fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Világ tanítónői: Jane Goodall és a csimpánzok

2011.05.07. 07:00 | icentrifuga | 2 komment

Címkék: folyóirat összefogás öko jane goodall magyari andrea világ tanítónői

 A fiatal angol lányt két dolog érdekelte szenvedélyesen: az állatok, és Afrika. Mindez egy olyan korban és környezetben (ötvenes évek, angol középosztálybeli család), ahol a lányok maximum titkárnőképzőről álmodozhattak – ezt egyébként ő is elvégezte. Majd Afrikába utazott, ahol előbb pincérnőként dolgozott, később megismerkedett Louis Leakeyvel, aki akkoriban már javában dolgozott azon, hogy bebizonyítsa, az emberi faj nem Ázsiából származik, ahogy korábban gondolták, hanem Afrikából. A „Leakey angyalai”-ként is emlegetett három nő, Jane Goodall, Diane Fossey és Birute Galdikas munkája nélkül a tudományos kutatás ma nem tarthatna ott, ahol tart. 

Jane Goodall 1934. április 3-án született Londonban. Kedves történet, hogy a kis Jane második születésnapjára apjától egy élethű játékcsimpánzt kapott, melyet nagy becsben tartott, s amely állítólag még ma is ott ül a lakásában. (A családi barátok egyébként figyelmeztették a szülőket, hogy a gyereknek rémálmai lesznek az ilyen játéktól. Hát, ez nem jött be.) Egyéb fontos hatásként a következőket említi: „Az állatok iránt érzett szeretetemet A Dolittle-könyvekből hoztam, az Afrikáért való rajongásomat pedig a Tarzan-regényekből. Emlékszem, amikor anyám elvitt az első Tarzan-filmre, amelyben Johnny Weismuller szerepelt, én pedig sírásban törtem ki. Egyáltalán nem olyan volt, mint ahogy képzeltem.” 
 
A fiatal Jane teljes autodidaktaként kezdett a tudományos munkába. Amikor Nairobiban megismerkedett Leakeyvel, az éppen munkatársakat toborzott, akik segítenének neki az emberszabásúak viselkedésének megfigyelésében. Leakey az Olduvai-szakadéknál végzett kutatásokat az 50-es években (annak ellenére, hogy az angol professzorok erősen megpróbálták lebeszélni erről, egyáltalán nem állt ugyanis érdekükben az, hogy megdőljenek az akkor érvényes tudományos álláspontok), s úgy gondolta, a jelenleg élő emberszabásúak szociális életének tanulmányozása sokban segítene felrajzolni azt, hogyan éltek őseink. A fiatal nő nagy hatást tett rá, s annak ellenére, hogy második házasságában élt, s több gyereke volt már, szerelmével ostromolta Jane-t, aki elismerte ugyan főnöke szellemi kvalitásait, de a szerelméből inkább nem kért. Végül sikerült túltenni magukat ezen a nehézségen, s jó munkakapcsolatban tudtak maradni. Leakey szerződtette Goodallt, aki csimpánzokat, Fosseyt, aki Ruandában gorillákat, valamit Galdikast, aki  Borneón orángutánokat figyelt meg. Közülük legnagyobb hírnévre később talán Fossey tett szert, s ez nem kevéssé köszönhető Sigourney Weaver remek alakításának a Gorillák a ködben című filmben. Goodall így emlékszik vissza Fosseyra: „Diane olyan volt, mint egy tragikus hős. Nagyon-nagyon magas volt, szoborszerű, és iszonyúan szeretett volna férjhez menni. Állandóan azt kérdezgette mindenkitől, »nem ismer véletlenül egy férfit, aki kétméteres, és szereti a gorillákat?« Kicsit rosszul is esett neki, amikor én férjhez mentem, aztán Birute is, ő pedig nem. És nem tudott diplomatikus lenni. Az orvvadászokat üldözte, és olyasmiket csinált, amihez nekem soha nem lett volna bátorságom. Néha nagyon hülye tudott lenni. De neki köszönhető, hogy az emberek felfigyeltek a gorillákra.” 
 
Fossey tragikus sorsához képest Goodall viszonylag békében dolgozhatott, bár furcsaságok persze az ő életében is adódtak. A Tanganyika-tó partjára, ahol megfigyeléseit végezte, anyjával érkezett. „A helyi hatóságok hajthatatlanok voltak, azt mondták, egy fiatal angol lány nem élhet ott a pusztaságban európai kísérő nélkül.” 
Jane  lépésről lépésre, napról napra közelített a csimpánzokhoz, mígnem azok elfogadták, s szinte teljes testközelségből figyelhette az állatokat. Az angol tudósok között nemtetszést váltott ki, hogy csimpánzait egytől-egyig elnevezte. Egyik nap a David Greybeard (Szürkeszakállú Dávid) nevű egyedet figyelve  forradalmi felfedezést tett:  a csimpánzok eszközhasználó lények. Sétája közben figyelte meg Davidet,amint  az botra szúrt fészekkel „kanalazza” a termeszeket. „Most vagy újra kell definiálnunk az ember és a szerszám fogalmát – írta neki tréfálkozva a  felfedezésére reagáló Leakey −, vagy el kell fogadnunk, hogy a csimpánzok emberi lények.” 
 
 
 
A majmok elnevezése fontos lépés volt a felé a megközelítés felé, amit Goodall egy idő után természetesnek tartott, nevezetesen, hogy az állatoknak személyisége van. Ma már azon sem csodálkozunk, ha kutyapszichológusokról olvasunk, a ’60-as években azonban nem volt divat az antropomorfizmus a természettudományban. Goodall ’62-ben kezdte el Cambridge-ben a doktori fokozat megszerzését – nem mintha egy pillanatra is kedve lett volna feladni Afrikát, és beülni egy egyetemi székbe, hogy a négy fal között cikkeket írjon. Inkább Leakey ösztönzésére szerezte meg a PhD-fokozatot, ahogy ma mondjuk, az etológia területén. „Tiltakoztak az ellen, hogy néven nevezem a megfigyelt alanyokat, és hogy azt mondom, személyiségük van, gondolataik és érzéseik – emlékszik vissza Goodall. – De én nem törődtem ezzel. (…) Az ember nem élhet együtt úgy egy kutyával, − s én éltem eggyel Burnemouthban − ,vagy egy macskával akár, hogy ne tudná pontosan, hogy személyisége van, gondolatai, érzései. Ezt mindenki tudja, és azt hiszem, azok a tudósok is pontosan tudták, mert nem tudták az ellenkezőjét bizonyítani, csak nem voltak hajlandóak erről beszélni. Én viszont beszéltem erről. Bizonyos szempontból Rusty, a kutyám bátorított rá, hogy kimondjam a meggyőződéseimet.” 
 
Goodall 1964-ben feleségül ment Hugo van Lawick természetfotóshoz, három évvel később pedig megszületett a fiuk, Hugo. Goodall azt mondja, anyaként is sokat tanult a csimpánzoktól: „A csimpánzanya türelmes, óvó, de nem túlságosan az. Ez nagyon fontos. Toleráns, de képes fegyelmet tartani. Szeretetteljes. Játékos. A legfontosabb pedig, hogy támogató. Ha a gyereke harcba keveredik akár egy magasabb rangú egyeddel is, azonnal a segítségére siet.” Goodall kora gyermeknevelési szakkönyveivel is szembeszállt, amikor azt mondta, a síró csecsemőt igenis fel kell venni, a bajba jutott utódot megvédeni, és azonnal a segítségére sietni. 
 
Goodall ezen kívül azt is megfigyelte, hogy a csimpánzok ugyanúgy megölelik és megcsókolják egymást, mint az emberek. Megfigyelhető a kamaszkor, és az anya-gyerek viszony ugyanolyan szeretetteljes, mint (ideális esetben) az embernél.  De hogy véget vessünk annak a képzetnek, hogy a majmok mind édes és kedves
 
állatok, és csak az ember torzult el annyira az idők során, hogy saját fajára támadjon, meg kell említenünk Goodall másik fontos felismerését is,  nevezetesen, hogy a csimpánzok tudnak még valamit, amit addig csak az emberről képzeltünk: képesek  klikkesedni, fondorlatoskodni, , mondhatni, „politizálni” azért, hogy elérjék céljukat, és képesek egymással harcba is szállni, területszerző háborút vívni úgy, hogy azt már a népirtás szóval jellemezhetnénk.  Ez utóbbi nagyon megdöbbentő élmény volt Jane számára:
„Szélsőségesen brutálisan támadtak egymásra az egyes csoportok. A hímek ütötték-vágták az áldozatokat, és hagyták elvérezni őket. Olyan dolgokat csináltak a társaikkal, amiket egy közösségen belül soha nem tennének, de megteszik akkor, ha épp egy zsákmányállatot akarnak elejteni. (…) Ez a háború katasztrofális volt. Nemcsak a csimpánzoknak, nekem is. Azt hittem, a csimpánzok olyanok, mint mi, csak kedvesebbek. Nagyon megrázó volt látni, mit művelnek egymással.” 
 
 
Jane Goodall a mai napig aktívan dolgozik. 1977-ben létrehozta a Jane Goodall Intézetet, melynek ma már magyar szervezete is van.  2008-ban Goodall Budapesten is tartott előadást, több könyve magyarul is megjelent; a legutóbbi,  A remény gyümölcsei arra próbál megoldási javaslatokat nyújtani, hogyan táplálkozzunk úgy, hogy elkerüljük az ökokatasztrófát. Ez persze már a csapból is folyik. Nem mindegy azonban, kitől, hogyan hallunk róla. Én, amióta elolvastam a könyvét, nem iszom palackozott vizet. Vettem egy vízszűrő kancsót. 
 
 Magyari Andrea
 
 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr182883333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2011.05.07. 11:35:36

:):):):):)

Szerencsére magam is találkozhattam vele, amikor Pécsett járt :

www.epresso.hu/site/index.php?option=com_content&view=article&id=1595%3Aminden-apro-tett-szamit--jane-goodall-pecsett&catid=37%3Apecs

Amúgy hihetetlen friss szellemileg, és nagyon kedves, közvetlen jelenség.

"the dragon" · http://kigondoltam.blog.hu/2013/08/26/elrendezett_hazassag 2011.05.07. 12:32:06

"A fiatal angol lányt két dolog érdekelte szenvedélyesen: az állatok, és Afrika."

Ha Goodall néni ma lenne fiatal, elég lennei Párizsig mennie...