótól, hogy hunyjon szemet és ne tegye szóvá a rosszat, hanem felejtse el. Eszközei az eltitkolás, a hallgatás, tagadás vagy racionalizáció, az áldozat hibáztatása és szavahihetőségének kétségbe vonása.

 

Az áldozat cselekvést, elköteleződést és emlékezést követel, arra kéri a kívülállót, hogy ossza meg vele fájdalma terhét. Miközben gyakran kimondhatatlan számára az őt ért trauma, a fenyegető környezet vagy a szégyen miatt.

 

Ha a tanúk és az áldozatok kimondhatják az igazságot és együttérzést kapnak, kötődéseik törései meggyógyuljanak.

 

A művészek gyakran és természetesen felvállalják az áldozatok melletti tanúságtételt. Gyakorlott emlékezők, bátor nyelvhasználók, akik a kimondásban, a felmutatásban

és a közösségvállalásban hisznek. ...”

 

 

 Forrás: Judith Lewis Herman: Trauma és gyógyulás, 1992.  

Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig

(ford.: Kuszing Gábor, Kiadó: Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület, 2003)

Ismertető a könyvről

 


 


-- 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr12459042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szekuriti Blogger · http://szekuriti.blog.hu 2010.11.21. 12:25:43

Ez valami fizetett poszt az Index címlapján?

icentrifuga · http://centrifuga.blog.hu 2010.11.21. 13:00:33

Üdv, Szeku,
és szerinted ki finanszírozza?
Vagy ez is mipénzünkből megy?