fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

A magyar nő férfiasan kezet fog önmagával. Schmitt Pál újévi beszéde.

2011.01.01. 17:21 | icentrifuga | 19 komment

Címkék: politika folyóirat fff gender magyari andrea

Még jó, hogy nem azt mondja Schmitt Pál, ne hagyjuk, hogy szép szemünk világa a kétes távolba (-hoz?) merüljön, esetleg biztatná a magyar asszonyokat,  hogy légy, ami lennél, férfi, bár már ezen sem csodálkoznék. 

Örvendetes módon szaporodnak manapság az íróiskolák. Az utóbbi néhány évben sokan gondolták úgy, hogy olvasni és írni tudni jó dolog, nem kell írónak lenni feltétlenül, de képesnek kell lenni arra, hogy pontosan fogalmazzunk, a lényeget mondjuk, ez kéne. Hogy a felgyorsult, sok szempontból megváltozott világhoz igazítsuk a nyelvet, vagy ahhoz képest találjuk ki azt, ez fontos.

A köztársasági elnök beszédírói gárdájának valószínűleg nem jutott arra, hogy beiratkozzanak egy ilyenbe. Kérni meg nem merték, hogy küldjék el őket a minisztérium költségén, elvégre takarékosság van, elég a pénzszórásból. Addig is, míg megtanulnak írni, gondolták, merítenek valamit eleinkből, az mindig bejön. Amúgy is be kéne lassítani – lehet, hogy ők is egyetértenek azzal, mégse állapot, hogy csak úgy megkérdezés nélkül lejátszanak egy Ice-T számot a rádióban, amit a kutya sem ért, legkevésbé az illetékesek, de úgy hallották, hogy csúnya szövegek vannak benne – ,kezdjük akkor a múlttal. 

Jó, nem kell feltétlenül Balassit elolvasni, még Kölcseyt se (elég, ha hibásan bemásolunk a beszédbe két Himnusz-sort, hogy ezt miként sikerült elérni, hagyjuk), de ne dobjuk a szép stílt, vagy amit annak gondolunk. Mit mondtak a költők, teljesen lényegtelen, a hogy a lényeg. Így történhet meg, hogy az évtized első pillanataiban a köztársasági elnök arra biztat minket, legyünk mind skizók. Nincs még elég bajom? feszengek a fotelomban, most még fogjak kezet saját magammal, vagyis a saját valóm elmúlt énjével, akármi (ki) legyen is az, ráadásul „férfiasan”? Ahogy Kányádi Sándor írja, éjfélkor férfiasan kezet fog a múlttal a jövendő. Idézet nincs jelölve, bár nem is pontos, ilyen értelemben még értelmezhetjük úgy, mint nem szó szerinti idézést. Így fogjunk kezet mi is saját valónk elmúlt énjével, s az új esztendő első napján vessünk számot az elvégzett és a még ránk váró feladatokról. Sic! Számot ad valamiről, számot vet valamivel, ugye, felszólító mondat után felkiáltójel kéne. S kérdezném szegény Kányádi Sándort, mit szól ehhez. Még jó, hogy nem azt mondja Schmitt Pál, ne hagyjuk, hogy szép szemünk világa a kétes távolba (-hoz?) merüljön, esetleg biztatná a magyar asszonyokat, hogy légy, ami lennél, férfi, bár már ezen sem csodálkoznék.

Én egyébként igazán próbáltam, de nem ment. Vagy az elmúlt énem nem volt hajlandó kezet rázni velem, mert éppen pezsgőzött a konyhában, és ilyen hülyeség miatt nem állt fel, hogy a tévé elé jöjjön, vagy a mostani, 2011-es nyűgött, hogy akkor most a saját való az ő-e, vagy az elmúlt énem, és hogy én őt nem is szeretem akkor? A végén be kellett vennem két xanaxot, hogy lenyugtassam őket. 

Önzetlenség, bajtársiasság, szolidaritás - csupa szívet melengető gondolat jut csak eszembe arról a nemzeti összefogásról, melyet Önök az elmúlt évben tanúsítottak. S mind arról a munkáról, melyet megtettek, csak is a dicséret hangján szólhatok.

Nekem is jutott eszembe számtalan szívet melengető gondolat, például az, hogy a csakis, az egy szó, ahogy a mindarról is. S Pál (apostol) a dicséret hangján szól, zengedez,mint egy hárfa, nem elég neki, hogy elégedett, vagy örül – ő hangokon szól.

Sajnos a következő szakasznál már elég pezsgőt ittam ahhoz, hogy amint az elnök belekezd, megveregessem a csizmám szárát. De mi mást is várhattunk volna, ha egyszer a beszéd imigyen folytatódott: Csalfa lenne, ha nem ismernénk be, hogy van még teendőnk az újévben is.

Szóval innen jutott eszembe a „mindig az a csalfa legény jár az eszembe”, a „csalfa szemeimet rá se merem vetni”, meg a „ha az anyád, az a csalfa nem lesne”.Mire ezeket elénekeltem, már ott tartottunk, hogy „nem is régen oly’ mélységben jártunk, ahonnan csak önfegyelemmel, komoly akarattal van visszaút.” Na, azért itt behúztam a nyakam, eszembe jutván, mily’ mélységekben jártam tényleg az elmúlt évben, és mennyi akarattal küzdöttem magam vissza az arcát büszkén megmutató állampolgárok sorába, és jaj, honnan tudja ezt a köztársasági elnök? Ezek szerint tényleg mindent lát? Ő a Jézuska? Vagy be vagyok kamerázva?

Éppen ezért, az Európai Uniós elnöki tisztség hatalmas lehetőség az ország és a nemzet számára. Tekintélyt vívhatunk ki azzal, ha megmutatjuk, hogy nem csak saját sorsunkat tudjuk kezünkbe venni, és szilárdan tartani, de, ha a szükség úgy hozza, másokért is helyt tudunk állni.
Mindezek közben új alkotmányunk születik. Legfontosabb alapokmányunk támaszt és biztonságot fog nyújtani mindannyiunk számára. Hiszem, hogy készülő alkotmányunk képes lesz megfelelni a modern kor társadalmi kihívásainak, ötvözve ezer éves államiságunk, keresztény gyökereink értékeivel, biztos zsinórmértéket nyújt majd számunkra, melyet minden állampolgár büszkén magáénak érezhet. 

Én, mondjuk, szívesebben állok helyt valamiben, mint valakiért, bár szívesen kiállok valakiért, s ha éppen úgy hozza a szükség, elmegyek vécésnéninek is. De ach, miért vagyok ilyen kicsinyes, hisz’ vigasztalhatna, hogy az új alkotmány kiáll majd értem (a 30-on felüli gyerektelen nőért, mert mégsem kell ugye egyelőre „gyerekadót” fizetnem), és még a leszbikus barátnőimért, meg a meleg kollégámért is, az újságíró ismerőseim szintén boldogok, mert azt írnak, amit akarnak, meg akartam még valamit, csak közben rám tekeredett a zsinórmérték, próbálok itt kigabalyodni belőle, addig türelmeteket kérem.

Külföldi tapasztalataimból tudom, minden országban más az éjféli szokás, az évkezdet szertartása.
Mi, a Himnuszt énekeljük.
Számomra ez egy megrendítő, egyben megnyugtató jele annak, hogy a magyarok ilyenkor az összetartozást ünneplik. ez az új esztendő első pillanatait is megszentelő hitvallás a közösség mellett; természetes, nemes kötődés, magyarázatra nem szoruló egység.

Attól, hogy a 'mi' után vesszőt tesznek, még nem lesz hangsúlyosabb a 'mi', legfeljebb hibás a mondat, az utolsó mondatot meg elfelejtették nagy kezdőbetűvel írni, bár én már értem: szerintem mire fel kellett szerkeszteni a beszédet, az egész bagázs részeg volt, mint a csap, legalábbis ezt az egyetlen kifogást tudom elfogadni, és akkor még meg is bocsátok, lehet írni javító dolgozatot, én értékelem az erőfeszítést. Továbbá megbocsátok mindenkinek, aki bántott, mellőzött,keresztbe tett, megalázott önhibáján belül vagy kívül az elmúlt esztendőben, lényeg, hogy magyar legyen, mert akkor nem kell ugye magyarázkodni, természetes kötődés. Konrad Lorenz anyakacsája jut eszembe: meglátom Schmitt Pált, és megyek utána, követem az olvasógépet követő elnököt keresztül a Sándor-palota szobáin, néha meg belehápogok az adásba, meg van engedve, na, mondjuk, ez lenne a Kánaán.

Engedjék meg, hogy én is nemzeti imádságunk egy részletével búcsúzva kérjem a jóisten áldását mindannyiunkra.

Isten, áld meg a magyart! Jó kedvel, bőséggel!

A kérdés az, ha szegény Király Lindát elűztük azért, mert eltévesztette a Himnuszt, mit érdemel az az elnök, kinek záloga a kezünkben van?

Megyek, kirázom a kezemet. Férfiasan.

 Magyari Andrea 


· 2 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr812552548

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: ICE-T mégsem kapja meg a magyar állampolgárságot? 2011.01.01. 19:40:51

A népszerű afro-amerikai rapper ICE-T döbbenettel fogadta a Tilos Rádió és személye, pontosabban egyik dalszövege ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által indított vizsgálatot. Mint köztudott a zenész az egyik leglelkesebb támogatója volt a k...

Trackback: Schmitt Pál fennhatósága 2011.01.01. 19:28:08

Schmitt Pál újévi köszöntőjáben nemcsak a röhejes "üldözöm a kamerát" stílus és a helyesírás volt egyedi, hanem a mondanivalóban is sikerült nagyot alkotni Orbán emberének az emberek emberének.A köszöntőben nemcsak a helyesírással volt gond.....

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zongora 2011.01.01. 18:23:44

Mit várunk attól, aki valamelyik riportjában azt mondta, "millenEum". Érted, "milleneum"...

supertroll2000 2011.01.01. 18:30:57

mi?? a himnuszt énekeljük??? :D
Pali, bácsit megrendíti, hogy az összetartozást ünnepeljük.
pedig ünnepelhetnénk őt meg Vityát is, valaki írjon már egy indulót legfőbb vezéreinknek XD

nexialista · http://nexialista.blog.hu 2011.01.01. 18:50:52

elég "férfias" volt a múlt, remélem, a jövendő változik

dzsugasvili 2011.01.01. 19:13:14

Ez szar blog azért. Nehéz felfogni, hogy mit ír. Megfelelően beteg gondolkodás kell hozzá. Érdekes módon a többi indexre kirakott blognak sikerült érthetően megfogalmazni, mi nem tetszett. Ez itt nem nagyon jön át...

Roboth Malatz · http://robothmalatz.blog.hu 2011.01.01. 19:25:08

@dzsugasvili:
de legalább a palibácsit értetted?

gyökérrépa

bejgli 2011.01.01. 19:41:17

Ez a kacsás kép jó volt.

dr kíváncsivagyok 2011.01.01. 19:47:25

@dzsugasvili: Baszki . Olvasd el még egyszer . Ha ez sem segít, húzódj vissza Pinocchió seggébe...

Pargendity Özséb 2011.01.01. 19:54:31

A poszt szerzőjének üzenem, hogy liba, pontosabban: nyári lúd.

Táskás Tóni 2011.01.01. 20:04:12

@Roboth Malatz: Naná hogy értette az emberek emberét. Éjfél óta félóránként lejátssza, szinte kívülről fújja, mint Palibá a tárogatóját.

flippant 2011.01.01. 21:41:27

Nemtom én akkor józanodtam mikor a tag pampogott, de arra eszméltem fel, hogy az asszony hahotázva hangosítja fel az ertéelt.

lottyedtpocsok 2011.01.01. 22:35:23

Did you miss the speech of the Hungarian president? Now you can watch it with English subtitles! www.youtube.com/watch?v=FoZxuW1L0MY

remekelek64 2011.01.01. 23:04:33

Bravó! Ez egy kifogástalan írás, éppen ezért, aki kifogásokat emleget, utazzon el PISA-ba, hátha megjavul a szövegértése...

relative · a media undora 2011.01.01. 23:19:38

@Zongora: vivni tudott, nagy kardja lehet.Vakon ő a nagyfiu viki meg a pici lány?

otto von bolschewick · http://farkastanya.blogspot.com 2011.01.01. 23:31:16

@dzsugasvili: Aludd ki magad, holnap meg fuss neki még egyszer. Ha akkor sem 'jön át', semmi gond. "Tanulni, tanulni és tanulni!" - ahogy V.I. mondta. (Már ha...)

tardyl 2011.01.02. 02:17:05

Amúgy a 'kíván valamit valaki számára' is elég jó, magam is derűs estét (reggelt) kívánok mindenki számára. Az egészséges erotikában (ez egy film) volt egy emlékezetes elnöki beszéd, abból még lehetne mit tanulni ("sótlan kissé perkelt").

boribori 2011.01.02. 20:39:07

Stílusa úgy terült fölénk, mint lába alatt a hímvirágos tarka rétként elomló szőnyeg, mely dicső múltunk lábanyomát hivatott megőrizni mint valamely mély amforaként a magyarság isteni titkait őrző szent kehely - ezt hordozta homlokán áldott pecsétként és vitte körbe a nemzeti termek mindegyikén, egyenesen ajtót nyitva a boldogabb jövőnek a bajnok, ő, aki az emberek közül egy és egy emberi humánumtól átfűtött példaadó alapbázis nemzetünknek.

Isten, kíméld a magyart!

yesno 2011.01.03. 15:43:47

külön vicces volt, ahogy a góré csörtet felénk, mi meg egyre hátrálunk előle s ilymódon ráklépésben végigmenekülünk a sándoralotán