fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Családi Rasszizmusok 1.

2011.03.23. 07:00 | icentrifuga | 17 komment

Címkék: önismeret centrifuga ritoók emma családi rasszizmusok geo kozmosz

Mindannyiunknak vannak családtagjai

vagy barátai és szomszédai,

akik "bedőlnek" a rasszista beszédmódnak.

 

Ritoók Emma (1867-1945) kéziratos naplóját, és a két világháború közötti időszak pszicho-históriai tanulságait Kozma György elemzi.

„Ritoók Emma a jobboldali Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége elnöke, de remek ember! Különlegesen vegyes társaságában Karinthy, a Gyömrői-lányok, a fiatalok közül Illyés, Passuth, és persze Babits, Szabó Lőrinc…”

 

Kozma György (Kecskeméti Klein György Ariel, 1954.) Író, grafikus,  énekes. A Hunyadi téri zsinagógában segédkántor. A Hócipő rajzolója. Három regényt és több filmet írt. A SALTE (Szenvedélybetegeket A Leszokásban Támogató Egyesület) elnöke. Szépírók társasága első szóvivője. Két gyereke van.  (forrás:Wiki)

 

 

 „Elkezdett érdekelni, hogy a nemzedékek sorában hogyan adódnak át

(akár éppen eltitkolásuk miatt) az erőszak-adó férfi-

és az alávetettséget kapó női szerepekkel kapcsolatos fantáziák, konfliktusok.

 

És hogy lehet kijönni az ilyen érzelmi zűrzavarokból?

Csakis úgy, ha valahogy érdekelni kezd, mi az életem értelme,

miért pont ide, ebbe a családba születtem?

 

Zsidómentő antiszemiták és magukat heteró nagyasszonynak álcázó

leszbikusok a dédszülők rokonai…A saját barátaimban is valami hasonló

extrém belső kettősség és sorban öngyilkosok lesznek…Ekkor elkezdtem

utánanézni, ki is az a Ritoók Emma…”

 


 

 

 

 

Egy háború előtti antiszemita naplójának elemzése

Ritoók Emma kéziratos Naplójáról

 

Ritoók Emma nyugalmas és szorgalmas élete pár évszámmal röviden leírható: 1867-ben született (apja nagyváradi táblabíró, Deák Ferenc parlamenti titkára volt), s amikor 1900-ban a nők is felvételt nyerhettek az egyetemre, Lipcsében és Párizsban is járt egy-egy szemesztert. A harmincas éveiben diplomázott (filozófiából), majd regényeivel, novelláival hívta fel magára a figyelmet.

Az első világháborúban a család elvesztette erdélyi házát, így dolgozni kellett mennie: 52 évesen könyvtáros lett a Fővárosi Könyvtárban (melyet Szabó Ervin alakított ki saját könyvtárából). Ekkor kezdett Trianon-ellenes verseket és gyermekmeséket is írni, miközben norvégból fordított. Ritoók Emma halála után (mivel a zsidóság és a zsidógyűlölet tabutéma lett) tudatosan kerülték említését, még Knut Hamsun- és Andersen- fordításait is csak név nélkül jelentették meg.

1945-ben halt meg, 77 évesen. Kevesen tudják, hogy ő a szerzője (sógornőjével, Tormay Cécile-lel közösen) a háborús veszteségekre fájdalmasan reagáló és ma is ismert „Nem, nem, soha !” jelszónak.

 

Ritoók Emma  (sok száz másik közakaratot kifejező állampolgári kezdeményezéssel összhangban) karitatív nő-szövetségének élén hangsúlyosan támogatta a „numerus clausus” törvényt a 20-as években a zsidók egyetemről való kizárásáért (melynek egyik fő kezdeményezője bátyja, a Keresztény Orvosok Kamarája vezetője volt) és később a vegyes házasság betiltását is követelte. 

 

Ennek ellenére mindkét irodalmi tábor főszereplői rendszeresen megfordultak vasárnapi szalonjában a harmincas években. A Passuth-családot pedig (kockázatot vállalva) elbújtatta a nyilas időkben.

Ritoók Emma volt az első nő, aki filozófiából doktorált. Disszertációját a „Rút”-ról írta és tézise a belső „diszharmónia”, mely mindent mozgat és átfog.” A harmóniában a Rútnak éppoly fontos pozitív szerepe van, mint a szépnek.” Írja.

Az Athenaeum adta ki, 1916-ban. Ezt Thomas Mann-nak is elküldte, aki a betegség-témát tovább taglaló levélben köszönte meg.

Ritoók Emma írásaiban gyakran összekapcsolta a zsidó „különbözőséget” a sérült női szerep sajátos kapcsolati problémáival.

Halála után nagyon kevesen emlékeztek meg róla, ellentmondásos antiszemitizmusa (mert zsidókkal tudott csak barátságban lenni) utólag szalonképtelenné tette.

 

Babits beszélgetőfüzete, 1940. „De ki lehetne  Baumgarten díjas… ? Úgy látom éppen az a fontos, hogy ne legyünk teljesen faji alapon, csupa szín-árjákból.?  Ritoók Emma reménytelen? Török Sophie: Tavaszal kapott 500 Pengőt...

 

Naplójában erről az epizódról írja Ritoók Emma:

1940. február 10. Írtam Babitsnak, Baumgarten-t kaphatok-e? Olaszországból kártyát küldtek, baráti hangon - megírtam, hogy betegség miatt szorulnék rá, s eladnám nekik a könyvtáramat.

Török Sophie válasza: Sajnos nincs helyük a könyvtárnak. De küld 400P-t.


 

Még életében így ír Ritoók Emmáról Szerb Antal, aki egy időben albérlője, később a barátja volt: „A húszas években az új konzervativizmus annyi friss életterületet foglalt magába, hogy időszerű volt egy új orgánum megindítása. Így indult 1923-ban Tormay Cecile szerkesztésében a Napkelet.(…) Az irodalom, a dzsentri és a polgárosztály irodalma némán nézte az új rendet, úgyis elfojtotta volna a terror. Mindössze két írói csoport volt, amelyik érvényesíthette hangját a III. Internacionálé zenéje mellett. Az egyik volt a német kultúrán nevelt intellektuelek kis tábora, melynek élén Lukács György népbiztos és barátja, Balázs Béla állt. Eredetileg körükhöz tartozott Lesznai Anna, a költőnő és Ritoók Emma, a regényíró is, de nem követték őket a forradalomba. Az ő körük volt a legezoterikusabb irodalmi és tudományos csoportosulás, mely az ilyesmitől idegenkedő magyar irodalmi életben valaha is fellépett. Stílusuk homályos, s csak a beavatottak, a magas műveltségűek számára érthető.

A másik csoport a Nyugat szélsőbal köre, Kassák Lajos és társai.” /A magyar irodalom története, Magvető 1934/ 97.  (416.o.)/

 

Ritoók Emma talán azokhoz tartozott, akik identitás-kompromisszumot javasoltak éppen a zsidó-gyűlölet csökkentése céljából: azt mondják, hogy mindenki lehet zsidó - azaz "jóadó" – a szó nem-etnikai értelmében. (Vagy ahogy C.G. Jung mondja, mindenkiben "lakik" egy "zsidó archetípus: Jézus”) A "traumás" "agyfélteke", lám, együtt él a "terápikussal" ebben az esetben.

 

Folytatás következik!

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr692762129

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gammahím 2011.03.23. 10:38:52

"Stílusuk homályos, s csak a beavatottak, a magas műveltségűek számára érthető."

a homályos stílus erre a cikkre is igaz.

O-né Vica 2011.03.23. 10:39:46

szolid nemzeti analízis
Brr..:)

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2011.03.23. 11:05:57

Jó látni, hogy anno minden magyarul beszélő hazánkfiát, független a származástól felháborított a nemzet területi csonkítása. Ma pedig ez valami szélsőséges hangulatkeltésnek számít. Holott természetes hazaszeretet szüli. Hazaszeretet, ez az ami kihalófélben van. Internacionalizmus, szovjet uralom, késöbb nyugat majmolás, globalizáció stb..

Aron M 2011.03.23. 11:28:21

a "stop racism" banner alpárisága kissé humorosan hat ennél az írásnál :)

Beru 2011.03.23. 11:38:59

Ilyen sem volt még: egyszerűen nem értettem ezt a cikket. Sőt, már ott elakadtam, hogy ki írta, ezt a cikket írta, vagy egy könyvet írt az asszonyról, ez csak egy kis ízelítő, vagy mi van?

Fidler2 2011.03.23. 11:43:36

Chaoang hozzászólásával kapcsolatban, azért én nem egészen értek egyet vele, milyen jó tudatalatti amit írt "minden magyarul beszélő hazánkfiát, fűggetlen származásától....
Na hát pont erről van szó, annak idején Osztrák-Magyar Monarchiában éltünk, két nemzet uralkodót a többin, de a kettő között is volt egy elsőbb, méghozzá az osztrák. Minden más nemzetiséget kegyetlenül elnyomtunk (persze néha finoman, néha durván), a virtuális Magyarország 50%-a volt magyarnak tekinthető, a másik 50% nagyobb része nmezetiségiek voltak (tótok, bunyevácok, szerbek hotváko, szlováko...) önálló nemzet tudattal, akkor, ha legalább kulturális autonómiát kaptak volna talán ők is sajnálzák volna Trianont. Mi nagy hősök voltak ezek a nemzetiségek az 1848-as szabdságharcban teljes a magyarok oldalán harcoltak (az aradi vértanúk fele nem beszélt magyarul):
Fránya egy dolog ez a történelem!!! Üdvözlettel

bévé 2011.03.23. 12:33:18

ez a Kozma György szimpatikus egy ember, de h írni nem tud, az biztos. már ha a fenti zagyvaság az ő tollából származik, mert igazából ez sem nagyon derült ki számomra...

Mezőbándi 2011.03.23. 12:37:50

"Zsidómentő antiszemiták"
"A saját barátaimban is valami hasonló extrém belső kettősség"

Nekem az az érdekes, hogy valakire ez az újdonság erejével hat. Én is elgondolkodtam a családomon, rokonaimon, ismerőseimen és levontam pár következtetést. Nem reprezentatív a minta, de azért elég nagy, úgyhogy bátran általánosítok.

A hazai "antiszemiták" túlnyomó többsége soha nem gyűlölt konkrét zsidó embereket, főleg nem azért mert azok zsidók voltak. A "zsidóságra", mint olyanra tekintett gyanakvással. Ezt a pontosabban nem meghatározott amorf csoportot illette kritikával, különösen annak vélt vagy valós befolyását az ország ügyeire. Ennek persze szerteágazó okai lehettek, a szociális frusztrációtól kezdve a vallási türelmetlenségen át a társadalomfilozófiai megfontolásokig. De leggyakrabban csak a közhelyes beszéd része volt, mindenféle egyéb tartalom nélkül. A "zsidózás" 95%-a ma is erről szól.

Ugyanakkor az "antiszemiták" túlnyomó része - a két vh közötti időszakban még mindenképpen - erős keresztény vagy legalábbis keresztény gyökerű értékrenddel rendelkezett. Dolgozzunk becsülettel, másnak ne ártsunk, a szükségesnél többet ne "kaparjunk" magunk alá, stb. Akik ebben a szellemben nevelkedtek, azoknak teljesen természetes volt az is, hogy segítsenek egy bajban lévő embernek. Nyilván a segítség mértéke egyénenként különbözött, de egyáltalán nem volt ritka a zsidók bújtatása, papírokkal való ellátása, stb.

Hozzájárult ehhez nem mellesleg az erős nemzeti szellemű nevelés is: sok "antiszemita" bizony jobban utálta a mindenkit lenéző náci/német megszállókat, mint a Vájsz boltost.

(Persze mindezzel nem mondom, hogy egyébként ne léteztek volna kapzsi, gonosz, stb. emberek, városon és vidéken egyaránt, akik nem csak parancsra... Ilyenek is voltak, valószínűleg nem is kevesen. Persze gyűlölni való célcsoportot mindig ki lehet jelölni.)

Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy a keresztény értékrend és a nemzeti szellemű nevelés sok évtizedes elnyomása/irtása vajon csökkentette-e az antiszemitizmust? Vagy csak elvette azokat a biztos pontokat, amik nem relatív, hanem abszolút fogódzókat nyújtanak az embereknek?

Ha ma jönne egy hitleri kurzus, vajon hányan vállalnák az üldözöttek bújtatását, szembeszállva akár az idegen nagyhatalom megszálló katonáival is? Lehet, hogy ma is lennének. Nem tudom. De valamiért úgy érzem, hogy a nemzettelen és keresztényellenes évtizedek folyományaként nem antiszemitizmusból lett kevesebb, hanem azokból a gerinces emberekből, akik kockázatot mernének vállalni üldözött embertársaikért.

Reménykedjünk, hogy ennek a próbája soha nem fog eljönni!

attila1 (törölt) 2011.03.23. 13:49:49

" karitatív nő-szövetségének élén hangsúlyosan támogatta a „numerus clausus” törvényt a 20-as években a zsidók egyetemről való kizárásáért "

tehát először követelte az egyenlő jogokat magának (nők-egyetem), majd miután megkapta, követelte, hogy ezeket a jogokat vegyék el másoktól.
A szarházi az szarházi, irodalmi munkásságtól függetlenül

Johnny Tinenbalm 2011.03.23. 14:34:16

@attila1: tehát ellentmondás lenne aközött, h a férfi túlsúly és felülreprezentáltság ellen küzdött, és aközött, h a zsidó túlsúly és felülreprezentáltság ellen?

ha ti mondjátok

sprenczl 2011.03.23. 15:46:35

Úgy megnézném az írásokat napjaink arab és egyéb(goj)mentő zsidókról is..:-)

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2011.03.23. 16:07:21

@Fidler2: Nem vagyok vagy lehetünk biztosak abban az elnyomásban. Ha olyan rossz soruk volt a magyar királyságban, miért harcoltak az oldalunkon 48-ban? Máar ott kezdődött, hogy a magyarok ázsiai szokás szerint nem kiírották a nemzetiségeket, hanem adófizető csatlóssá tették őket és a peremvidéket védték velük. Jobb volt együtt működniük, mint felmorzsolódniuk. Persze ha jön a nagy szabadság és önnállóság lehetősége, persze, hogy azt választják. Az nem azt jelenti, hogy nem volt fair a korábbi státuszuk a negatív lehetőségekhez képest. Értem én a történelmet, csak nem hiszem el :D

hobbihilda 2011.03.24. 13:53:18

Válasz Sprenczi részére, hogy csak egyet mutassak a mentő-zsidók közül:
beszelo.c3.hu/cikkek/diosi-agnes-1932-2005

hobbihilda 2011.03.24. 14:32:08

Másrészt, nem lehet a zsidóságot homogén közösségként kezelni. Ez épp olyan tévedés, mint a "minden kínai egyforma" - (fekete - cigány etc).
A zsidó értelmiség és egy kereskedő zsidó között hatalmas különbség lehet, a vidéki zsidóságot azért nem említem, mert nekik volt a legkevesebb esélyük túlélni a Soát, ezért a vidéki zsidók száma, igen kevés, a fővárosban élőkhöz viszonyítva.
Azt kijelenteni, elég durva és (antiszemita) szólam, hogy a zsidók felülreprezentáltak. Hogyan? Hol? 10 millió magyar állampolgár él ebben az országban,
alkotmányosan (elméletileg) azonos jogokkal. Ki meri állítani, hogy a tudásnak szentelt élet, a tanulmányokra szánt idő, a tudományos feltörekvés, vagy az egzisztencia megteremtése elítélendő? Ha a lump életmód helyett, sok generáción keresztül az ismeretek (igen, gazdasági is) gyarapítása volt a cél.
Ha az elvárható minimum, nem a szakmunkás iskoláknál ért véget.
Normális?

hobbihilda 2011.03.24. 15:01:32

Szövegfeldolgozási segítség kezdőknek:

Ami pedig a szövegbeli kavarodást némelyekben előidézte, a két történet egyidejű jelenléte. Kozma György családtörténete (?), a zsidómentő antiszemiták, a heterónak tűnő leszbikus nagyasszonyok, az öngyilkos barátok, az erőszak-adó férfi-
és az alávetettséget kapó női szerepekkel kapcsolatos fantáziák.
Ez más szedetben, és idézőjelben látható.
Az olvasó nyugodtan feltételezze, hogy EZ a szerző hangja.
Ezt követi Ritoók Emma története, amelyet egy tanulmány elejének gondolhatunk - amely folytatódik rövidesen.