fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Férjhez mész, vagy megöllek! Jasvinder Sanghera a kényszerházasságok ellen.

2011.06.11. 07:00 | icentrifuga | 18 komment

Címkék: folyóirat trauma magyari andrea világ tanítónői jasvinder sanghera

Képzeld el, hogy tinédzser  vagy, a nyugati kultúrában nőttél fel, ott is élsz, mondjuk, Angliában.  Nem festheted magad, nem járhatsz szórakozni, nem húzhatsz farmert, jó, ez még elviselhető, ott az iskola, iskolába járni jó (is lehet). És akkor a mamád egy nap mutat egy fényképet, rajta egy ismeretlen pasassal, és azt mondja, két hét múlva hozzá mész férjhez, az iskolának pedig vége. 15 éves vagy. 
 
Világ tanítónői című sorozatukban Jasvinder Sangherát mutatjuk be. 
Jasvinder Sanghera számára tulajdonképpen nem is jött váratlanul, ami történt, mivel előtte végignézte már, ahogy néhány nővérét hasonló módszerekkel férjhez adják. 8 éves volt, amikor családja férjet választott számára. Jasvinder szerette az iskolát, és szerelmes volt valakibe. „Anyám először viccelni próbált, aztán zokogva a földre vetette magát, és azt kiabálta, öngyilkos lesz, ha nem engedelmeskedek. Az elszigeteltség nagyon félelmetes tud lenni. A tanáraimnak sem mertem szólni – ennek szörnyű következményei lettek volna. Végül beleegyeztem.” Jasvinder aztán egy óvatlan pillanatban megszökött a szobából, ahová apja bezárta. Soha többé nem térhetett vissza a szülői házba. 
 
„Ha nem jössz vissza most rögtön, halott vagy a szememben! ” Ezt mondta Jasvinder anyja, amikor a szökés után a lány felhívta, csak hogy megnyugtassa, jól van. Jasvinder titokban tartotta a kapcsolatot egyik nővérével, aki akkor már évek óta élt férjével, akihez a fentihez hasonló módon kényszerítették hozzá. A férj és annak családja folyamatosan bántalmazta és megalázta a fiatal nőt, aki 24 évesen nem látott más kiutat, mint az öngyilkosságot. Ruháját olajjal öntötte le, majd felgyújtotta magát. 4 éves kisfia anya nélkül maradt. 
 
Jasvinder könyörgött a családjának, hogy a temetésre hazamehessen, ők azonban nem engedték. „Még ma, csaknem harminc évvel a történtek után sem állnak szóba velem, sem a gyerekeimmel, pedig egy városban élünk – mondja a nő. − Ha meglátnak, átmennek az utca másik oldalára.” 
 
Egyre nagyobb nyilvánosságot kap Angliában az ún. becsületgyilkosságok ügye. A londoni Metropolitan Police az elmúlt tíz évben fokozott figyelmet fordít azokra az esetekre, amikor ázsiai (elsősorban indiai és pakisztáni) származású fiatal lányok tűnnek el nyomtalanul.
 
Az esetek nagy részében ugyanis a becsületgyilkosság áll a háttérben. Egyes közösségekben a család becsületének még mindig nagyobb értéke van, mint akár egy családtag életének. Nagy port vert fel az az eset, amikor egy kurd iszlám férfi, Abdalla Yones megölte 16 éves lányát, mert az egy libanoni keresztény fiúval kezdett járni. Az apa 11-szer szúrta meg lányát mielőtt átvágta a torkát. 1998-ban Pakisztánban egy 19 éves lányt saját anyja és bátyja ölt meg, hogy megmentsék a családot a „szégyentől.” A lányt 4 évvel korábban férjhez kényszerítették, két gyereke született. Amikor visszaszökött Angliába, és terhes lett gyerekkori szerelmétől, bátyja anyja segítségével megfojtotta.
Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) becslése szerint évente 5000 nőt ölnek meg saját családtagjaik. A feltárt esetek persze valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelenthetik; a legtöbb esetről – titokzatos eltűnés, megégés, melyet egyszerű balesetnek állítanak be – sosem bizonyosodik be, hogy becsületgyilkosság történt, így az áldozatok valódi száma a becsültnek négy-ötszöröse is lehet. 
 
„Amit ezek a lányok tesznek – mondja Sanghera −, az a mi szemünkben talán nem nagy dolog, és megbocsátható. Ezeknek a családoknak a szempontjából azonban nem az. Hiszen ez meghatározza azt, hogyan bánnak velük a szomszédaik, hogyan tudják férjhez adni a lányaikat. Az ázsiai családokban az izzat, a becsület mindenek fölött áll.” 
 
Jasvinder Sanghera két könyvet is írt: a Shame (Szégyen) és a Daughters of Shame (A szégyen lányai) is bestseller lett. Nem könnyű olvasmányok; a történetek hajmeresztőek. Sanghera rámutat, hogy sok családban még ma is az a legfőbb szempont, hogy a lányt férjhez adják, a vagyont  és az ígéretet megtartsák – bármilyen áron.
 
Nem számít, hogyan bánik a férj és annak családja a nővel, nincs válás, nincs menekvés. Kirent nevelőapja rendszeresen bántalmazta, és arra kényszerítette, hogy hijabot viseljen. „Keresztény iskolába jártam, ahol körülbelül három ázsiai diák volt. A nevelőapám mégis azt mondta: »Ne hallgass a tanáraidra, mi, iszlámok mások vagyunk!« De én nem akartam más lenni – nem akartam olyan ázsiai nő lenni, aki otthon ül, főz és takarít.” Kiren megszökött, de visszavitték. Anyja ekkor kést szorított a torkához, és azzal fenyegette, hogy kivágja a nyelvét. „A nevelőapám ütött, anyám pedig azt kiabálta, »ha nem hallgatsz ránk, apád meg fog erőszakolni!«”
 
Egy másik fejezetben Sanghera egy hátborzongató statisztikára hívja fel a figyelmünket: az Állami Vasutak vasúti öngyilkosságról szóló jelentései azt mutatják, hogy aránytalanul sok a vonat alá ugrók száma azon a vonalon, ahol nagyrészt ázsiai bevándorlók és gyermekeik élnek. 
 
Jasvinder Sanghera, akit idén a Guardian olvasói beválasztottak a világ 100 legbefolyásosabb asszonya közé,  egyik társalapítója a  Karma Nirvana nevű jótékonysági szervezetnek, amely azzal foglalkozik, hogy menedéket és segítséget nyújtson a házasságra kényszerített nőknek, valamint azoknak, akiket a „becsület” nevében bántalmaztak vagy próbáltak megölni. Azt mondja, amikor felteszi a kérdést a nőknek, ők a család becsületét vagy a lányuk életét, boldogságát helyeznék-e előtérbe, az idősebbek még mindig a becsületre voksolnak. A fiatalabbak már másképp látják, de még bátortalanok: „Szeretném a lányomat választani, de…” 
 
 
 
Az ősi nézet, mely szerint a család becsülete mindennél fontosabb, és amely a nőtől feltétlen engedelmességet követel – amelynek megszegése bántalmazást vagy halálbüntetést von maga után − egyébként nem kizárólag ázsiai hagyomány. Egyre-másra kerülnek napvilágra a fentiekhez hasonló esetek nemcsak az afrikai országokban, de Törökországban, Romániában, Boszniában, Koszovóban is.  
 
Magyari Andrea 
 
 
 idézetek forrása: 
 
 
 
 
 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr282972892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sebi77 2011.06.11. 15:20:14

Miféle "becsülete" lehet egy olyan szülőnek, aki megöli a saját gyerekét? OK hogy különböző kultúrák vannak, tolerancia meg ilyenek, de ez az a határ amire aszondom szarok a PC-be és ezek bizony nem emberek de még csak nem is állatok. Sőt még növények se. Egy ilyen anyagkupac olyan mint egy talicska fos.

Elstron 2011.06.11. 15:26:00

Muzulmánok, ennyi...

lamb79 2011.06.11. 15:30:23

Rengeteget tudnék írni errol a témáról, lévén szociális munkásként dolgozom London keleti felén, ahol Angila legsurubben lakott ázsiai populációjat található. Habár elsosorban Alzheimeresekkel foglalkozom, sok mindent láttam már, negatív és pozitív példáim is vannak de jóval tobb a negatív. Plusz orvos jó barátom, India délkeleti részérol származó Jeeth is rengeteget sztorizott, pedig az o államában elsosorban keresztények élnek.

Eloszor is, nem lehet kimondani azt hogy ez pusztán az iszlám hibája, keresztények családok ugyanúgy ezt csinálhatják mint muszlimok. A hinduk elég más világ, elszigetelt esetek elofordulnak de nem jellemzo rájuk a becsuletgyilkosság. Itt tobb száz éves szokásokról beszélunk- se internet, se tv. Még írni-olvasni tudás is alig volt jellemzo ezekre az emberekre. A nonek egészen más szerepe van a családban mint Európában, nehéz is nekunk megérteni. Általában a szulo élete végéig "fonoke" lesz a saját leszármazottjainak. És ez nem igazán fugg vallástól, ez tradíció.

Láttam olyan példát ahol az apa megszoktette a lányát mert az anya családja mindenáron házasítani akarta. Olyan is volt ahol a fiúunoka megszuletése után az ifjú férjet az após kis híján agyonverte, kidobta a a saját (!) házából és megfenyegette hogy megoli ha visszatér, diplomás emberekrol beszélunk akik már Angliában szulettek. Másik családban 3 lány szuletett, ezért a szégyen a feleségre hullott; a férj kirúgta az asszonyt és a három gyereket most a férj családja neveli, feleség életveszélyesen meg lett fenyegetve. Sorolhatnám még.

Jó hogy ha valaki felhívja a figyelmet ezekre a dolgokra de sok esélyét nem látom annak hogy ezek a kitaszított (nagyrészben) nok bármikor is vissza tudnának illeszkedni a saját kornyezetukbe, foleg a muszlimok kozé. Az o életuk ilyen, nem is látnak mást mert a szulo már eleve úgy neveli a lányt hogy ne lásson semmit a világból, ne tudjon semmit. De az állam nem szólhat bele abba hogy hogyan neveljék a gyereket, foleg ha az a vallást is beveszi a nevelésbe. Indiában/Pakisztánban még mindíg ezek a tradíciók adják a mértéket és a sajátos egyensúlyt, itt pedig a bevándorlók életben tartják ezeket a szokásokat/eszmerendszert szóval valószínuleg a helyzet változatlan marad. Nagyon elszomorító, de így van, a helyzetuk reménytelen.

mirx 2011.06.11. 15:39:57

Ajánlom a témában a Kelet az Kelet - East is East - című egyébként nem túl súlyos filmet, mely ugyan vígjáték, és a kelleténél romantikusabb képet fest a témáról, de azért segít láttatni, mi zajlik le egy ilyen pakisztáni apukában, illetve a magát teljesen britnek érző gyerekeiben.

www.hirzabalo.hu · http://www.hirzabalo.hu 2011.06.11. 16:32:49

Az ilyen "becsületgyilkosokat" automatikusan fel kellene kötni, max abból tanulnának.

Asidotus 2011.06.11. 17:22:05

Szerintem itt ér véget a különböző kultúrák tisztelete, sőt, továbbmegyek, maga a kultúra.
Az nem kultúra, hogy megölöm a gyermekem. Mondanám azt, hogy iyenkor azt kellene tenni, hogy az ilyen családot visszavinni oda, ahonnan jöttek. De nem.
Életfogytiglani börtönre ítélni őket.

-JzK- 2011.06.11. 17:31:55

A hazai "svéd" kisebbség körében is meglehetősen különös családkép él (most a magántulajdon szentségének "másmilyen értelmezését" nem említem meg), ott is előfordul, hogy 12-13 éves lányokat eladnak prostituáltnak, és hasonlók.

m.blog.hu/ko/konzervatorium/image/multikulti.jpg

Le kéne már szállni erről a "más a kultúrája, meg kell őt érteni" ultraliberális PC marhaságnak, és kikényszeríteni, hogyha valaki a nyugati világban akar élni, akkor az itteni normák az érvényesek reá nézve is, és nem a sajátja.

David Bowman 2011.06.11. 17:46:11

Kellett a sok cigót válogatás nélkül beengedni. Boszniát, meg Kocogót ők csinálták. Gratulálhatnak maguknak.

-JzK- 2011.06.11. 17:53:59

@-JzK-: Egyébként az egyik szélsőség (jelen esetben az iszlám embertelen túlkapásai) nem igazolják a másik szélsőséget, az agresszív feminizmust, nyugati elkurvulást. Mert ez utóbbiak is éppen úgy szélsőségek, egy valós problémára adott rossz (túlzó) válaszok.

A helyes valahol a kettő között lenne.

szorokin · http://quauaua.tumblr.com 2011.06.11. 17:58:30

itt a kedvencem, a főpéldám:

index.hu/bulvar/2010/02/04/csaladja_elve_temetett_el_egy_torok_lanyt

amúgy ezért vagyok szkeptikus, h jó lenne-e, ha a törökök hamarosan csatlakozhatnának az EU-ba...

amíg ilyenek mehetnek, addig ne beszéljünk semmiről (tagságról, stb)

nincs miről.

mekeke 2011.06.11. 18:08:59

Most egy fiatal, semmilyen, a Föld kincseinek és elmaradottabb, békésebb emberek kizsákmányolásából hatalmat szerzett rend kritizálja a régit, fenntarthatót, ezer évekig beváltat, mely nem tudott Földet tönkretenni, és tán nem akart rabságban tartani tízszerannyi embert a különös jólétéért.

Amúgy ennek mi köze az iszlámhoz? Európában párszáz éve ugyanúgy égettek ilyenekért.

Birkák, bégessetek....

különvélemény 2011.06.11. 18:47:33

A nyugatiak szerencsére mind kultúremberek:

"I asked a British woman called Hermione Frayling what the best thing about Dubai was. "Oh, the servant class!" she trilled. "You do nothing. They'll do anything!"

"But they paid me half what they promised. I was put with an Australian family – four children – and Madam made me work from 6am to 1am every day, with no day off. I was exhausted and pleaded for a break, but they just shouted: 'You came here to work, not sleep!' Then one day I just couldn't go on, and Madam beat me. She beat me with her fists and kicked me. My ear still hurts. They wouldn't give me my wages: they said they'd pay me at the end of the two years. What could I do? I didn't know anybody here. I was terrified."

www.independent.co.uk/opinion/commentators/johann-hari/the-dark-side-of-dubai-1664368.html

Ezeknek senki sem tanította ezt a viselkedést, mégis rabszolgasorban tartanak embereket, csak mert megtehetik.

Na most lehet szövegelni a más vallásúakról, más kultúrákról.

nexialista · http://nexialista.blog.hu 2011.06.11. 18:55:19

a kevésbé értékesnek gondolt(!) keletit vagy
a kevésbé értékesnek gondolt(!) nőt
lenézni, bántalmazni, megölni
azonos eszme, azonos cselekedet

jozicsenko 2011.06.11. 19:04:32

ez a liberalizmus valódi hátránya: tisztelnem kell őket, akik csak a jobb életért, de nem az értékekért vannak jelen...

még jó, hogy nálunk ki múlt a pc az szdsz-szel együtt: ki lehet mondani, amit akarok (ha meg náci leszek miatt, immáron nem érdekel, tudom hogy csak egy kategória az antilberálisokra, sajnos)

szorokin · http://quauaua.tumblr.com 2011.06.11. 21:51:52

@jozicsenko:

2 féle liberalizmus értelmezés ütközik:

1 .kultúrák békés egymás élésének eszméje (tolerancia)
/ny eu-ban úgy tűnik ez mostanság omlik össze./

2. ragaszkodunk a már elért liberális értékeinkhez (pl hollandia), és senki, semmilyen kultúra kedvéért nem engedünk ezen elveinkből; azaz egységesen mindenkire ugyanazok a törvények vonatkoznak, melyek szekulárisak.
/úgy tűnik erre billen a nyugat eu helyzet,
pl burka tiltás/

drazsé 2011.06.11. 22:12:42

@mekeke:

töriből még nem jutottak túl az ókoron, igaz?

"fiatal" " fenntartható" " ezer évekig bevállt"

anyám borogass....

Liquid_Night 2011.10.09. 12:49:04

@mekeke: "nem akart rabságban tartani tízszerannyi embert a különös jólétéért."

Még a saját gyermekeiket is rabságban tartják...

"mely nem tudott Földet tönkretenni"

Á, nem a harmadik világ államai azok, amelyek a legjobban kizsákmányolják a természetet, miután meglett rá a technikai lehetőségük...

"elmaradottabb, békésebb emberek kizsákmányolásából"

A törzsi háborúk ugye nem mondanak semmit, amit szintén fanatikusok vívnak, szintén földért, vízért...de még hogy :)

"Most egy fiatal, semmilyen"

Amely az ókori görögökig, illetve még korábbra vezetheti vissza a gyökereit...

"kritizálja a régit, fenntarthatót, ezer évekig beváltat"

Igen, amely ellen épp most lázadott az összes embere az arab világban, és tankokkal kell elnyomni...

"Európában párszáz éve ugyanúgy égettek ilyenekért."

Igen, pár száz éve, és pár száz évig. Ők meg pár ezer éve őrzik ugyanazokat a törzsi struktúrákat és normákat, amik már rég elvesztették mindennemű értelmüket :) De egyben igazad van, nem vallási kérdés, meg nem iszlám, hanem szo-ci-o-ku-ltu-rá-lis...

De nembaj hogy nem olvasod mert régi cikk, hülyékkel úgyse érdemes vitázni.
süti beállítások módosítása