fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Világ tanítónői: Somaly Mam és 4000 megmentett élet

2011.05.14. 07:00 | icentrifuga | 9 komment

Címkék: sorozat folyóirat háború gender fff gender magyari andrea világ tanítónői somaly mam

Somaly Mam kb. negyvenéves. Nem mindennapi szépség. Nem tudja, mikor született, nem járt iskolába, 12 évesen megerőszakolták, 16 évesen prostitúcióra kényszerítették, és végignézte, ahogy egy társát megölik, a többieket kínozzák. Sok szörnyűséget hallottunk már Kambodzsa Pol Pot-rendszerének életéről, ennek a még mindig fiatal nőnek az élete azonban évszázadok szenvedésével ér fel. Az emberi szenvedés persze nem mérhető, sem időben, sem súlyban. Somaly Mam többször kísérelt meg öngyilkosságot; a vele történteket nemigen lehet "feldolgozni", és sokszor elfogy az ereje. A Guardian olvasói idén beválasztották a Top 100 Women, vagyis a közé a 100 nő közé, akiket a világon a leginspirálóbbnak szavaztak meg. Somaly Mam a mai napig kb. 4000 prostitúcióra kényszerített lány életét mentette meg, és adott lehetőséget nekik arra, hogy végre elkezdjék a saját életüket, amelynek már nem része az erőszak, a brutalitás és az állandó halálfélelem.

Somaly születési idejéről nem maradtak fent adatok. Önéletrajzában, amely The Road of Lost Innocence (Az elveszett ártatlanság útja) címmel jelent meg, azt írja, körülbelül 1970-ben vagy ’71-ben született. A polgárháború elől menekülő szülők hátrahagyták a kislányt egy faluban, s nem sokkal később meghaltak. Somalyt, aki gyakorlatilag felügyelet nélkül próbált életben maradni, 14 évesen egy férfi „karolta fel”. Azt ígérte neki, elviszi apjához. A kislány elhitte, hogy családot, törődést találhat; helyette azonban a „Nagyapa” (így kellet szólítania) arra kényszerítette, hogy a felesége legyen, naponta megerőszakolta és verte, majd 16 évesen eladta egy bordélynak. A fiatal lány itt szemtanúja volt annak, hogy legkedvesebb barátnőjét  megölik, a többieket kínozzák. Naponta 5-6 kuncsaftot kellett fogadnia, ha engedetlen volt, kígyókkal és skorpiókkal teli cellába dobták.

1993-ban, amikor a határok valamelyest megnyíltak Kambodzsában, Somaly Mam elmenekülhetett a prostitúció elől, és férjhez ment egy francia emberjogi aktivistához. Párizsba mentek, Somaly azonban nem talált nyugalmat. ’95-ben visszatért szülőhazájába, ahol annyi szörnyű élményt átélt, és az Orvosok határok nélkül nevű nemzetközi segélyszervezet ápolónőjeként hasonló bordélyházakba ment, mint ahol ő is élt. Óvszert, szappant és gyógyszert osztogatott a prostituáltaknak. 

Kambodzsában évente minimum 50 ezer nőt kényszerítenek prostitúcióra, a világon évente kb. 2 milliót. Ezek persze mind becsült adatok, mert a valósakat szinte lehetetlen felmérni. Somaly Mam az egész életét a kényszerprostitúció elleni harcra tette fel. 1996-ban megalapította az Asefip nevű szervezetet (kb. A Krízishelyzetben Lévő Nőkért),   melynek célja, hogy kiszabadítsa a prostitúcióra kényszerített nőket a bordélyházakból, és segítsen nekik visszailleszkedni – sőt, mivel sokszor nagyon fiatal nőkről van szó, akik gyerekkoruk óta prostituáltként élnek, pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy segítsen elkezdeni az életüket.

 

Somaly Mam munkája korántsem veszélytelen, ezt azonban már megszokta.  Egy 2005-ben készült interjúban ezt mondta: „Számomra egy politikussal vagy egy adományozóval találkozni félelmetesebb, mint ha fegyvert fognak rám. Nem jártam iskolába, nekem nem könnyű a hivatalnokokkal beszélni, viselkedni. Az igazat kell mondanom, ami fájdalmas, de ha nem az igazat mondom, semmi nem változik.”

Igaz, ez még azelőtt volt, hogy megtörtént volna vele az, ami valószínűleg élete legszörnyűbb élménye volt: 2006-ban akkor 14 éves lányát elrabolták, megerőszakolták, és csaknem eladták szexrabszolgának. Mindezt azért, hogy Somalyt megfélemlítsék. Ő azonban nem hátrált meg. Sokunk számára talán nem is felfogható, hogy ennek ellenére sem adta fel a harcot. Amikor sikerült kimenekítenie kislányát, tenyerébe fogta a lány arcát, és azt mondta neki: „Ami történt veled, az megtörtént. Most fogadd el a fájdalmat, és segíts másokon.”

Somalynak három gyermeke született, egyedül neveli őket. Mindennapjairól így beszélt a Sunday Timesnak: "Időnként elkeseredek; kétszer vagy háromszor próbáltam megölni magam. Amikor túl soknak érzek mindent, megpróbálok egyedül lenni, csendben, sötétben. Nem vagyok túl jó társaság; sok minden feldühít. Különváltam a férjemtől, és nem hiszem, hogy lesz még valaha kapcsolatom. Nem vagyok már fiatal; nem akarok még valakit boldogtalanná tenni. (…) Rossz alvó vagyok. Főleg, ha újságírókkal kell találkoznom, akik a múltamról kérdeznek. Ha lehunyom a szemem, érzem, ahogy megerőszakolnak, és mocskos vagyok. Éjjelente, amikor nem alszom, arra gondolok, hány gyereket erőszakolnak meg épp ebben a pillanatban. Az altatók már nem hatnak. De nekem elég 2-3 óra alvás."

A Somaly Mam által alapított szervezetnek Kambodzsában, Thaiföldön, Vietnámban és Laoszban is vannak menedékhelyei. „Nem tudom, milyen boldognak lenni – mondja Somaly. De jó, amikor látom, hogy a lányok mosolyognak. Ettől jól tudom érezni magam.”

A prostitúció mindig, minden helyzetben kényszerszülte döntés. Egyetlen ember sem bocsájtja örömmel és önként áruba a testét, még ha ez kívülről úgy is látszik. Érzelmi problémák, nehéz anyagi helyzet vagy éppen erőszak áll a háttérben. Somaly Mam is szomorúan beszél arról, hogy a világon még mindig tartja magát a nézet, mi szerint a prostitúció a legősibb mesterség – és ez a kijelentés rögtön legitimizálja is magát a prostitúciót.  Kérdezzünk csak meg néhány férfit a környezetünkben: sokakban él az a bizonyos  kép a „jó” prostituáltról, aki örömmel végzi a munkáját, hivatásnak érzi − ápol és eltakar. Ideje lenne felvilágosítani őket. És akkor a férfiprostitúcióról  még el se kezdtünk beszélni. 

Magyari Andrea


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr452901924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bloodscalp 2011.05.14. 20:27:29

nem csoda hogy nem szólt hozzá senki, csak lestem...

tmkz k,uk, 2011.05.15. 01:58:53

"2006-ban akkor 14 éves lányát elrabolták, megerőszakolták, és csaknem eladták szexrabszolgának. Mindezt azért, hogy Somalyt megfélemlítsék. Ő azonban nem hátrált meg. Sokunk számára talán nem is felfogható, hogy ennek ellenére sem adta fel a harcot. Amikor sikerült kimenekítenie kislányát, tenyerébe fogta a lány arcát, és azt mondta neki: „Ami történt veled, az megtörtént. Most fogadd el a fájdalmat, és segíts másokon.”"

"Somalynak három gyermeke született, egyedül neveli őket."

Koldulhatott volna tablettára vagy vezetékzárásra pénzt. Felelőtlen őrült.

Elmebeteg. Normális ember a saját életét kockáztatja csak, a családját megóvja minden áron, akár úgy hogy más országba menekíti. Aki bevethető eszköznek tartja a gyerekét, az erőszak után még a saját rögeszméjét és beleveri, rákényszeríti világnézetet és küldetéstudatát az elmebeteg. Nagyobb bűnt követett el a vére ellen mint amit valaha segített.

Fekete Sámuel 2011.05.15. 06:56:23

Azt azért ne feledjük, hogy ezek az ádáz antiprostitúció-harcosok Magyarországon is aktívak: szeretnék "felszabadítani" pl. azt 3-400 leányzót aki 300 ropi alatt ritkán keres (full nettón persze), de ha nem qrva lenne, akkor minimálbér is csak talán jönne össze neki... ők persze nem kérnek ebből...

Persze lehet, hogy Kambodzsában tényleg durva a helyzet.

Reterro 2011.05.15. 09:50:33

Nehéz az egészet tisztán megítélni!

nsepp1 2011.05.15. 13:28:36

Nagyon jó cikk, Andi, és jó, hogy szóba került.

Aki nem járt a nyomor közelében, nem nagyon tudja reálisan elképzelni, milyen viszonyok közé kényszerülnek emberek.
Ne felejtsétek el azt sem, hogy neki nem volt választása, és rengeteg más kiszolgáltatott embernek sincs.

(Amíg nem kerülünk hasonlóan viszontagságos helyzetbe, megvan bennünk az a természetes illúzió, hogy mi minden nehézségen képesek lennénk felülkerekedni. Nézzetek utána, hány és hány alkalommal dől meg ez a tétel, ha a sors igazán megtépáz valakit.)

Ez az asszony hiteles; mélyről indult, és tapasztalatból tudja, milyen esélyei vannak egyedül azoknak a lányoknak, akikért küzd. Legalább van valaki, aki gondol rájuk, aki melléjük áll.

Egy ember élete egyébként is rövid ahhoz, hogy száz ügyért harcoljon, de egyért kiállni, és azt komolyan venni: ez nemes.
Az ilyen emberek törekvése a jobbítás. Őket tisztelni kell, és inkább példát venni róluk, mint leszólni.

nsepp1 2011.05.15. 13:34:11

Még egy megjegyzés.
A Pol Pot-rezsimet átélt kambodzsaiak soha nem tudják kiheverni azt a traumát, amiben részük volt.
Ha benyomást akartok kapni a rettenetekről, nézzétek meg valamelyik filmet, amely népirtásról szól (pl. Killing Fields vagy akár Hotel Ruanda stb.), és nyitottan adjátok át magatokat az élménynek.
A film után néhány órával a nyomasztó érzést ki tudjátok szellőztetni magatokból.

Legyetek hálásak ezért.

O-né Vica 2011.05.15. 13:49:23

Légy hálás,
amiért vannak asszonyok,
akik azt bizonyítják,
hogy erősebbek az erőszaknál.

Intizar 2011.08.01. 05:20:09

@Pszientológus: Járt már maga a nyolcadik kerületben? Esetleg kamionsoron? Látott már stricit "tárgyalni" az "alkalmazottjával"? Elhiszem én, hogy van néhány jól kereső luxusribanc ebben az országban, de az a meglehetősen sok k-a, akit életem során láttam - semmi közöm hozzájuk, nem vagyok se szociológus, se aktivista, csak úgy járkálok és nyitva tartom a szememet -, nyilvánvalóan eltiport, nyomorult félember volt. És biztos, hogy nemhogy havonta nem keres háromszázat, de életében sem látott még annyit egyszerre.