fmx.jpg

 

xmen.jpg

 

meeting.jpg

femx.jpg

epizod.jpg

kreativity.jpg

CIVILKURAZSIJPG.jpg

IMPRESSZUMJPG_1.jpg

VILAGTANITONOIJPG.jpg

NOKAKUTNALJPG.jpg

APUDFIAMJPG.jpg

SZERELEMKUSZOBJPG.jpg

GORDONKONYVJPG.jpg

BESTIARIUMJPG.jpg

DZSUMBUJISTAKJPG.jpg

ORBANNEVICAJPG.jpg

ILLEMKODEXJPG.jpg

 

versvasarnap.jpg



 

Címkefelhő

a (8) afrika (21) afrikai irodalom (17) ágens (16) ajánló (846) alapjövedelem (8) amerikai irodalom (49) angyalkommandó (9) anya kép (8) apple világnézet (5) apud fiam (59) az alapítványról (10) az asszony beleszól (26) a bihari (7) a dajka (5) baba (5) bach máté (12) bajtai andrás (5) baki júlia (6) bak zsuzsa (15) balogh rodrigó (6) bánki éva (11) bán zsófia (11) bárdos deák ágnes (7) becsey zsuzsa (11) bemutatkozó (6) bencsik orsolya (5) beszámoló (68) bitó lászló (14) blog (6) bódis kriszta (116) books (7) borgos anna (10) bozzi vera (6) büky anna (19) bumberák maja (5) centrifuga (802) cigányság (200) civil(szf)éra (157) csapó ida (6) csepregi jános (5) csobánka zsuzsa (5) czapáry veronika (33) czóbel minka (9) deák csillag (29) debreceni boglárka (56) délszláv irodalom (5) depresszió (7) deres kornélia (8) design (11) diszkrimináció (9) divat (30) divatica (32) dokumentumfilm (5) dráma (12) drog (18) dunajcsik mátyás (5) dzsumbujisták (11) egészség (5) együttműködés (24) éjszakai állatkert (16) ekaterina shishkina (6) ekiadó (6) elfriede jelinek (5) énkép (60) eperjesi ágnes (6) epizod (59) erdős virág (9) erőszak (5) esszé (9) evu (9) fábián évi (18) falcsik mari (13) feldmár andrás (7) felhívás (5) feminista irodalomkritika (12) feminizmus (10) femx (102) fenyvesi orsolya (9) festészet (10) fesztivál (77) fff-gender (20) fff gender (248) film (161) filmszemle (17) folyóirat (1868) forgács zsuzsa bruria (26) fotó (98) fotókiállítás (6) gazdaság (7) gender (153) geo kozmosz (5) geréb ágnes (13) gömbhalmaz (10) gordon (14) gordon agáta (240) gubicskó ágnes (8) gyárfás judit (18) gyerekirodalom (7) györe gabriella (75) győrfi kata (5) háború (28) haraszti ágnes (5) heller ágnes (8) hétes (27) hír (77) hit (5) holokauszt (12) icafoci (44) ica i. évad (6) ica ix. évad (14) ica vii. évad (17) ica viii. évad (17) ica x. évad (5) ica xi. félév (9) identitás (5) identitásfenyegetés (16) ifjúsági regény (5) ikeranya (13) illemkódex (65) incesztus (7) interjú (119) intermédia (5) irodalmi centrifuga történet (54) irodalom (626) izsó zita (6) játék (14) jogalkalmazás (22) József Etella (5) józsef etella (8) jumana albajari (6) kalapos éva veronika (6) kamufelhő (5) karafiáth orsolya (6) katerina avgeri (6) katona ágota (5) kecskés éva (11) kemény lili (7) kemény zsófi (6) képregény (24) képzőművészet (214) kiállítás (71) kiss judit ágnes (10) kiss mirella (8) kiss noémi (33) kiss tibor noé (6) kocsis noémi (7) költészet (68) kölüs lajos (31) koncepciós perek (7) koncz orsolya (5) konferencia (8) könyv (12) könyvajánló (138) könyvfesztivál (11) könyvtár (82) környezettudat (16) környezetvédelem (23) kortárs (14) kosáryné réz lola (6) köz élet (231) kritika (10) kultúrakutatás (6) ladik katalin (6) láger-élmény (6) láger élmény (6) lángh júlia (42) láng judit (40) lévai katalin (19) lidman (27) literature (14) ljudmila ulickaja (5) lovas ildikó (5) magdolna negyed (34) magvető (5) magyari andrea (51) mai manó ház (6) majthényi flóra (10) marsovszky magdolna (5) média (32) meeting (46) ménes attila (9) menyhért anna (10) mese (41) mesterházi mónika (6) miklya anna (8) milota (5) mitológia (6) moramee das (6) móricz (28) mozgalom (5) mozi (43) műfordítás (16) műhely (125) murányi zita (27) műterem (11) művészet (15) nagy csilla (15) nagy kata (7) napló (12) néma nővérek (7) nemes z márió (5) németh ványi klári (48) nők iskolája (5) nőtudat (196) novella (6) oktatás (6) önismeret (112) orbánné vica (20) összefogás (106) összefogás mozgalom (51) pályázat (51) palya bea (10) pál dániel levente (5) pénz (12) performansz (5) pintér kitti (5) poem (10) polcz alaine (7) politika (85) pornográfia (5) pride (5) programajánló (417) próza (15) psyché (11) pszichiátria (14) pszichológia (9) push (27) radics viktória (11) rakovszky zsuzsa (13) recenzió (57) reciklika (7) regény (231) reisch éva (8) rólunk (7) sahar ammar (6) sándor bea (5) sapphire (27) sara (27) sara lidman (32) sasa (44) simone de beauvoir (6) soma (7) somogyi aranka (5) sorozat (277) spanyolország (7) spanyol irodalom (12) spiegelmann laura (5) spiritualitás (35) sport (16) sportella (19) szabo evu (13) szabó imola julianna (10) szabó t. anna (9) szalon (31) szécsi magda (35) szegénység (68) szerelem (36) szerelemküszöb (19) szerkesztőség (12) szex (48) színház (94) szocioregény (42) szőcs petra (5) szolidaritás (249) szöllősi mátyás (5) szomjas oázis (12) takács mária (13) takács zsuzsa (7) tanatológia (6) tánc (28) tanulmány (29) tar sándor (9) tatárszentgyörgy (9) telkes margit (7) testkép (89) tilli zsuzsanna (7) tímár magdolna (10) történelem (59) tóth kinga (9) tóth krisztina (13) trauma (123) turi tímea (5) tuszki (15) uhorski k andrás (37) ünnep (31) urbányi eszter (10) utazás (35) várnagy márta (5) város (17) városkép (5) vers (232) versvasárnap (69) vidács anett (14) vidék (33) video (10) világirodalom (104) világ tanítónői (40) virginia woolf (6) weöres sándor (5) wikiwom (143) xman (31) zakia el yamani (6) závada pál (9) zene (96) zilahi anna (5) Összes Címke

Világ tanítónői: Cindy Sherman fotóművészete

2011.07.02. 07:00 | icentrifuga | 1 komment

Címkék: fotó folyóirat gender magyari andrea világ tanítónői

Aki nem jártas a fotóművészetben, az is hallhatott Cindy Shermanról néhány hete, amikor Untitled 96 című képe 3,89 millió dollárért kelt el egy árverésen. De mitől lett egykor ilyen híres egy ismeretlen fiatal lány fotósorozata, és hogy kerül Sherman a világ 100 leginspirálóbb asszonya közé?

 Cindy Sherman 1954-ben született, a buffaloi State University College-ben végzett, ahol festőként kezdett, és állítólag olyan nehézségei voltak a fotográfia technikai részének elsajátításával, hogy meg is bukott első vizsgái egyikén. A felszabadulást az hozta meg számára, amikor megismerkedett a konceptuális művészettel. Ez inspirálta arra, hogy ösztönösen afelé forduljon, ami legjobban érdekelte: szerepek, jelmezek, − és önmaga. Második fotósszemináriumának végén a fiatal lány már tudta, hogy soha többé nem tér vissza a festészethez, és kizárólag fotózással akar foglalkozni. 

 

1977-ben, 23 évesen New Yorkba költözött, ahol saját lakásában látott munkához, és három év alatt elkészítette 69 fekete-fehér képből álló sorozatát, amellyel egy csapással nevet szerzett magának. (Ez egyébként őt magát lepte meg a legjobban; azt mondja, sokáig lelkiismeret-furdalás gyötörte, mert látta, mennyit küzdenek a barátai akár egy morzsájáért is annak az elismerésnek és sikernek, ami neki jutott. Hát, az élethez, mint mondják, kell egy kis szerencse…) A sorozat címe Untitled Film Stills, azaz Cím nélküli állóképek. És valóban, egyik képnek sincs címe, csupán a sorszámok adnak valami eligazítást arról, milyen sorrendben készültek a fotók.

Sherman minden képén saját magát tette meg modellnek. „Megpróbáltam családtagokkal meg barátokkal dolgozni – mondja −, sőt, egyszer még fizettem is valakinek. De még ha fizettem is, azt éreztem, örülnék, ha gyorsan túlesnénk a dolgon, és elhúznának a műtermemből. Úgy éreztem, túlságosan rájuk telepszem. Meg az az érzésem támadt, hogy annyira jól érzik magukat, hogy bizonyos értelemben azt gondolják, ez egy jó buli, mint a Halloween, vagy amikor beöltözőset játszik az ember. Én azonban el akartam jutni egy olyan szintre, ahol nem puszta buliról van szó. Arra is rájöttem, hogy ha én magam sem tudom, mit akarok egy képtől, akkor ezt elég nehéz másvalakinek elmagyarázni. Ha én magam csinálom, akkor a tükröt használom, hogy megidézzek valamit, amit nem tudok, amíg nem látom.”

A képsorozatot a feminista és posztmodern megközelítések szinte rongyosra cincálták. Előbbi szerint Sherman a patriarchális társadalom médiájának nőábrázolásait jeleníti meg ironikus és önreflexív módon, utóbbi az egyetlen személyiség, a személyiség magvába vetett hit felbomlásáról beszél. A performansz-elméletek a művészetében megmutatkozó szerepjátékot, valamint a nemi szerepek átjárhatóságának kérdését szeretik elemezni. Ami Shermant illeti, ő maga, ha nem is utasítja el ezeket az interpretációkat, úgy véli, nem feladata, hogy megítélje az egyes megközelítéseket, és azt mondja, számára is megdöbbentő, mennyire nem tudatosan készítette az elhíresült képsorozatot.

A képeken a hollywoody filmekből, elsősorban a film noir-ból ismert nőfigurák jelennek meg: a háziasszony, a díva, a prostituált. Egyes képeken mintha Edward Hopper világa éledne újra, s ez talán épp annak köszönhető, hogy Sherman, mint modell, mindig egyedül van a képeken. A fotók ugyanakkor mintha egy éppen zajló történetből lennének kimerevítve: „Néhány fotón a B-kategóriás filmeket próbáltam imitálni, amelyek legtöbbször egy férfi-nő kapcsolatról szólnak. Csakhogy ezekben majdnem mindig a férfiakról van szó, akik mellett a nő csak dekoratív mellékszereplő lehet. Ezt próbáltam megváltoztatni, amikor olyan jeleneteket mutatok be, amelyeket ezekben a filmekben általában nem láthat az ember. Azt akartam, hogy a fotók olyanok legyenek, amelyeket a producer épp hogy kivágna egy filmből, mert nem tartaná elég jónak őket.” A sorozatot a budapesti közönség is láthatta a Ludwig Múzeum 1998-as kiállításán.

A csaknem 4 millió dollárért elkelt "Untitled 96" 

A fiatalkori sorozathoz képest erős „elsötétülés”  - és a művésznő szerint sokkal több tudatosság és precizitás  - érezhető Sherman későbbi képein. Ezek, főleg a szex-sorozat képei, már sokaknál „kiverték a biztosítékot”. Sherman a groteszken gondokodik, a horror és a pornó elemeit boncolgatja. A történelmi szérián a modell továbbra is ő maga. History portraits című sorozatán a régi portréfestészetet, Caravaggio, Raffaello és mások módszereit értelmezi újra. Sherman azt mondja, ezeknél a képeknél a „második pillantás” a fontos: az ember elsőre hirtelen azt hiszi, hogy egy régi portrét néz, majd újra a képre pillantva tudatosul benne, hogy fotóról van szó. E második pillantás tükrében az elemek – a paróka, a műorr, műmell  – is lebomlanak, majd összeállnak egy paródiává, karikatúrává.

 

 

 

Egy újabb sorozatában (elég nehéz megkülönböztetni őket, ugyanis minden egyes képe az Untitled, azaz cím nélkül „címet” viseli) a gyerekkori mesék világát eleveníti fel. Sherman azt mondja, fontosak ezek a mesék, mert megtanítanak arra, hogyan bánjunk a félelmünkkel. A lenti képről (Untitled 175) így beszél: „Ez még mindig az egyik kedvenc képem. Egy szélsőségesen édes képet akartam, olyat, ami annyira cukros, hogy épp ez válik pusztítóvá.” (Az olvasót arra kérem, hogy nézzen bele alaposan a napszemüveg jobb lencséjébe is, közvetlenül a hányás fölött!) 

A Sex Pictures, azaz Szexképek sorozatban, amely 1989-ben készült el  többek között Robert Mapplethorp segítségével,  Sherman tovább nehezíti a befogadó helyzetét. A képekből itt már teljesen kivonja saját magát, és bábokat, bábukat, maszkokat használ, melyek itt-ott már a történelmi és a  „mesés” sorozatban is felbukkantak. A képek fontos elemei ezen kívül a műtestrészek, melyekre egy orvosi egyetemistáknak szóló katalógusban figyelt fel.  „Nem akartam a saját testemet használni – mondja −, mert az rossz irányba terelte volna a figyelmet, egyfajta voyeur-mozdulatot provokált volna ki, és engem nem ez érdekelt. A nézők azt gondolták volna, aha, ez az »igazi« Sherman. Eltekintve attól, hogy természetesen ez sem az »igazi« Cindy Sherman lenne, mégis adna egyfajta illúziót egy »igazi« Shermanról. Márpedig én éppen azt próbálom elkerülni, hogy illúziót keltsek.”

 

 A test "megtestesülése"  iránti érdeklődése az utóbbi években a horrorfilmek felé vitte. 1997-ben filmrendezőként is bemutatkozott, a magyar mozik Kiiktatva címmel tűzték műsorra az Office Killer című thrillert.

Kép az Office Killer-ből

 

Cindy Sherman ma az egyik legnagyobb hatású fotóművész. Képei bejárták a világot. Az utóbbi években divatfotót és reklámot is készített, és szívesen dolgozik együtt számára fontos művészekkel. Tori Amos több lemezének borítóját is ő készítette. 

 

Magyari Andrea

 

Az idézetek forrásai: Cindy Sherman im Gesprach mit Wilfried Dickhoff. Kiepenheuer & Witsch, Köln, 1995. 

http://www.tate.org.uk/magazine/issue5/sherman.htm

 


A bejegyzés trackback címe:

https://centrifuga.blog.hu/api/trackback/id/tr603016437

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2011.07.02. 19:24:27

Jók ezek a képek, de a nő karrierjéhez tényleg kellett a szerencse is... ;)