fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Versvasárnap: Sylvia Plath versei

2011.02.06. 07:00 | icentrifuga | 1 komment

Címkék: vers folyóirat versvasárnap

Sylvia Plath amerikai költőnő (1932-1963) halálának 48. évfordulója lesz február 11-én. Mára az ő verseiből válogattunk. Olvassuk, hallgassuk! A verseket Tandori Dezső fordította. 

Lázár kisasszony 

 
 
Megint megtettem. 
Minden tíz évben 
Sikerül egyszer- 
 
Két lábon járó csoda: a bőröm 
Fénylő náci-lámpaernyő, 
Jobb lábfejem
 
Levélnehezék, 
Arcom vonástalan, finom 
Zsidóvászon.
 
Ó, ellenségem, 
Hajtsd félre a kendőm. 
Borzasztlak? –
 
Az orr, a szemüreg, az ép fogsor? 
A savanyú szájszag elszáll 
Egy nap alatt.
 
A hús, melyet 
A sír leevett, 
Gyorsan visszanő rám,
 
S mosolygó nő vagyok már. 
Alig harminc. 
S kilenc halálom van, mint a macskának.
 
Ez most a harmadik. 
Rohadt dolog 
Tízévenként megsemmisülni.
 
Millió kis rost, hogy nyüzsög. 
Mogyoró-majszoló tömeg 
Tódul be, lásson,
 
Ahogy kibugyolálják kezem-lábam – 
Nagy sztriptíz-számom. 
Uraim, hölgyeim,
 
Ez a két kezem, 
Ez a térdem. 
Lehetek csont és bőr,
 
Ellenőrizhető, ez ugyanaz a nő. 
Tízévesen történt velem 
Először. Még csak véletlen.
 
Másodszor elhatároztam: 
Kitartok, nem jövök vissza. 
Zárt-kagyló állapotba
 
Ringattam magam. 
Megizzadtak, míg kiszedték belőlem 
A tapadós, gyöngy férgeket.
 
Meghalni is 
Művészet, mint bármi egyéb. 
Nekem épp ez a műfajom.
 
Én ezt pokolian tudom. 
Ha én adom, íze-bűze van. 
Hivatásosnak mondhatom magam.
 
Pedig egyszerű, mint egy pofon. 
S egy cella is jó, úgy maradsz máris. 
Ez a teátrális
 
Visszatérés fényes nappal, 
Jön a régi hely, a régi arc, triviális 
Örömujjongás:
 
„Micsoda csoda!” 
Ez kicsinál. 
Szabott áron
 
Szemlélhetők sebeim, szabott 
Áron meghallgatható a szivem – 
Valódi, dobog.
 
És nagyon magas áron kapható 
Egy érintés, szó, 
Vércsepp,
 
Hajszál, ruhaférc. 
Úgy, úgy, Herr Doktor. 
Úgy, Herr Ellenfél.
 
A művetek vagyok, 
Értéktárgyatok, 
Színarany bébi: szétolvadok
 
Egy sikoltássá. 
Forgok és sülök. 
Minden figyelmet nagyrabecsülök.
 
Hamu, hamu – 
Piszkáltok, kotortok. 
Itt semmi sincs, se hús, se csontok –
 
Egy szappandarab, 
Jegygyűrű, 
Aranyfog.
 
Herr Isten, Herr Lucifer: 
Ügyelj. 
Ügyelj.
 
Hamu alól 
Rőt haj, kicsapok, 
Levegőt: embert falok.
 
 
 

A nyúlfogó

 
Erőszak tere volt – 
Hajammal tömte be a szám a szél, 
Elvágta hangom, és a tenger
Vakított fényeivel, holtak élete
Pergett le ott, olajként szétterült. 
 
Ízleltem a rekettye gonoszságát, 
Fekete tüskéit, sárga
Gyertyavirága utolsó kenetét. 
Ezek hathatós, nagyon szép virágok; 
És tobzódtak, mint a kínszenvedés. 
 
Csak egy helyre lehetett menni. 
Bujkálva, szagosan: 
Az üregig szűkült minden ösvény. 
S a csapdák csaknem magukra csappantak – 
Semmire se záruló nullák, 
 
Sűrűn, mint a szülés fájdalmai. 
A sikolyok hiánya 
Lyuk volt a hőségben, üresség. 
Az üveges fény tiszta fal volt, 
Körben a bozót csöndes. 
 
Céltudatos erőket éreztem. 
Tompa ujjakat, ahogy a teásibrik
Fehér porcelánját szorítják. 
Hogy várták őt, e kis halálok! 
Várták, mint kedvesüket. Ingerelték. 
 
És köztünk is kapcsolat volt – 
Feszes huzalok, túl mély, 
Kihúzatlan cövekek, s egy elme: 
Gyűrűként zárul valami elevenre, 
S a szorítása engem is megöl. 
 
 

Pipacsok júliusban 

 
Kis pipacsok, pokol-lángocskák, 
Nem bántotok?
 
Lobogtok. Meg se érinthetlek. 
S kezem már a lángok közt. Semmi se éget. 
 
És kimerít, ahogy nézem
Ezt a lobogást, gyűrött-színvörös, mint az ajkak bőre. 
 
Frissen felvérzett ajkaké. 
Véres kis szoknyák! 
 
Vannak illatok, mikhez nem nyúlhatok. 
Hol az ópiumotok? Émelyítő kapszulái, hol?
 
Csak vérezhetnék vagy alhatnék! – 
Vagy ilyen sebzéssel kelne egybe a szám! 
 
Vagy szivárogna belém nedvetek: üvegfiolámba, 
Tompítva, csitítva. 
 
Csak színtelen. Színtelen. 
 

Apu

 
Kinőttelek, kinőttelek:
Fekete cipő, visellek
Harminc éve, mint egy láb,
Féregfehéren, s lélegzeni,
Tüszkölni alig merek.
 
Apu, meg kellett hogy öljelek.
De még előtte meghaltál -
Márvány-súly, csupa-isten zsák,
Szörnyszobor, egy-szürke bütyköd
Böhöm friscói fóka,
 
Atlanti habba lóg fejed,
Hol kékre babzöld víz pezseg
A szép Nauset előtt.
Imádkoztam, hogy visszatérj.
Ach, du Dreck.
 
Németül, lengyel városban,
Melyen átment a háború
Hengere, hengere, hengere.
De a városnév megszokott,
Lengyel barátom szerint
 
Van belőle vagy két tucat.
Hát nem tudom, hol vertél gyökeret,
Hol verted a marsot,
Beszélni se mertem veled.
Megakasztottad a nyelvemet.
 
Szögesdrót-hurokba akadt.
Ich, ich, ich, ich.
Alig jött egy szavam is.
Te voltál nekem a németek.
S az obszcén nyelvezet:
 
Mozdony-löket,
Mint egy zsidót, zötyöget.
Jön Dachau, Auschwitz, Belsen.
Már zsidósan beszélek.
Akár zsidó lehetek.
 
A tiroli hó, a bécsi sör
Igazsága nem tündököl.
Cigány-ősnőm, rossz ómenek
S a pakli tarokk, a pakli tarokk:
Egy picit zsidó lehetek.
 
Téged mindig rettegtelek,
Luftwafféd, tudós blöffjeidet.
S az a takaros, nyírt bajusz,
Azok az árja-kék szemek.
Ó, Panzereknél panzerebb -
 
Nem Isten, csak egy horogkereszt,
Sötétjén ég nem nyikkan át.
Minden nő fasisztát imád,
Pofába-csizmát, szörnyetegek
Szörny-szívét, mint a tied.
 
Állsz az asztalnál, apu,
A képen, ahogy megőriztelek,
Állad, nem lábad volt hasított,
De éppúgy ördög vagy, mint a sötét
Ember, aki ketté-
 
Harapta piros kis szivemet.
Tízéves koromban temettek.
Húsz, hogy meghalni próbáltam,
Hogy ott legyek újra veled, veled.
Gondoltam, csontok is megteszik.
 
De kicibáltak a zsákból,
S jól-rosszul összecsirizeltek.
Aztán már tudtam, mit tegyek.
Megcsináltam modelledet,
Meinkampf-képű feketeruhást:
 
Kefélteti a vasszüzeket.
S azt mondtam: velem is lehet.
Apu. S most végeztem veled.
Kitéptem a fekete telefont,
Hang férge azon föl nem tekereg.
 
Kettőt öltem volna veled -
A vámpírt, aki a véremet
Szívta nevedben egy éven át,
Hét éven át, most tudod legalább.
Apu, most megnézheted.
 
Zsíros, fekete szivedben: cövek.
És sose szerettek a környékbeliek.
Táncolva tiporták a tetemedet.
Mindig tudták, hogy te vagy az.
Apu, te rohadt, végeztem veled.
 
 
 
 
 
 

A méhes láda megérkezik

 
Én rendeltem, tiszta faláda, 
Szegletes, mint egy szék, megemelni nehéz. 
Azt mondanám: egy törpe vagy szegletes 
Csecsemő koporsója, 
Ha nincs benne ez a zümmögés. 
 
A láda zárva, veszélyes. 
Vele kell éjszakáznom, 
S nem tudok elszakadni tőle. 
Nincs ablaka, hogy látnám, mi folyik odabent. 
Csak egy kis rács van, nincs kijárat. 
 
Szemem rászorítom a rácsra. 
Sötét, sötét; 
Mintha exportra zsugorított, parányi
Afrikai kezek rajzanának. 
Szorong dühösen feketén fekete. 
 
Hogy engedjem ki őket?
Elsősorban a zaj riaszt, 
Az érthetetlen szótagok. 
Mint a római plebs:
Egyenként – senkik, de így együtt, úristen! 
 
Fülelem az őrjöngő latint. 
Nem vagyok Cézár. 
Csak rendeltem egy láda őrjöngőt. 
Visszaküldhetők. 
Megdögleszthetők; nem muszáj etetnem őket; enyémek. 
 
Vajon milyen éhesek?
Vajon ignorálnának, 
Ha kinyitnám a ládájuk, és félreállnék, mint egy fa?
 
Itt az aranyeső, szőke oszlopsora
Itt a cseresznye tömérdek alsószoknyája. 
 
Talán fütyülnének rám, ha 
Gyászfátylasan lennék, holdruhában. 
Nem vagyok mézforrásuk, 
Miért is bántanának. 
Holnap én leszek a Jóisten, kiengedem őket a világba. 
 
Csak átmenet a láda. 
 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr502641233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dalospacsirta 2011.02.06. 15:34:04

I spat out Plath and Pinter