fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) józsef etella (8) József Etella (5) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Világ tanítónői: Vandana Shiva és a biokalózok

2011.06.25. 07:00 | icentrifuga | 4 komment

Címkék: politika gazdaság folyóirat gender nőtudat magyari andrea vandana shiva

Vandana Shiva szervezetének neve, Navdanya, azt jelenti, kilenc mag. Földművelőként legalább ennyi féle növényt kellene termesztenünk a saját földünkön  ahhoz, hogy megőrizzük a biológiai sokféleséget, és megfelelő táplálékforráshoz jussunk. Shiva, aki kvantumfizikus és filozófus, Einsteint és Gandhit tartja példaképének. Mindazonáltal azt vallja, az ökofeminizmus segítségével hatékonyabban lehetne kezelni a globalizációs világ problémáit, mint azokkal a módszerekkel, melyet a patriarchális kapitalista társadalom nyújt. Sőt: előbbiekkel éppen orvosolható lenne az utóbbiak által okozott kár. 

A világ leginspirálóbb asszonyait bemutató sorozatunk újabb darabja. 

Shivának persze „könnyű”; már a nagyapja (!) is feminista volt. Azt mondja, nem is igazán tudta volna elkerülni, hogy ilyen oldalról közelítse meg a világot. A természet pedig gyerekkorától izgatta, ezért lett fizikus, mellette pedig filozófiát tanult.  
 
 
A kérdésre, hogy nem érezte-e kirekesztve magát, amiért Indiában nőként fizikából doktorált, érdekes választ ad: „Azt hiszem, a kirekesztés struktúrája az amerikai társadalomban például sokkal szisztematikusabb; úgy működik, hogy a fiatal lányok, akiket érdekel a tudomány, idővel elvesztik az önbizalmukat. A kirekesztés struktúrája ellenük dolgozik. Itt Indiában nekünk más ilyen jellegű struktúráink vannak, de ezek nem a modern tudomány köré épülnek. Így hát, ha egyszer már ott vagy, senki nem fog leállítani, mert senki nem fogja úgy definiálni a modern tudományt, mint olyan valamit, amit a nők jobb, ha nem művelnek. Nálunk több orvosnő, több matematikusnő és több tudósnő van, mint Amerikában. Sőt, még női államfőnk is volt, márpedig ez olyasvalami, amiben az Egyesült Államok nem tudta felvenni velünk a versenyt.” 
 
 
Shiva számára fordulatot jelentett az 1984-es év, amely, ahogy mondja, nagyon is orwelli év volt.  Pandzsábban egyre többen fordultak az ún. Zöld Forradalom ellen, amely a terméshozam nagyarányú növelését célozta meg, mindezt műtrágyázással és növényvédő szerekkel próbálta elérni. Az Indira Gandhi elleni merénylet és a nyomában járó szélsőséges erőszak, valamint a bhopali katasztrófa, amikor  a Union Carbide nevű,  rovarirtószereket gyártó leányvállalata 40 tonna mérges gázt bocsátott ki, amely közel 3000 ember azonnali, és 15 000–22 000 ember későbbi halálát okozta,  mélyen megrázta Shivát.
 
 
„Az év végére forgott velem a világ, és azt kérdeztem magamtól, hogy miért kell a mezőgazdaságnak ennyire erőszakosnak lennie. Ezekben a hónapokban 30 ezer embert ölt meg a pandzsábi szélsőséges erőszak, további 30 ezret pedig a bhopali katasztrófa. Tehát mindkét tragédiának külön-külön kb. hatszor annyi áldozata volt, mint szeptember 11-nek.”
 
 
A tragédiák Shiva figyelmét az ökológia felé fordították,  a megoldást pedig az ökofeminizmusban látta meg. Ennek egyik missziója Shiva szemében az, hogy átalakítsa azt a patriarchális, kapitalista nézetet, mely mind a természetet, mind pedig a nőt passzívként határozza meg, melyen a férfi uralkodik, mely felett rendelkezik. Ha veszünk például egy erdei patakot, mondja Shiva, azt a ma uralkodó nézet szerint haszontalannak kell tekintenünk, ha „csak úgy” ott van. Azt nem tekintjük haszonnak, hogy vízzel látja el a közösségeket, hogy a nők ezzel főznek, ezzel mosnak.
 
A hasznosság csak akkor értelmezhető, ha a patakból vízenergiát nyernek, ehhez viszont gépesíteni kell – a következményekkel pedig senki nem törődik. Ugyanez elmondható az erdőirtással kapcsolatban is − gondoljunk csak az Avatar idevágó jeleneteire. ( A na’viknak a természethez fűződő viszonyában egyébként éppen az ökofeminizmus jegyeit fedezhetjük fel, s tény, hogy Cameron ezzel nagyban megkönnyítette az irányzat terjedését.) 
 
A globalizáció egyébként más módokon is érezteti hatását Indiában: a statisztikák szerint épp az iparilag fejlettebb területeken születik sokkal több fiú a hatvanas évek óta, mint lány. 1961-ben 1000 fiúra 976 lány jutott, 2002-ben ez az arány 945-1000, s a helyzet azóta tovább romlik.  Ez persze nem véletlen; a lány nem tud pénzt keresni, a lány munkájára nincs szüksége a társadalomnak, csak teher a család nyakán, így egyszerűbb, ha meg sem születik. Ez az ún. female feticide, azaz olyan eset, amikor a magzatot azért ölik meg, mert nőnemű.
 
A Navdanya filozófiájának alapeleme egy olyan mezőgazdaság létrehozása, amely békében él a természettel. Shiva azt mondja, valódi zöld forradalomra lenne szükség, melynek alappillére a biológiai és társadalmi sokféleség (május 22. egyébként a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja), az ökológiai egyensúly fenntartása, a társadalmi igazságosság, a minőségi élelmiszer, a földhöz és vetőmaghoz való jog, a méltányos piac és kereskedelem. 

Alapelem az is, hogy ami a közösséghez tartozik, azt közös tulajdonban kell tartani. Ilyen a biológiai sokféleség és a tudás is. Shiva „biokalózkodásnak” és „szellemi kalózkodásnak” nevezi azt a folyamatot, amikor a fejlett társadalmak képviselői gyakorlatilag ellopják a több ezer éves technikát és tudást, védjeggyel látják el, majd azt állítják, ők „találták fel.” Shiva példaként említi a kurkuma sebgyógyító hatását, melyet évezredek óta ismernek és használnak az indiai nők, a Mississippi Orvosi Központ mégis azt állítja, ők fedezték fel a fűszer gyógyító hatását. „Gyakorlatilag bárki elutazhat az Egyesült Államokból egy másik országba, kitanulhatja egy gyógynövény hatásait, vagy szerezhet vetőmagot, amit ott hasznának, majd visszajöhet, és azt állíthatja, hogy az az ő találmánya, levédetheti, önálló jogokat szerezhet a felhasználást vagy a módszereket illetően.(…) Mielőtt észbe kapunk, már mindent le fog védeni valamilyen nyugati nagyvállalat. Véleményem szerint ez vérlázító. Rosszabb, mint a rabszolgakereskedelem, mert azt a tudást bocsájtja áruba, ami a világ népességének 80%-a számára a túlélést jelenti. Ez a 80 % a biológiai sokféleségből él, és abból a gazdag tudásból, amit egy kollektív örökség részeként kaptak, a veteményezéstől a gyógynövények felhasználásáig. 
 
Shiva azt mondja, ez a másféle szemlélet az ő szemében Gandhi satyagrahájának folytatása. „Számomra ez azt jelenti, hogy megtartjuk az életet a maga sokszínűségében. Ez a következő évezred satyagrahája. Az ökológiai mozgalmak ez iránt kell, hogy elköteleződjenek, nemcsak Indiában, de az Egyesült Államokban is.” 
 
Magyari Andrea 
 
 
 
 idézetek forrása: 
 
 
 
 
 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr363011608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

$pi$ 2011.06.26. 09:48:00

Kilenc féle növény lenne a bilógiai sokszínűség? Ez nem tűnik igaznak, sőt, űgy tűnik, mintha valami babonás butaság volna.

Meg mondjuk az is igen furcsán hangzik, ahogyan kiderül, hogy a férfiak erőszakosan és gorombák, míg a nők megértők és kedvesek. Meglehetősen wudu-szerűen hangzik.

icentrifuga · http://centrifuga.blog.hu 2011.06.26. 10:39:25

Nem erről van szó, hanem arról, hogy aki földműveléssel foglalkozik, az ne nagyüzemben termelje a paradicsomot pl.Az egyensúly akkor tartható fent génmanipuláció és egyebek nélkül, ha a földeken egymás mellett nőnek a különféle növények.

$pi$ 2011.06.26. 10:57:16

@icentrifuga: Igen, ez hangzik csacskaságnak. Mire alapozzák ezt a megdöbbentő és igen váratlan kijelentést? Vagy legalább: honnan vették?

A meglepő biológiai kijelentések egy fizikus-filozófus tudományos munkásságának része? Nem tudom, nekem elég sötétzölden hangzik...

oázis · http://mindenamino.blog.hu/ 2011.06.26. 21:07:01

@$pi$:

Ez nem meglepő, és nem is új, hanem ősrégi tapasztalatok felidézése. Kérlek beszélj azokkal, akik ma Magyarországon biokertet üzemeltetnek, illetve biogazdaságban termelnek növényt, pontosan ezt a módszert alkalmazzák. Amikor egymás mellett termelsz bizonyos növényeket, azok megvédik egymást, és nem kell mérgeket szórj rájuk az azonnali "túlélésért", ami hosszú távon persze mindenkinek megrövidíti az életét, embernek növénynek egyaránt...

Hogy ki a csacska, azt meg döntsék el a tapasztalt olvasók.