fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

A király beszéde. Egy film logopédus-szemmel

2011.02.26. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

  Valójában a beszédről úgy gondolkodunk, mint mindenki számára teljességgel és teljes természetességgel megadatott dologról, legfeljebb valaki jobban, valaki kevésbé jól használja. A használat minősége azonban századrangú dologként jelenik meg, hiszen a „Miért is fontos a szép beszéd?  Valami meggyőző érvet adj rá!” felszólításra máris hátrébb húzódom, hiszen ismerem az ellenérvet: bárki lehet akár médiasztár is, nem túl szép beszéddel (és itt óvatosan fogalmaztam). Gáll Edina logopédus filmajánlója. 

Ritkán fordul elő, hogy egy filmbemutató kapcsán, szakmai szemmel kezdek figyelni, mármint logopédusként. Mindez azért van, mert ritkán fordul elő az, hogy akárhol is a beszéd, mint mindent átható minőség bárkit is foglalkoztatna. Valójában a beszédről úgy gondolkodunk, mint mindenki számára teljességgel és teljes természetességgel megadatott dologról, legfeljebb valaki jobban, valaki kevésbé jól használja. A használat minősége azonban századrangú dologként jelenik meg, hiszen a „Miért is fontos a szép beszéd?  Valami meggyőző érvet adj rá!” felszólításra máris hátrébb húzódom, hiszen ismerem az ellenérvet: bárki lehet akár médiasztár is, nem túl szép beszéddel (és itt óvatosan fogalmaztam).

Beszédterapeutaként, vagy ahogyan a filmben említik, beszéddoktorként, eközben minden nap, a nap minden percében hallom és látom, hogy ki, hogyan szenved azzal, hogy mit nem tud elmondani, hol nem tudja, vagy nem meri azt elmondani, miért nem értik, amit el akar mondani. Az okok sokfélék. Van, aki azért nem mer, nem szeret beszélni, mert dadog. Van, akit beszédtempója miatt szinte senki nem ért, van, aki meg sem tud szólalni, van, akit fáraszt a beszéd, van, aki beszélne, de nem találja a szavakat, rosszul találja meg azokat, és olyan is van, aki elveszíti beszédképességét. A sort folytathatnám még, ám akkor már csak a logopédusok olvasnák tovább a szöveget.

Minden napomat a beszédért küzdő emberekkel töltöm.  Vannak köztük nagyon kicsi gyermekek, és vannak köztük ősz nagypapák, de ami lényeges: bizony sok olyan ember él közöttünk, akinek nem adatott meg a könnyű beszéd, nem tudnak segítség nélkül beszélni. Meglehet, nem királyok, de életük egyik fontos eleme az, hogy közölni akarják gondolataikat másokkal, nem népükkel, de lányukkal, fiukkal, szomszédjukkal, főnökükkel.

Miattuk érzem fontosnak, hogy VI. György királynak és logopédusának különös története szárnyra kapott, mert lehetőséget ad arra, hogy észrevegyük, milyen fontos eleme életünknek a beszéd. És akinek nem adatott meg a könnyű, szép beszéd, annak mindig van esély találni valakit, egy beszédtársat, aki segíti, támogatja, megerősíti őt beszédében.

VI. György király és Lionel Logue terápiás esete óta (és már előtte is) a dadogásról számtalan tudományos vélekedés, kutatás látott napvilágot. A dadogáson segíteni akarók nagyon sok terápiás eljárást dolgoztak ki, mégis fontos megemlíteni azt, hogy a felnőtteket érintő dadogásterápia  (és egyéb más beszédterápia is) a beszédén javítani vágyó és a beszédterapeuta szoros, bizalmon alapuló, személyes kapcsolatán szökkenhet szárba.

A beszéd olyan dolog, amely nem engedi meg, hogy óriási távolság maradjon a gyógyulni vágyó és a gyógyító között. A beszéd közelít, közelebb hoz. Ha valakinek a beszédben akarok segíteni, akkor közel kell kerülnöm hozzá, s ez persze nem mindig könnyű.

A király beszéde c. film két ember, egy dadogó király és egy kiváló beszédspecialista különös kapcsolatát mutatja be, mely szépen végigkövethető a király beszédének, beszédállapotának változásán. A film alapját képező könyv, melyet Lionel Logue unokája nagyapja naplójából, leveleiből, emlékeiből állított össze, még pontosabban bemutatja két ember beszéden keresztül, beszédért folytatott küzdelmében azt az ívet, amely szinte kivonata lehetne a felnőtt beszédterápiák folyamatának.

A kezdet mindig nehéz. A felnőtt dadogó - a filmben a herceg (későbbi király) -, bizalmatlan, nyilvánvalóan már sokszor csalódott azokban, akik beszédét javítani akarták. Maga a terapeuta viszont nem először találkozik ezzel, tudja, az első lépést a gyógyulni vágyónak kell megtennie. A terápia kezdetét és egyben egész folyamatát is meghatározza a logopédus határozottsága: „meg tudom gyógyítani!”. Ugyanakkor a dadogó herceg kitartása, az utasítások, gyakorlatok pontos követése, a cél felé vezető úton végig fontos elemként van jelen. A közös munka közös apró sikerei minden esetben ösztönzőleg hatnak a beszédhibásra. Gyakran a dadogó már úgy érzi, rendeződött a beszéde, de a terapeuta tudja, messze még a vég. A herceg az egy évig tartó kitartó terápia után örömmel veszi tudomásul, beszédének folyamatossága rendeződött, így távolodni kezd Lionel Logue-tól, aki bár fáj neki, de elengedi betegét. Azonban az óriási változás, kihívás, a királyi feladatok, újra szorosabbá teszik a terápiás kapcsolatot. Logue szinte együtt él a király beszédeivel, már-már együtt veszik a kimondott szavakhoz a levegőt. Logue átírja a nehezen érthető szavakat, jelöléseivel átsegíti a megakadásokon a királyt, szónokká teszi a dadogót. És aztán - bár a film erről már nem szól -, évek kitartó, támogató kapcsolata után, egyedül engedi beszélni a királyt a beszéddoktora. Itt engedi el a logopédus a dadogó kezét a terápiában, de nem az életben, hiszen VI. György és Logue halálukig rendszeresen váltottak levelet egymással.

A közös cél kivételes kapcsolatba helyezett dadogót és terapeutát egy kivételes történelmi pillanatban. A híres emberek beszédtörténete, beszédtanárukkal való kapcsolatuk fontos támpont lehet mindazok számára, akik saját életükben hasonló nehézségekkel küzdenek, mert érezhetik, hogy nem csak számukra nehéz a beszéd: a király a dadogás legyőzésében éppúgy küzdelmes utat jár be, mint bárki más.

Érdemes minden „dadogónak” – s minden egyéb beszédhibával küzdőnek -, megkeresnie a saját Lionel Logue-ját, mert ha megtalálta, beszédben, testben és lélekben megerősödve fog a terápiában megújulni.

Jómagam logopédusként pedig remélem, hogy a sajtó napirendjéről nem kerül le a szép beszéd akkor sem, ha már nem egy herceg dadogásáról, beszédhibájáról van szó egy Oscar-díjra jelölt film kapcsán.

 Gáll Edina 

 www.beszedjavito.hu

(Könyvajánló: Mark Logue-Peter Conradi A király beszéde

                                            Gabo Kiadó, 2010. 

Filmajánló:A király beszéde

                angol-ausztrál történelmi filmdráma‎

Rendező: Tom Hooper)


 

 

 

 

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr22690733

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.