Valójában a beszédről úgy gondolkodunk, mint mindenki számára teljességgel és teljes természetességgel megadatott dologról, legfeljebb valaki jobban, valaki kevésbé jól használja. A használat minősége azonban századrangú dologként jelenik meg, hiszen a „Miért is fontos a szép beszéd? Valami meggyőző érvet adj rá!” felszólításra máris hátrébb húzódom, hiszen ismerem az ellenérvet: bárki lehet akár médiasztár is, nem túl szép beszéddel (és itt óvatosan fogalmaztam). Gáll Edina logopédus filmajánlója.
Ritkán fordul elő, hogy egy filmbemutató kapcsán, szakmai szemmel kezdek figyelni, mármint logopédusként. Mindez azért van, mert ritkán fordul elő az, hogy akárhol is a beszéd, mint mindent átható minőség bárkit is foglalkoztatna. Valójában a beszédről úgy gondolkodunk, mint mindenki számára teljességgel és teljes természetességgel megadatott dologról, legfeljebb valaki jobban, valaki kevésbé jól használja. A használat minősége azonban századrangú dologként jelenik meg, hiszen a „Miért is fontos a szép beszéd? Valami meggyőző érvet adj rá!” felszólításra máris hátrébb húzódom, hiszen ismerem az ellenérvet: bárki lehet akár médiasztár is, nem túl szép beszéddel (és itt óvatosan fogalmaztam).
Beszédterapeutaként, vagy ahogyan a filmben említik, beszéddoktorként, eközben minden nap, a nap minden percében hallom és látom, hogy ki, hogyan szenved azzal, hogy mit nem tud elmondani, hol nem tudja, vagy nem meri azt elmondani, miért nem értik, amit el akar mondani. Az okok sokfélék. Van, aki azért nem mer, nem szeret beszélni, mert dadog. Van, akit beszédtempója miatt szinte senki nem ért, van, aki meg sem tud szólalni, van, akit fáraszt a beszéd, van, aki beszélne, de nem találja a szavakat, rosszul találja meg azokat, és olyan is van, aki elveszíti beszédképességét. A sort folytathatnám még, ám akkor már csak a logopédusok olvasnák tovább a szöveget.
Minden napomat a beszédért küzdő emberekkel töltöm. Vannak köztük nagyon kicsi gyermekek, és vannak köztük ősz nagypapák, de ami lényeges: bizony sok olyan ember él közöttünk, akinek nem adatott meg a könnyű beszéd, nem tudnak segítség nélkül beszélni. Meglehet, nem királyok, de életük egyik fontos eleme az, hogy közölni akarják gondolataikat másokkal, nem népükkel, de lányukkal, fiukkal, szomszédjukkal, főnökükkel.
Miattuk érzem fontosnak, hogy VI. György királynak és logopédusának különös története szárnyra kapott, mert lehetőséget ad arra, hogy észrevegyük, milyen fontos eleme életünknek a beszéd. És akinek nem adatott meg a könnyű, szép beszéd, annak mindig van esély találni valakit, egy beszédtársat, aki segíti, támogatja, megerősíti őt beszédében.
VI. György király és Lionel Logue terápiás esete óta (és már előtte is) a dadogásról számtalan tudományos vélekedés, kutatás látott napvilágot. A dadogáson segíteni akarók nagyon sok terápiás eljárást dolgoztak ki, mégis fontos megemlíteni azt, hogy a felnőtteket érintő dadogásterápia (és egyéb más beszédterápia is) a beszédén javítani vágyó és a beszédterapeuta szoros, bizalmon alapuló, személyes kapcsolatán szökkenhet szárba.
A beszéd olyan dolog, amely nem engedi meg, hogy óriási távolság maradjon a gyógyulni vágyó és a gyógyító között. A beszéd közelít, közelebb hoz. Ha valakinek a beszédben akarok segíteni, akkor közel kell kerülnöm hozzá, s ez persze nem mindig könnyű.
A király beszéde c. film két ember, egy dadogó király és egy kiváló beszédspecialista különös kapcsolatát mutatja be, mely szépen végigkövethető a király beszédének, beszédállapotának változásán. A film alapját képező könyv, melyet Lionel Logue unokája nagyapja naplójából, leveleiből, emlékeiből állított össze, még pontosabban bemutatja két ember beszéden keresztül, beszédért folytatott küzdelmében azt az ívet, amely szinte kivonata lehetne a felnőtt beszédterápiák folyamatának.
A kezdet mindig nehéz. A felnőtt dadogó - a filmben a herceg (későbbi király) -, bizalmatlan, nyilvánvalóan már sokszor csalódott azokban, akik beszédét javítani akarták. Maga a terapeuta viszont nem először találkozik ezzel, tudja, az első lépést a gyógyulni vágyónak kell megtennie. A terápia kezdetét és egyben egész folyamatát is meghatározza a logopédus határozottsága: „meg tudom gyógyítani!”. Ugyanakkor a dadogó herceg kitartása, az utasítások, gyakorlatok pontos követése, a cél felé vezető úton végig fontos elemként van jelen. A közös munka közös apró sikerei minden esetben ösztönzőleg hatnak a beszédhibásra. Gyakran a dadogó már úgy érzi, rendeződött a beszéde, de a terapeuta tudja, messze még a vég. A herceg az egy évig tartó kitartó terápia után örömmel veszi tudomásul, beszédének folyamatossága rendeződött, így távolodni kezd Lionel Logue-tól, aki bár fáj neki, de elengedi betegét. Azonban az óriási változás, kihívás, a királyi feladatok, újra szorosabbá teszik a terápiás kapcsolatot. Logue szinte együtt él a király beszédeivel, már-már együtt veszik a kimondott szavakhoz a levegőt. Logue átírja a nehezen érthető szavakat, jelöléseivel átsegíti a megakadásokon a királyt, szónokká teszi a dadogót. És aztán - bár a film erről már nem szól -, évek kitartó, támogató kapcsolata után, egyedül engedi beszélni a királyt a beszéddoktora. Itt engedi el a logopédus a dadogó kezét a terápiában, de nem az életben, hiszen VI. György és Logue halálukig rendszeresen váltottak levelet egymással.
A közös cél kivételes kapcsolatba helyezett dadogót és terapeutát egy kivételes történelmi pillanatban. A híres emberek beszédtörténete, beszédtanárukkal való kapcsolatuk fontos támpont lehet mindazok számára, akik saját életükben hasonló nehézségekkel küzdenek, mert érezhetik, hogy nem csak számukra nehéz a beszéd: a király a dadogás legyőzésében éppúgy küzdelmes utat jár be, mint bárki más.
Érdemes minden „dadogónak” – s minden egyéb beszédhibával küzdőnek -, megkeresnie a saját Lionel Logue-ját, mert ha megtalálta, beszédben, testben és lélekben megerősödve fog a terápiában megújulni.
Jómagam logopédusként pedig remélem, hogy a sajtó napirendjéről nem kerül le a szép beszéd akkor sem, ha már nem egy herceg dadogásáról, beszédhibájáról van szó egy Oscar-díjra jelölt film kapcsán.
(Könyvajánló: Mark Logue-Peter Conradi A király beszéde
Gabo Kiadó, 2010.
Filmajánló:A király beszéde
angol-ausztrál történelmi filmdráma
Rendező: Tom Hooper)
