fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Versvasárnap: Kiss Anna versei

2011.03.27. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: irodalom folyóirat versvasárnap kiss anna

Borbála közben elvan, mint a 
képernyő két lehetetlen
sorozat közt. Mások néha
javítják a kerítést, tapasztják a 
legvénebb házakat, a világgá
mentek kiadó emlékeket
keresnek félbeszédű 
unokákkal, akik Rozálok, 
Jankók, Virágok a nyári
lapulevél-ernyők alatt. 
 

Mára Kiss Anna legutóbbi kötetéből, trilógiájának utolsó darabjából, a Szélörvények vonulnak című kötetből válogattunk. 

 

„Jön a Bolond Nő…!” 

 
Levél közt szél, 
 
lepedőkre rázzák a 
szilvát, a falu vén
aszalókasokat gurít le 
padlásáról, Borbála szerint
én vagyok az oka, rég 
békén rohadt minden a 
fája alatt, s hogy vissza a 
kemencékkel, katlanokkal?
minek?, kastélyt úgysem
vehetsz belőle, az ember
él, ahogy tud! Semmiből. 
 
 
 
–Tolvaj idők! 
 
–Hát … ez is az én
kisteknőm, valaki ács
összefogta a szerszámaival, 
pedig a kalácstészta
télen ezt szereti, ebben 
nem fázik. – 
 
Méri, önti a szilvát, 
s a katlanba fialó, 
hamut lépő macskához
vágja a papucsát. 
–Mindenki a teknővel 
macerál, az embered is!, 
tegnap megszólta a slafrogomat. 
 
–Pedig csak elöl rongyos. 
 
És kastélyt úgysem vehetsz. 
 
–Nem én, egy deka
sót sem! – 
 
Borbála volt az első, aki a 
házába hívott, s fényképeket
vett elő a fiókból: hogy ez az, 
az meg amaz, azt vitte el a 
régi háború, ezt a másik…
az aszalás tán nem ekkora baj, 
bár Hattgarmurig jut a híre, a 
szilvaillatú zsákocskák is 
ott kötnek ki, nem marad
belőlük, venni kell 
mindent a nagyheti levesbe. 
Borbála közben elvan, mint a 
képernyő két lehetetlen
sorozat közt. Mások néha
javítják a kerítést, tapasztják a 
legvénebb házakat, a világgá
mentek kiadó emlékeket
keresnek félbeszédű 
unokákkal, akik Rozálok, 
Jankók, Virágok a nyári
lapulevél-ernyők alatt. 
 
–Jaj. Lelkem…–
állít meg az újra mormoló
Károly-malom melletti
házból valaki. Meg se hallom, 
mivel. De édes, mint a 
szilva. „Jön a bolond 
nő, aki a domb belsejében
él egy böhöm nagy, kígyós
fával! A szeles dombokon
még a veréb sem komplett!”
Ilyeféle beszéd járta itt. 
 
Mint anyánk idején a 
szekfűágyáshoz visszajáró, 
álomban élő övéiről, ha 
őt kérdezték rólunk. Félt
kertjeink árnyaitól, 
Márit, legfőbb bizalmasát
avatta be gondjaiba, de 
Mári mifélénk volt, bába, 
velünk sokkal elnézőbb, 
tán hanyagabb, kertjeink
fáit se félte, hol Samáel
időzik. Ki van, ahol van, 
nem vesződik látszatokkal, 
szószék mögött ha alszik, az 
Úristen sem háborog, világa
kevés öröm, sok bánat, 
legalább van kihez szólnia. 
 
Samáelt azért még
leszólják a róla elmélkedők, 
ő a Sötét ura, de csak 
nézz ki egy kertre…! 
 
Borulatban, mikor a 
favirág világol…! 
 
S a lepedők…! 
 
A fák alatt.
 
–Mindenki a teknővel 
macerál, de teli sóval, az 
emberedtől kértem egy 
vágáshoz valót, azt 
hová tegyem?! 
 
A slafrogom is 
tiszta só! –
 
 

Levendulakék

 
a levendula-
kék, és 
múlhatatlan, 
levendula-
sötét az 
alkonyatban, 
 
és a zúgás
fölött fű-
virradatban, 
a szeles 
virradatban 
is levendula-
sötét, 
 
még a szél is, a 
láthatatlan, 
és az almák
vérszíne a havakban, 
 
és a zúgás 
fölött a 
nyár hivatlan
esői ha
hullnak, a 
nyár hivatlan 
esői, 
 
gyolcs
se lobban, 
levendula-
sötéten
ázik ottan, 
ha minden 
még sötét, 
 
ha ég a 
katlan, 
és fest a 
levendulakék!, 
a láthatatlan
világ, a 
gyolcs világa
már sötét! 
 
s a nyár
levendulái
szállnak, 
 
a levendulakék, 
a levendula-
kék, és 
múlhatatlan 
levelendula-
sötét az 
alkonyatban, 
 
és a zúgás 
fölött fű-
virradatban, 
a szeles
virradatban 
is levelendula-
sötét, 
 
még a 
szél is, a 
láthatatlan, 
és az almák
vérszíne a havakban, 
 
fű-virradat
fölött a 
nyár hivatlan
esői ha 
hullnak, 
nyár hivatlan
esői, 
 
gyolcs 
se lobban,
levendula-
sötéten
ázik ottan, 
ha minden 
még sötét, 
 
ha ég a 
katlan, 
és fest a 
levendulakék!, 
s a láthatatlan
világ, a 
gyolcs világa 
már sötét. 
 

Most lenne 

 
nagy szükségem a 
Bolondra, hogy 
elhagytam a parton fel-le
görgő gyöngy-héjak, 
lávasivatagok világát, s a 
magam bolondja lettem! 
 
A tél ködében itt is
szellemek járnak, de 
egy húszasért széthordják 
a hidat, felhúzzák a 
fejfákat, fagyott varjak
esnek az égből, ölni
lehet a jégcsapokkal, a 
vödrök odafagynak, a 
kutak mind befagynak…! 
Hogy múlik a tél, csak 
jéghegyek úsznak le a 
vízen…! és a jégen átjáró
baltás tolvajok árnyékát 
látni holdas éjeken. 
 
Kezünk ügyében 
lúgtól fehér ruhakavarófa, 
kiszolgált, öreg kaputámasztófa, 
ajtó mögött vasvilla, vaslapát. 
Kinn a halálos Vadkelet, a 
házak ajtaján vas, ablakán
vas, nyilazni kell tanulnom, 
Pelbárt vállán átvetve peng
az íj, hogy a lovak is 
megvadulnak, a sötét 
kanca rettegve hátrál. 
 
-Semmi baj, 
Szépségem, semmi baj, 
más a világ, de itt van!, 
a leszólt, szeles dombok 
még itt vannak. Megdőlt a fű, 
épp őszül a lámpavirág, 
kikericsek szirma bújik a 
földből, semmi baj, 
mesélem én, mit látnál! – 
 
Fél a szótól, a kezemtől, 
kezemben az almától, de 
jön velem a vízhez, ha 
házam elé ülök, rengeteg
sörényével rám dől, arra 
ébredek s alszom el, hogy 
küszöbömnél botorkál, 
hogy szálalja a füvet, 
s fel, a nagy kék 
röptetőre figyel. 
 
–Repül valaki 
ott fenn, sárga csőrét
kitátva újságolja. 
 
Emlékszel 
a fészkére!, tarkabarka, 
nem túl igényes! 
 
Emlékszel az új zab
örömére!, s hogy naponta
kél a nap!, a szivárványt, a 
holdat se feledd!, az ég
fenséges sátrát elhasító
villámokat!, a többiek megrémült
tekintetét, kiszőkült sörényüket, 
szélből villámló szirmokat, 
szénafű szálakat, toklászokat, 
égnek fordult gyökereket, 
jégzápor színét s a halk esőét, 
ahogy kéken ér a levendulásra, 
nap körül delelő szárnyakat, 
a vadmák lobbanását, 
fáklyák vízszintes lángját újév hosszú
éjszakáján a hó fölött, 
nyári kalapunkat és a kezünk
ügyében lévő dolgokat. 
Magas küszöbünket, homályban 
kuporgó kemencét, üstöt, katlant, 
földbe fagyott favágó tőkét, 
vermet…! S látni fogod a 
világot. Bévül. – 
 
Apánk ha hallaná! 
 
Ki nem köszönt a sorsnak, mert „ki az?, 
nem mutatta be senki”, „falnak hívják”, szokta volt
felelni anyánk, elvágván a 
férfigőg fonalát, „ a többi már 
nem fog ki rajtunk, listák, 
receptek, varrónő jön, 
s nem kapni tisztaselymet, a 
szekfűmagvak sem akarnak 
kikelni – egy így együtt, 
egy kompetencia. 
 
No de a világé…?! 
 
–Ne feledd a világot el, 
Szépsé…gem. – 
Pelbárt kenyeres zsákkal, 
nagy kosár tojással a faluból, 
nyergéről rémült tyúkok, hátul is 
zsák, kantár  a nyeregkápán, 
jó lesz kapaszkodni a 
szélbe!, mi állandóbb e
dombok közt a szélnél?
 
S mi erősebb? 
 
A sors, akit apánknak 
sem mutatott be senki?
 
Hosszú nyerítés
odaátról, a sötét kanca
válaszol, levendulák
szirmát, lámpavirág
pihéit fújja szét a 
vízről. Iszik. 
 
–Nem lesz 
belőle ló –
áll meg mögöttünk 
Pelbárt. 
Válaszoljak?
 
De a viráglámpák
épp repülnek, 
ég, föld minden 
ablaka tárva, minden 
erősebb, mint a szó. 
 

Fehér rókám

 
Lélekdobom, 
szélben 
forgolódó napom, 
hová jutunk
el a havon, 
hol adunk túl 
a bánaton, 
fehér rókám, 
lélekdobom, 
szélben 
forgolódó napom, 
 
ejéej, 
 
még az álom 
sem nyugalom, 
amíg jár a 
bánat-malom, 
még az álom 
sem nyugalom
 
ejéej, 
 
fehér rókám, 
lélekdobom, 
szélben forgolódó napom, 
hová jutunk 
el a havon, 
hogy adunk túl
a bánaton, 
fehér rókám, 
lélekdobom, 
szélben forgolódó 
napom, 
 
ejéej, 
 
szélben 
forgolódó napom, 
hóban 
forgolódó napom, 
hová jutunk 
el a havon, 
hol adunk túl 
a bánaton, 
szélben 
forgolódó napom, 
hóban 
forgolódó napom, 
 
ejéej, 
 
kinek kell 
bánatra bánat?, 
túl ezüst-
pénzzel dobálnak, 
kinek kell 
bánatra bánat?,
 
ejéej, 
 
fehér rókám, 
lélekdobom, 
hóban 
forgolódó napom, 
hová jutunk
el a havon, 
hol adunk túl 
a bánaton, 
fehér rókám, 
lélekdobom, 
szélben forgolódó napom, 
 
ejéej, 
 
szélben 
forgolódó napom, 
hóban 
forgolódó napom, 
hová jutunk
el a havon, 
hogy adunk túl 
a bánaton, 
szélben 
forgolódó napom, 
hóban
forgolódó napom?
 
csak a
szivárvány a 
havon, 
 
ejéej! 
 
(Forrás: Szélörvények vonulnak. Kortárs kiadó, 2010.)
 
 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr172774591

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.