fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

"Hát ez nem fog menni nálunk." Takács Mária: Eltitkolt évek.

2010.12.04. 07:00 | icentrifuga | 24 komment

Címkék: film folyóirat énkép mária takács fff gender

Takács Mária 2009-ben készült dokumentumfilmjének elején egy sajtóhirdető iroda ajtaját látjuk, miközben folyik a – valószínűleg rejtett diktafonnal készült felvételről hallható – párbeszéd. Kedves akcentussal beszélő nő  (a régóta nálunk élő Katrin) szeretne feladni egy hirdetést, melyben 50 éven felüli  leszbikus nőket keresnek, egy dokumentumfilm forgatásához, hogy az életükről meséljenek. A válasz pedig: 

– Hát ez nem fog menni nálunk.

 Nem jó helyre jöttem? kérdezi kicsit megzavarodva a nő, mire közlik vele, hogy de, ez itt hirdetési iroda, de ezt a főnökség megtiltotta. A Nők Lapjába sem? próbálkozik Katrin.

Hát a Nők Lapjába semmiképp! – közli a hölgy kissé felháborodottan. ­­ – Mi semelyik újságba nem tudjuk felvenni.

– A Népszabadságba sem? – Katrin nem feladós típus.

– Ááhh! (Egyik kedvenc mondatom a filmből. A hangsúly teszi.)  És tovább:

­– Mi semmi ilyennel, ami törvénybe ütköző, nem foglalkozunk. (…) Sem szex, sem semmi ilyen erkölcsöt … normális erkölcsöt sértő hirdetést nem.

– Nómális erkölcsöt? (Katrin kicsit raccsol.)

Igen. Hát ilyen leszbikus meg társai, szóval ez nem működik nálunk.

Amikor először láttam a filmet, azt hittem, hogy ez is egy illusztráció a nemrégmúltból, egyébként is olyan nyolcvanas éveket idéző téli budapesti utcakép látszik végig, meg később is vannak archív betétek.  Jólesően mosolyogtam, mint a hurkagyurka reklámon mondjuk, így éltünk, ki hinné.

Másodszorra vettem észre, hogy a képernyő felső sarkában ott van a dátum: 2009.

A hosszú bevezetőt azért tartottam fontosnak, mert az első jelenet olyan kontextusba helyezi a filmet, amiből aztán nagyon nehéz lenne kimozdítani – nem is kell persze. A kimozdítás csak azért ötlött fel bennem, mert miközben hallgatom a 11 nőt, akik az életükről mesélnek, feltűnik, hogy tulajdonképpen kevesen és keveset tudnak szabadon az életükről beszélni.

A német, francia és angolszász területeken a biográfia-kutatás kb. a 70-es években érkezett el oda, hogy az 1920-as években megerősödött oral history módszerét meghaladva  ún. narratív élettörténeti interjúkat készítsen. A módszer alapgondolata az, hogy az interjúban az elbeszélő maga strukturálja az élettörténet elbeszélését – mindez azért fontos, mert így a keletkező szöveg a múlt emlékeit és a jelen perspektíváját egyszerre hordozza.

Az, hogy Takács Mária dokumentumfilmje inkább idézi az oral history korai módszereit – jobban mondva, mivel az elhangzó kérdéseket nem halljuk, pontosabb azt mondani, a beszélők idézik az oral history módszerének interjúalanyait – persze nem csoda, és nem is értékítélet. S itt jutunk vissza a kezdő képsorokhoz: hogy másképp  is lehetne ez, ha 2009-ben a fent leírt jelenet még lejátszódhat? Az oral history éppen abban hozott újat, hogy mindig a társadalom olyan rétegét  szólaltatta meg, amely addig meglehetősen alulreprezentált volt, s így egy új perspektívából mutatta meg a történelmet. A módszer korlátai pedig ott vannak, hogy az oral history művelőinek feltételeznie kell egy objektív valóságot, azaz egy lehetőleg lineáris, elmesélhető élettörténetet, amely kevéssé számol az emlékezet valódi milyenségével, s ilyen értelemben kevés teret enged a jó értelemben vett kételkedésnek.

Ha ma Magyarországon leszbikus nők életéről forgat valaki filmet, akkor még mindig azt a kérdést kell feszegetni, hogy is volt  ez az egész a leszbikussággal. A szexuális beállítódás nem része az életnek, hanem e köré szövődik az élet. Képzeljünk el egy heteroszexuális nőt vagy férfit, aki az életéről mesélve szinte kizárólag a párkeresés, pártalálás és a szexuális identitás problémájáról beszél. Furcsa lenne, felötlene bennünk, hogy hová lett az életének a „többi” része. A leszbikus nőkről szóló dokumentumfilmben azonban ma még ezt szinte magától értetődőnek tartjuk, erről szól, mi másról szólna.

„Ez politika”, mondja a film egyik szereplője, és tényleg. Még mindig az, sőt, mint arra később visszatérek, mintha egyre inkább az lenne. A személyes élményekre vonatkozó kérdések is adják magukat: ki hogyan élte meg, amikor rájött, hogy a saját neméhez vonzódik, mikor mondta el a családjának, milyenek voltak a reakciók. A film legidősebb szereplője, a 68 éves Ilona még arról beszél, tetőtől talpig kivizsgálták, egy nőorvos megpróbálta beláttatni vele, hogy csak a férfi és női nemi szerv illik „csereszabatosan” egymásba, végül pszichiáterhez küldték, akinek azonban később nem vették figyelembe a véleményét, mert maga is homoszexuális volt. Az ember kínjában röhög. A többiek legalább a hospitalizációt elkerülték, csak verbálisan próbálták téríteni őket.  Néhányan nehezen fogadták el magukat,  azt kutatták, hogy lehetne levetni az egészet, „normálisnak” lenni, de többen beszélnek arról is, konkrétan ki kellett mondaniuk, hogy ők nem akarnak megváltozni, így érzik jól magukat.

Az azért megállapítható, hogy a fiatalabbak már kicsit könnyebben boldogultak. Ilonát még kórházba küldték, Judit a harmincas évei közepén járt, amikor egyáltalán tudomást szerzett arról, hogy van homoszexualitás, van meleg élet. Egészen addig „problémás” volt, már kamasznak is, felnőttként betegségek gyötörték, míg végül 44 évesen szembenézett addig teljes mértékben elfojtott szexualitásával. Ehhez képest a fiatalabbak már legalább tudták, „mi bajuk”. Anna azt mondja, gyerekkorától tudta, hogy leszbikus, de férjnél volt, gyereket akart. Márti is szabályos, sőt, boldog házasságban élt, csak később váltott. Feltűnik, bár persze érthető, hogy azok tudnak legtöbbet mesélni az életükről, akik hamar elfogadták magukat: Agáta elmeséli, hogyan költözött az egyetem után szerelmével egy kis faluba, ahol egy tanyát tartottak fenn.  Végre egy boldog történet.

Bán Mari feltesz egy lemezt, Mora Lisa együttes –  ő volt a dobos. De ez a narratív élettörténet felé történő elhajlás érezhető Cilin és Gerda elbeszélésében is, akik pedig névházasságban, két szintén meleg fiúval éltek négyesben. Ez is megerősíti azt, nem az számít, hogyan kezelik őket, hanem az, ők hogyan kezelik, látják magukat. Vagyis nem csak a  kérdező, rendező alakítja az élettörténet-mesélést oral history-vá, vagy narratív élettörténetté; az interjú alanyának, magáról alkotott képének legalább ugyanakkora – ha nem nagyobb – szerepe van. A film, a szöveg vágható, manipulálható, a személyiség azonban valahogy átsüt, itt legalábbis mindenképp.

 

Jó lenne tudni, hogy az Eltitkolt éveknek van egy másik vége. Én azt szívesebben néztem volna. A 2008-as melegfelvonulásról készült képek a hirdetés-jelenettel keretbe zárják a filmet, de míg az első jelenetben még lehetett halkan röhögni, itt már tényleg csak sírni lehet, ahogy Judit mondja.  (A Nők Lapjában ezen a héten Vekerdy Tamás épp azzal foglalkozik, mi legyen, ha „meleg a gyerek”. Pontosabban nem ő, hanem Fischer Eszter, de megszoktuk már, hogy nálunk csak akkor figyelnek oda valamire,  ha Vekerdy vagy Ranschburg legitimálja, úgyhogy örüljünk legalább annak, hogy Vekerdy most épp Fischer Meleg a gyerekem?! című könyvét ajánlja. )  „A saját érzéseit visszaszorító emberben komoly irigységet és agressziót kelthet az, aki megengedi magának, hogy a »tiltott« vágyakat megvalósítsa, aki saját létezésével bizonyítja, hogy mégiscsak lehetséges a homoszexualitással békében élni” – írja Fisher Eszter. Tudjuk, persze, ez egy válasz az „engem nem zavarnak, csak ne mutogassák magukat”- szerű megnyilvánulásokra, amit Szini idéz a film záró mondataiban. És még az sem lenne baj, ha ők,  a tojásdobálók nem tudnák, csak maradjanak otthon, ne dobáljanak, nézzék a tévét, vagy netezzenek, műveljék a biokertet. Van mit csinálni, lehet élni sokféleképpen. De mintha ez nálunk még mindig nem menne.

Magyari Andrea 

 

link:

Gobbi Hilda filmklub ma! elofolyoirat.blog.hu/2010/12/02/a_gobbi_hilda_filmklub_decemberi_vetitese

 

l


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr852490486

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

is 2010.12.04. 14:10:20

bizony. elszomorito az atlag magyar hozzaallas. kitartast kivanok! es persze boldog eletet.

AlphaBlack 2010.12.04. 15:45:55

Nem azért dobáltak meg titeket, mert melegek vagytok. Hanem azért, mert számotokra nem a munkátok, a családotok, a hazátok a fontos, hanem az, hogy a másságotokat (ami a természet rendjétől eltérő) mások arcába toljátok.
Tanár vagyok, órán azt a feladatot adtam a 18 éveseknek, hogy egy papírra írják rá, mi az az 5 dolog, ami szerintük fontos elmondani magukról, sorrendben, név nélkül. Az egyik gyerek azt írta a papírra első helyre, hogy meleg. A többi gyerek valamiért nem tartotta fontosnak azt, hogy ráírja a papírjára, hogy hetero. Miért? Azért, mert nem ez számít, hanem hogy milyen ember vagy. Ha szeretettel fordulsz mások felé, akkor szeretni fognak, elfogadnak melegnek is, heteronak is. Nem értem miért fontos annak a néhány melegnek, hogy az egész világ tudja róluk, hogy "mások". Nem kell ezt reklámozni. Mert nem ez a fontos, azért. A többi meleg, aki nem futtatja magát, miattatok szégyenli magát!

AlphaBlack 2010.12.04. 15:57:56

A film előzetesében pedig az egyik nő családos, gyerekkel. Arra nem gondolt esetleg, hogy hazudott a férjének egy életen át, csak mert gyereket akart. Becsapta. Igen, becsapta. A férje érezte, minimum az ágyban, hogy valami nem stimmel, de nem tudta mi az. Így hát gondolom baromi boldog lehetett. Talán magában kereste a férj a hibát? Őrlődött egy életen át? Valószínű. Jobb lenne, ha leginkább magadba néznél, Anna, mielőtt előadod a nagy mártírt nekünk. Egy hazug ember vagy, semmi más, aki elvette más életét!

ergerberger 2010.12.04. 16:23:09

Nem tudom, mit sírnak a leszbikák, teljesen más a megítélésé, mint a férfibuziságnak. Kúúúrva sokáig kéne keresni olyan férfit, aki ezt elítéli.
A muffok véleményét meg ki nem szarja le? :)

CSÉ 2010.12.04. 17:02:03

"-És mi van a leszbikusokkal?

-Kit érdekelnek azok a kibaszott picsák?"

www.megavideo.com/?v=X0M3UXYU

13:15-nél

www.youtube.com/watch?v=tyYBQWokgl0

Számomra nem kellene, hogy csak erről szóljon a film, de ha valaki dokumentumfilmet készít, akkor ez szerintem elvárható.

Példának okáért ott van Sára Sándor dokumentumfilm-sorozata
a Nehézsorsúak. Azok is szinte csak a GULAG táborban eltöltött idejükről beszélnek, mert csak azért érdekesek. Az átlagleszbikusba a leszbikusságán kívül semmi érdekes nincs. Ha már van, akkor meg nem átlagos leszbikusról beszélünk.

load error 2010.12.04. 17:12:00

"Arra nem gondolt esetleg, hogy hazudott a férjének egy életen át, csak mert gyereket akart. Becsapta. Igen"
Szóval, ha valaki felvállalja, az a baj, ha titkolja (akár saját maga elől is), akkor az a baj.
www.youtube.com/watch?v=86mcFm2-rxE

Carlos> · http://banana-daiquiri.blog.hu 2010.12.04. 17:22:53

@AlphaBlack: nagyobb baj mindennél, amit leírt, hogy ilyen emberek tanítanak, mint ön.

kpityu2 2010.12.04. 17:27:42

Őőőő...ki a francot érdekel, hogy a férfiakat, a nőket, vagy a kecskéket szereted? Hacsak nem érzel kényszert, hogy egy transzparenssel a kezedben hirdesd a szexuális preferenciádat.

fénycsepp 2010.12.04. 17:29:00

@aphablack:

te a tanári szakma szégyenfoltja vagy, és sajnos, sok kolléga hozzád hasonló gondolkodású. én is tanár vagyok, felnőtteket tanítok,és sajnálom a gyerekeket, akiket olyan tanár tanít, mint amilyen te vagy. Hol voltál te, amikor az egyetemen az erkölcsi nevelésről volt szó?? Bakker, mikor lehetne már tanárokat is értelmiséginek hívni végre?? úgy látom, nagyon kevésre illik ez a jelző:(

Carlos> · http://banana-daiquiri.blog.hu 2010.12.04. 17:30:54

Láttam a filmet, nagyon jó volt. Ha bármelyik szereplő olvassa ezt, kívánok nekik minden jót. És büszkék lehetnek magukra, hogy ebben a közegben, kicsit úttörőként is, vállalták magukat.

CSÉ 2010.12.04. 17:32:07

@ergerberger: Most melyiket, a Hold lányát?

@load error: Az nagy baj, ha hazudik magának még nagyobb baj, ha hazudik másnak. Ha bevallja, azzal senkinek nem árt.
Az hogy utcára vonul-e, megint más kérdés.
Az, hogy az utcáravonulás azokat zavarja igazán, akik minden erejükből titkolják a saját másságukat egy harmadik kérsdés, de a legtöbb embert csak annyira zavarja, mint a futóversenyek és társaik.

Amúgy utálom, hogy az adóforintjaink arra mennek, hogy a rendőrség ilyen eseményeket biztosítson. Vidékre nem jut elég rendőr a cigánybűnözés megfékezésére, mert valakik rendszeresen verik a nyálukat vmi miatt. (Nem adtak jegyet a hungarista lánynak ill. rossz testbe születtem.) Na bumm, én is, mert nem illik a karakteremhez a nagy orrom, majd megyek tüntetni a többi nagyorrúval,lebénítva a várost, csak azért, hogy fogadjanak el minket nagyorrúakat és ez ne legyen hátrány a párválasztásnál.
Ahhoz, hogy az embereknek megváltozzon egy csoportról a véleménye, pozitív személyes tapasztalatok kellenének.
Valóban olyan filmekre volna szükség, amiben olyan sikeres és boldog emberek beszélnek az életükről, akik csak mellesleg leszbikusok.

bounty123 2010.12.04. 17:36:44

@ergerberger: te lelki szegény, tudod te, mit jelent az a szó, hogy homofób?

bounty123 2010.12.04. 17:45:35

Akko@ergerberger: Akkor segítek neked, butácska.
Te vagy a homofób, közben a csökött agyaddal másokat nevezel annak. menj vissza még kicsit az iskolába, már ha egyáltalán volt részed bármiféle oktatásban.

"A homofóbia szó jelentése félelem, idegenkedés a homoszexualitástól, illetve a homoszexuálisoktól. Tágabb értelemben a homoszexualitásnak a heteroszexualitással egyenrangúként kezelésével, a homoszexuálisok társadalmi elfogadtatásával, ellenük történő diszkrimináció általános megnevezése."

ergerberger 2010.12.04. 17:56:59

@bounty123: hogy lásd, mennyire nem félek a homoszexualitástól: kapd be a fhaszomat!

De közben semmi buzulás!

|||||||||||| 2010.12.04. 18:16:30

Készítsetek majd dokumentumfilmet a fehér csokit nagyon szerető emberekről is. Van ennyire érdekfeszítő.

bounty123 2010.12.04. 18:19:03

@ergerberger: Aki ilyen agresszívan elutasító a témában, általában kiderül, hogy csak nem tudja elfogadni saját másságát és ez vált ki belőle agressziót. Viszont sajnálom, de én nem tudok segíteni neked ezirányú eddig elnyomott vágyaid kielégítésében.

ergerberger 2010.12.04. 19:35:12

@bounty123: Akkor te egy kibaszott HOMOFÓB vagy!

geert 2010.12.04. 20:01:39

krvanagy respekt, amiért arccal, névvel vállalták magukat a csajok egy ilyen tuskó társadalomban.

tessék tanulni, puhapöcsök.

Art Mooney 2010.12.04. 20:02:35

kedves Magyari Andrea!

a tojásdobálókat nem a másság zavarja, hanem az, ha valaki a másságával kérkedik, és provokál (ld. a faszán rózsaszín bibliát végighúzó papnak öltözött modern européner ballib értelmiségit).

milyen érdekes, én még nem hallottam olyanról, h egy melegségével nem kérkedő embert komolyabb fizikai inzultus ért volna.

@AlphaBlack: azt figyeled, h teljesen normális dolgot írtál (az számít h milyen ember vagy, nem az h meleg v hetero), erre a ballib értelmiség mindenféle ok és érv nélkül a torkodnak esett és gyűlölködőnek nevezett. már annyi is elég, ha nem fekszel le az aberrációcentrikus elveiknek. ezek ilyenek.

AlphaBlack 2010.12.04. 21:17:38

Örülök, hogy kész érvekkel senki nem tudta cáfolni véleményemet. A mocskolódás rá a legnagyobb bizonyíték. Mint mondottam, a melegséget maximálisan toleráló tanárként a magamutogatás az, ami minden egészséges heterót zavar, irritál. Carlos meg örülhetne, hogy fillérekért tanítom a gyerekeket a szépre a jóra, hogy ez a nemzet fennmaradjon. ÉS nyomatékosítom Önnek, hogy nem nevelek senkit se heteronak se melegnek, hanem jó embernek. Az hogy valaki meleg vagy hetero az meg a saját INTIM dolga. Képzelje el Ön, ha bejelenteném az osztály előtt, hogy az én a misszionárius pózt szeretem és csak barna hajú borotvált nagy mellű nőkkel teszem ezt. Nem mondom, mert ez MAGÁNÜGY. Ellenben ismerek olyan kolléganőt aki nővel, és négerekkel is szereti. De ő se mondja, nem találja ki miért. Igen. Azért mert magánügy. És csak a melegek próbálnak meg problémát csinálni a másságukból. Nem egy esetben előnyt kovácsolni. Ami bocsássanak meg nekem, de minden határon túlmegy. Mondja meg nekem hány kormányszóvivőt vagy gyári munkást rúgtak ki a munkahelyéről, mert belemondta a mikrofonba, hogy meleg?

AlphaBlack 2010.12.04. 21:27:01

Visszatérve a filmre pedig. Nem láttam sajnos csak a trailert. Jó lenne hallani Anna férjének elbeszélését is, hogyan élte meg, hogy huszon év házasság után bevallotta a felesége, hogy leszbikus. Mit érzett akkor? Meg a férj szüleinek pár szavát. Hány élet ment tönkre a gyáva hazudozása miatt? És boldogan belemosolyog a kamerába. Őszintén. Milyen ember az ilyen? Én meg az ilyen helyzetek hátteréről készítenék inkább dokumentum filmet.

Carlos> · http://banana-daiquiri.blog.hu 2010.12.05. 00:05:07

@AlphaBlack: én elhiszem, hogy ön elégedett magával, de nálam megbukott. Ha ennyire nem érti a kérdés társadalmi összefüggéseit, akkor az alkalmatlanságát bebizonyította a nevelői feladatra.

geert 2010.12.05. 22:15:42

@AlphaBlack: "Hány élet ment tönkre a gyáva hazudozása miatt?"

Ha vállalja magát, az a baj, ha nem vállalja, akkor az a baj?

interalia.org.hu/node/81
süti beállítások módosítása