fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Szocioregény II. Fanni várományai

2011.04.05. 07:00 | icentrifuga | Szólj hozzá!

Címkék: sorozat regény folyóirat szocioregény uhorski k andrás

 Asszonyszerelem, asszonysors - 1.

Fanni anyai oldalról arab származású. A kettős lojalitást az anyatejjel szívta magába, és ez semmi problémát nem okozott számára... Egy keresett politikus tárgyal, egyeztet, dönt, megnyit és felavat, nemzeti ünnepen, munkaebéden és munkavacsorán vesz részt. Ezeket lehetőleg nem keveri össze, mindig megfelelően viselkedik. Ha olykor megfeledkezne magáról, mellette van Fanni vagy más a kabinetből, aki figyelmezteti, és ha szükséges, testőrként védi a tolakodókkal szemben."

Fanni második története, egy dialógusban elbeszélt, összeurópai vonatkozású politikai eszmefuttatás sok magyar felhanggal a bevándorlásról, a kialakulófélben lévő, vajúdó euroiszlámról és a sikerületlen társadalmi integráció tévelygőiről. A megélhetésként űzött fegyveres erőszak – és a mögötte meghúzódó megfontolások - itt közelről mutatkoznak meg, és rögtön a világban ma létező egyik legmakacsabb politikai konfliktus árnyékában, ahonnan nézve a normális európai élet gyakran önelégülten békülékeny hedonizmusnak látszik. Erről szól a Szocioregény II. része, a következő 10 fejezet.

Az esszék leleplezik az politikai erőszak titkolt újgenerációs eszközeit, az olvasók felismerhetik a férfitörténelem parazitáit, és a végtelen közvagyon ragadozóit. ICA jószívvel ajánlja Uhorski K. András Bestiáriumát felelős magyar értelmiséginek, üzletasszonyoknak és (sajtó)szabadság harcosoknak. Női, történelmi és politikai tanításokkal.  

Olvasd minden kedden!

 

 
A kevercs
 
Ez a történet Roberval Fanniról szól, és ezúttal mint egy érzelmileg és alkatilag egyaránt szikár, erélyes fellépésű értelmiségi nőt mutatja be, aki egykori joggyakorlatát hátrahagyva – a középkorúvá érett emberek sajnálatosan ritka pályamódosítását végrehajtva – ma a főváros agglomerációjában él, és a politikai osztály számára végez jogi-politikatudományi tanács¬adást, kiművelt emberfőnek való szellemi munkát, közéleti tevékenységet.
 
 
Akik ismerik a magyar nép táji-történeti tagolódásának fontosabb részleteit, vezetéknevének sejtelmes hangzásából meg tudták becsülni, hogy ő – apai ágon – még a tatárjárás előtt be¬települt vallon parasztok leszármazottja. Nem kevés ember büszkélkedik ma még Felső-Magyarországon ilyen beszédes névvel, mesélő múlttal; mi több az elveszett Szepességben fekvő Szepesolaszitól a csodarabbis Olaszliszkán át a ma dinamikusan fejlődő Bodrogolasziig, sőt egészen le a Veszprém melletti Olaszfaluig számos helység is őrzi e néhány családra tehető ősi betelepülési hullám emlékét.
 
Most néhány éve, az ezredforduló környékén egy tucat újra idejött vendéglátós vagy borász francia ember erejéig megismétlődni látszik ez a régi emlékezetes esemény. Remélhető, hogy a mostan érkezettek és itt megtelepedettek hozzájárulása (mondjuk a tolcsvai „Ős kaján” fogadó vendéglátási kultúrájában vagy a helyi kollektív bormarketing eredményességében) éppoly maradandó nyomokat hagy majd a mai népi műveltségben, mint a középkori magyar alapnépességet oly kedvesen megszínező, szívósan meggyökerezett itteni újlatinok tették a maguk idejében. Igen, a régi magyarok a vallon megnevezést „welsch”-nek hallhatták, amely megnevezés a felnémetben az olasztól a francián át egészen a németalföldi vallonokig pragmatikusan egybemosta az újlatin nyelveket beszélő telepeseket. Innen a mi olaszit mondó helymegjelöléseink, melyeknek logikáját a „vlach” megnevezéssel a történeti Magyarország kebelében megszületett és felnevelkedett szlovák nyelv is fenntartja.* Amikor pedig még németvilág volt Magyarországon, a szóban forgó falvakat Wallendorf megnevezéssel illették.
 
Ennél többet is tudni lehet még Fanni hagyományairól, atyai eleiről. A reformáció során Erdélyben, főként a Székelyföldön az unitárius egyházból az 1570-es években kivált egy radikális irányzat, Dávid Ferenc üldözött híveinek egy csoportja. E szombatosoknak nevezett csoport tanítása több ponton közelít a zsidó valláshoz: csak az Ószövetséget tekintették szent könyvnek, és annak előírásait követték. (Így a vasárnap helyett a szombatot tartották munkaszünettel megszentelt napnak. Innen származik a nevük is). Mivel az unitáriusokhoz hasonlóan Jézust embernek vallották, várták a megváltó eljövetelét. Jézus istenségének tagadásával párhuzamosan a mózesi törvények tekintélyének teljes körű helyreállítását hirdették. Legismertebb képviselőjük Pécsi Simon, Bethlen Gábor kancellárja, aki bibliai zsoltárokat és zsidó imádságokat héber eredetiből fordított magyarra. Az erdélyi székely szombatosok négyszáz esztendős története az erdélyi reformáció diadalmas históriájába ágyazódik. Egyébként Európa-szerte felütötték fejüket ilyen szekták, a történetileg legutolsó ismert szombatos csoport még Mussolini idejét is túlélte. A háború után kivándoroltak a Szentföldre, ahol továbbra is együtt maradva élnek – immár Ábrahám szövetségében. A szombatosok, az erdélyi „zsidózók”, a halacha (a zsidó törvények és a belőlük fakadó gyakorlati szabályok) hittételeit és szertartásait elfogadva a reformációban testet öltő vallási megújulásnak egy lehetséges logikus következményét valósították meg.
 
Az Ószövetség istenéhez tértek vissza, és kialakították a maguk vallási közösségeit. Az erdélyi törvények azonban 1595-től kezdve határozottan üldözték őket, ennek hatására szektájuk lassan felmorzsolódott. Mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás rájuk is érvényessé vált – már csak két székely faluban őrizték a „lelki zsidók” hitét, a 20. századra pedig ez is Bözödújfalura, a vízalatti kísértetfalura redukálódott. A redukciónak persze, ha zsidókról van szó, soha sincs határa: Ceauşescu fellépésének idejére csupán három-négy öregasszony őrizte ezt a hitet. Egyikük Nagyenyeden él ma is, máig élő németes műveltségével ő „Maros menti Strassburgnak” hívja a kisvárost** . A Robervalék családjában ez a tartalmas történelmi múlt ma már csak mint elbeszélés van jelen. Legutóbb akkor villant lepergő filmként át Fanni eszén, amikor közeli ismerősét, az evangélikus egyház egyik konzisztóriumi méltóságát hallotta arról panaszkodni, hogy ők, evangélikusok az utolsók mind az állam szemében, mind pedig a keresztények saját presztízslistáján, közvetlenül a zsidók előtt állomásozván.
 
 Szepesolaszi
 
Az illusztris szepesolaszi Roberval-kúria megvan még. Ez egy 1800-as években épült nádtetős úri kőház, amely 12-15 főnek adott egy időben otthont. A galériás nappaliban eredeti búbos kemence ékeskedik mindmáig. Ettől a praktikus, de kevéssé elegáns kemencétől eltekintve a ház olyan előkelő stílusban épült, hogy méltó helyet kaphatott volna akár egy Proust regényfolyamában is. A ház tehát állja az idő rohamát, csak a Kárpát-medencei magyarok 20-21. századbeli kényszerű, majd önkéntes, de kérlelhetetlen összébb húzódása során az eredeti tulajdonosok leszármazottainak, Fanni nagyszüleinek oda kellett hagyniuk. Az elhagyott épületből először kultúrház, majd orvosi rendelő, később postahivatali helyiség lett, sőt körjegyzői helyszín is volt egy rövid ideig. Az épület újra lakóknak adott otthont a háború után, amikor az életben maradott emberek a csalóka napfényben egy kicsit kényelmesebben elterpeszkedhettek. Az erőltetett iparosítással azután ez a láb alól eltett emberek életterének elfoglalására alapozott humánökológiai kényelem a szlovenszkói kisvárosban is átadta helyét a létező szocializmus realitásainak, a betelepülési hullámokkal érkezők tanácsi elszállásolási kényszereinek.
 
Az unoka még a nyolcvanas évek elején egy szenvedélyes karácsony–szilveszteri szepességi körút során megtekintette gyökereinek infrastrukturális vonatkozásait. A frissen elvált asszony csupa hasonló cipőben járó, „szíven lőtt” emberből toborozta társaságát. Nem kellett apróhirdetést feladnia, egy sokkal hatékonyabb lehetőség állt rendelkezésére. Évek óta először önkéntesként, majd állandó vezetőségi tagként szolgált a Gázművek Munkás Testedző Egyesületben (GMTE). Ez a sportegyesület telente mintegy kétezer embert utaztatott sítúrákra, a korabeli edzők, szülők és gyerekek legnagyobb örömére. Sokan emlékezhetnek rá, milyen sorok kígyóztak a síszezonban a Dohány utcai Metró klub előtt, ahol a jelentkezőket fogadták, lejelentkeztették sőt a pénzkezelést is biztonságosan lebonyolították.
 
A síszezon a karácsonnyal kezdődött, és mindig május elején zárták le, azt követően, hogy a vezetőség elzarándokolt a Chopok déli oldalára, gyalog felkaptattak a szomszédos Deres-csúcs alá, ahol még volt hó, és a legszívósabb sízőket, akik délben már ingujjban és bokáig vízben adták elő tudományukat, egyetlen csákányos lift szolgálta ki ott fenn a horhosban. A szezon lezárása után nyáron és ősszel a vezetőség tagjai járták az immár füves-köves síterepeket, és magánszállásokat hajtottak fel, szállodai kontingenseket kötöttek le. Szóval komplett utazási irodai tevékenységet folytattak, még egyben az utazásszervezést és az utaztatást. Tették ezt azelőtt, hogy a kisvállalkozások előtt hivatalosan is felhúzták volna a zsilipet.
Nos, ebből a kétezer fős utaztatási állományból válogatta le Fanni a frissen lebukottakat, elvált férfiakat és nőket egyaránt. Ezzel feltalálta a tematikus túrákat. (Ez a „műfaj” évtizeddel később szivárgott be újra hozzánk.)
 
 
Árva vára
 
A GMTE-t ugyanis, amelynek megalapítása körül a nevezetes Előd József főorvos, birkózó világbajnok is szerepet játszott, a Gázművek pártirányítása az elé a választás elé állította, hogy döntenék már el, utazási iroda akarnak lenni (ezt akkor valójában nem lehetett), vagy sportegyesület maradnak (ez lett a sugallt megoldás, de ezzel a tömegturizmusnak vége szakadt). A karácsony és szilveszter közötti egy hétre tervezett sítúra tagjait bungalókban szállásolták el. Ezek a korabeli szocializmus minden diszkrét bájával felszerelt faházak külön szobácskákban, de kandi módon egy légtérben hozták össze a nyugovóra térő sízőket, mintegy tízet, tizenötöt házanként. A szocializmus zordabb arca is megmutatkozott, amikor érkezéskor a szigorú takarékosság jegyében le kellett adni az elektromos fogyasztókat, ez az intézkedés egyben előrevetítette az esténként elérhető meleg tusfürdő szerény hőfokát is. Fanni felnőttként kezdett bele a sízésbe, kritikusabb helyzetekben kicsit elügyetlenedő mozgásán mindmáig meglátszik, hogy nem gyerekkorban kezdett el tanulni. Felszerelése az akkori Közgazdasági Egyetem szertárából származó falécből és bőrcipőből állt. A sífék az idő tájt kezdett divatba jönni, akkor még egy biztonsági madzaggal kötötték a lécet a lábhoz. Voltak még sízők, akik forduláskor a Telemark-stílusra emlékeztető különös gyakorlatokat végeztek. Ez azóta visszaszivárgott a sportdivatba, ma már néhányan újra ugyanezzel a támadóállásba ereszkedő féltérdes tehermentesítés-típussal fordulnak.
 
A szállás Sárosban az egykori makoviczai uradalom területén helyezkedett el, nem messze az enyészet vájta zborói vártól, jóval Bártfa felett, már közvetlenül a lengyel határ mentén. A kis csapat elutazása előtt, december 13-án vette át Jaruzelski tábornok a hatalmat Lengyelországban. Amikor egyik este a távolból morajlás hallatszott, a társaság egyöntetű feltételezése szerint a tábornok lövette a népet. Ezen kicsit keseregtek, majd fergeteges szilveszerezésbe fogtak. A táncos buli az asszony számára nem úgy sikerült, ahogy elképzelte, és ahogy szerette volna, pedig az egyik résztvevőn ugyancsak megakadt a szeme, válla mint a hóeke, tenyere pedig mint egy hólapát. Szerelmi bánatában hajnalban fogta ósdi sífelszerelését, gyalog felmászott az óriási hegyre, és a sílift délutáni indulásáig, orrvérzésig kitombolta magát a lejtőn fel és le, fel és le vagy negyvenszer. Estére elmúlt a szívbéli bánata is, választottját immár csak ormótlannak látta és érzelmei átadták helyüket egy kellemes, előremutató sportfáradtságnak.
 
 
 
Ezen az emlékezetes túrán került sor arra is, hogy megnézze magának Szepesolaszit. Az obligát árvaváraljai kirándulást, majd – a rohanó víz miatt befagyni képtelen – Dunajecen tett eszelős vadvízi tutajozást követően szívbe markoló látogatást tett a városkában. Szemrevételezte az épületet belülről is, a bentlakó öt családot halálra rémítve ezzel – szép volt, jó volt az emlékezés, de jó, hogy gyorsan vége is lett. A Dunajecre a továbbiakban is jó szívvel gondolt vissza, már csak azért is, mert tudva levő, ez az egyetlen folyó a Kárpát-medencében, amely nem a Dunában köt ki, hanem a Balti-tenger felé veszi útját – élét véve annak a szép történeti magyar érvnek, hogy a medence táji egységet alkot (és ezért egyetlen népnek jár). Tegyük hozzá, csak az egyetlen aranyos kis Tarna az, amelynek teljes vízgyűjtő területe a mai határok közé esik.
 
A pénzügyi jogász végzettségű Fanni ma tehát – férjéhez hasonlóan – szintén alkotó értelmiségi pályán van, a frakció politikai kinevezettjeként tanácsadó egy parlamenti képviselő mellett. Megbecsült munkáját mivel sem jellemezhetni jobban, mint hogy nem kell mindennap reggel a Belvárosba erőszakolnia magát az órás dugókkal terhes bevezető utakon. Az államigazgatáson és az üzleti világon kívül jellemző, nem egészen kötött munkaidő mindig a kreatív (ezért egyben szerényebben díjazott) munkavégzés velejárója. A nyugodt reggel ajándéka viszont olyan dolog, amely kárpótlásként az idősebb kori érrendszeri betegségek elkerülésére ad lehetőséget. Kvalitásairól még csak annyit: olykor kínosan kiütközik, hogy többet ér azoknál, akiket kiszolgál.*** A szellemi kvalitások mellett a politika világa sajnos a mindennapi erkölcs területén is gyakran hátramarad. Fanninak még fülébe cseng képviselője irányadónak szánt megjegyzése, hogy a politika nem erkölcsi szépségverseny, így a rendelkezésre álló szellemi kapacitást és kommunikációs erőforrásokat sem az igazság, hanem kizárólag a mindenkori többség keresésére kell fordítani. Amiért Fanni mégis ott maradt, ahol a társadalmi igazság keresése gyakran háttérbe szorul a múlékony többség létrehozása érdekében (hazudnak tehát egyet), azért van, mert tanácsadói szinten – még a politikai kinevezettek között is – mindig a jobb érv győzedelmeskedik.
 
Ha megkérdezték, mivel foglalkozik, hol dolgozik, tréfásan azt szokta mondani, hogy ő ajtónálló. A párton belül kivételesen magas politikai tőkét mozgatni képes munkaadója ugyanis egy erődítményben él. Szobája ajtaját kiképzett előőrs, mai nevén titkárság védi. Már odáig eljutni sem volt egyszerű. A naptára olyan volt, mint egy vasúti menetrend, különböző szélességű sávok hasították benne darabokra a hasznos időt. Fontos eseményt széles sáv jelölt, kevésbé fontosat csupán vastag vonal. A kollégák egymással versengve töltik majd fel az üresen maradó félórás naptári helyeket. A képviselő asszony egyik megbeszélésből a másikba zuhant, lélegzetvételnyi szünet nélkül. Titkárok, szakértők, tanácsadók beszélnek hozzá, elemeznek, javaslatokat tesznek az asztalára. A spontán látogatóknak két-három hetes időeltolódással kellett beérniük, amikor a titkársággal időpontot egyeztettek. Még barátoknak, ismerősöknek is alig sikerült az ajtónállókat megkerülve gyorsabban bejutni hozzá. Ezt a lelketlen szűrőmunkát is hölgyünk végezte. Az ajtónállás mellet az escort is feladata volt: munkaadója élete egy végletekig felgyorsított filmhez, olykor bizony burleszkhez hasonlít, amelyben a programáradat mindenkit maga alá temet. A politikus idővel beletörődik a sorsába, és rájön, hogy vannak programok, amelyek elől nem térhet ki. Nem szakíthatja meg a viszonyt a vállalatokkal, a lobbistákkal, a képviselőkkel és a pártaktivistákkal, nem térhet ki a kéréseik elől. Sőt a kéréseket tolmácsolók kérései elől sem.
 
 
Egy keresett politikus tárgyal, egyeztet, dönt, megnyit és felavat, nemzeti ünnepen, munkaebéden és munkavacsorán vesz részt. Ezeket lehetőleg nem keveri össze, mindig megfelelően viselkedik. Ha olykor megfeledkezne magáról, mellette van Fanni vagy más a kabinetből, aki figyelmezteti, és ha szükséges, testőrként védi a tolakodókkal szemben.
 

Fanni anyai oldalról arab származású. A kettős lojalitást az anyatejjel szívta magába, és ez semmi problémát nem okozott számára. Egyelőre – szerencsére – új munkaadói és a mögöttük álló biztonsági szervek számára sem. A biztonsági szervek amúgy tudják, mit tesznek, amikor hosszabb időn át ellenőriznek külszolgálatban vagy magasabb közigazgatásban szolgáló kádereket, akiknek valami kötődésük van a harmadik világhoz: ezek az emberek származásuk folytán nem mindig vannak eléggé autonóm helyzetben, hogy elháríthatnának olyan kéréseket, amelyeket általában is nehéz visszautasítani. Fanni esetében azonban ez az érdekes kevercs – szemita arab származású magyar – erős motiváltságú, jó munkaerőt és erkölcsös állampolgárt ad, ami nélkülöz minden esetleges politikai idegenlégiósságból fakadó veszélyt. Nem úgy magyar tehát ő, mint a még László királyunk idejében is tömegesen jelen lévő muszlim hitű böszörmények – a nagy király rendelkezéseinek egyikéből olvasható ki ez –, hanem vallási kötődés nélkül éldegélő, egykori migráns palesztin anyától származó országlakos. Megmagyarosodott – ezt nem érdemes jobban meghatározni annál, amit a következő metafora engedélyez. Az arabeszk – ez az arab-mór eredetű zenei és építészeti díszítőmotívum, a stilizált levelekből, indákból álló, bonyolult ornamentika – semmivel sem melengette jobban meg a szívét, mintha külföldön magyar nótát játszott neki egy vonószenekar.

 

 
 
 
 
*A történelmi Magyarország Felvidékén a nemesi magyar megyei közigazgatás alatt az évezredes együttélés során felnevelt (politikailag talán bölcsebb itt öneszmélésre ébresztésről beszélni) szlovák nemzet históriai értelemben a semmiből alakult meg a magyar világ kebelében. A Mátyás király udvarában írogató Galeotto Marziónál például, aki felsorolja a szláv népeket, még nem szerepelnek azonosítható szlovákok, csak mint „és mások”. A mai szlovák ideológusok azonban már dolgoznak e könnyű hiátus eltüntetésén.
 
** Ez Nagyenyed régi német neve. Megjegyzésre érdemes, hogy a régi európai német világnak tehát két Strassburgja is volt – mindkettőt elvesztette.
 
***Ez így van jól. Míg ő kabinettagként naponta érdekes és hozzáértő emberekkel találkozik, akikkel a beszélgetések felérnek egy doktori iskolával, addig képviselője munkája során leginkább párttársaival és választóival találkozik, akik egyöntetűen nem jelölnék, illetve nem választanák meg újra, ha nagyon tojásfejűnek bizonyulna. Legfeljebb ott lehetne javítani ezen a pártokon belül érvényesülő belterjes személyzeti gyakorlaton, hogy ne kizárólag a pártvezetők kandalló melletti összehajolása során választódjék ki a politikai elit új garnitúrája, hanem a nagyvállalatok topmenedzsmentjéhez valamelyest hasonlatos nemzetközi verseny is éreztethesse hatását. Mondjuk a választások előtti képviselőjelölt-állítást előzze meg egy külföldi európai szintű pártiskolai képzés…
 
 Folytatás keddenként!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr862798767

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.