128. § Úriember nem hord olcsó bazárárút, amely néhány nap alatt kimegy a formájából és arra csábítja viselőjét, hogy ne gondozza ruházatát, mert „úgyis kár vesződni az ilyen ronggyal”. 129. § Ami jó, az rendszerint drága. Az idő folyamán azonban többnyire kiderül, hogy ami olcsó, az még sokkal drágább. Azzal ugyanis, ami drága, de jó, az ember sokkal jobban jár, mint az olcsó holmival, amely aránylag rövid idő alatt hasznavehetetlenné válik. Inkább legyen kevés, de jó ruhád, mint sok, de rossz minőségű.
A nők öltözködés tekintetében, aránylag jobb helyzetben vannak, mint a férfiak. Manapság ugyanis kitűnő szabásmintákat lehet kapni és ha valaki ügyes, akkor otthon, sajátkezűleg is elkészítheti legtöbb ruháját. Amit ily módon a munkabéren megtakarított, jobb anyag vásárlására fordítja.
130. § „Nem a ruha teszi az embert”. Az ízléses ruha sem. Úriember benyomását csak akkor fogod felkelteni, ha ruháidat viselni is tudod.
Sokan hétköznapi ruhájukban megfelelően mozognak, da ha frakkot vagy társasági ruhát öltenek magukra, egyszerre merevek és félszegek lesznek. Tüstént elárulják, hogy szalon parkettjén újoncok.
Ha ezek közé tartoznál, küzdjed le magadban azt a kínos érzést, amely megakadályozza, hogy összeforrj ruháddal. Ha nem sikerülne leküzdened, meglátod, a ruha fog hordani téged s nem te a ruhát. Félig már nyert ügyed van, ha tudod, hogy ruhád minden tekintetben kifogástalan s a célnak megfelelő. ebben a tudatban könnyű „fesztelenül” mozogni.
132. § Reggel ne az utolsó percben ugorj ki az ágyból, nehogy lázas gyorsasággal kelljen ruhádat magadra kapkodni. 133. § Nyugodtan öltözködj. Arra is maradjon időd, hogy elmenetel előtt egy pillantást vethess a tükörbe és meggyőződhess arról, hogy semmi kifogásolható sincs rajtad. 134. § Bál vagy estély előtt már idejekorán kezdj el öltözködni. Ha táncközben könnyen izzadsz: vigyél magaddal másik gallért, esetleg kettőt is. Ne feledd, hogy mindenkit érhet baleset és úgy osszad be, hogy maradjon időd az öltözködésközben észlelt vagy keletkezett hibák kijavítására is.
137. § Az is megtörténhet természetesen, hogy útközben ér utol a baj. Például: a női harisnyán leszalad a szem. Ezért: ha elmegy hazulról, asszonyom, retiküljében mindig vigyen magával varrótűt s fűzzön bele olyan színű selymet, mint amilyen színű a harisnyája. Ha a saját lábán nem is tudhatja rendesen megstoppolni a harisnyáját, de a szemet felszedheti és megakadályozhatja, hogy tovább fusson.
Nem szívesen kérdezősködöl? Elhiszem. De a kérdezősködésnél százszorta kellemetlenebb lesz számodra, ha frakkban fogsz pompázni ott, ahol a többiek egytől-egyig sötét utcai ruhában feketélnek, vagy ha utcai ruhában állítasz be oda, ahol mindenki estélyi ruhában feszít. 141. § Ami a cél szempontjából felesleges, vagy nem megfelelő, pl. a lakkcipő vagy selyemcipő utcán. A csipkeruha teniszezéshez. A sportruha (térdnadrág) a korzón, hivatalban, vasúti kocsiban vagy utcán. 142. § Amilyen alkalomra készítetted, olyan alakalomra is viseljed ruháidat.
folytatjuk.
• A könyv: AZ ÚJ IDŐK ILLEMKÓDEXE Budapest, 1911. • Szerző: Ilse Meister és az Új Idők • Kreatív szerkesztő: iCa és munkatársai • Dizájn&vízió: Evu •